Keresés Minden téma

Minden téma
  

    
Miben akarsz keresni? Cikkek Felhasználók Ismertetők


Keresés eredményei


 Orszáczky Jackie életmű - 10. rész (2018)


Szerkesztette: BudaiE


Jackie pályafutását bemutató sorozatban a 10. lemez kakukktojás, hiszen ez Tina Harrod 2004-es albuma, a Shaked Up In Paradise.

Orszáczky Jackie ennél a lemeznél Tiná-val közösen zeneszerzőként, hangszerelőként, producerként működik közre. Basszusgitáron, piccolo basszuson, billentyűs hangszereken játszik, továbbá vokálozik is felesége mellett...

Ideje: 2018. augusztus 16. csütörtök 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Rockmúzeum

 Orszáczky Jackie életmű - 09. rész (2018)


Szerkesztette: BudaiE


A Jackie zenei pályafutását bemutató CD-sorozat hallgatásánál elérkeztünk az utolsó hivatalosan megjelent lemezhez. A Ready To Listen egy poszthumusz album, ami 2008 végén jelent meg az ausztrál Vitamin Records égisze alatt, Jackie pedig 2008. február 03-án hunyt el.

A felvételek lényegesen korábbiak, négy számot 2004-ben, kettőt 2005-ben, a zeneanyag felét, azaz hat számot pedig 2006-ban vették fel. Ebből is látszik, hogy nem volt könnyű helyzetben Jackie a lemezkiadás terén Ausztráliá-ban, hiszen az utolsó albumát, a Deep Down & Out-ot több, mint 10 évvel azelőtt, 1997-ben adta ki. (A 2001-es Tátrai Tibor-ral készített Deserted Downtown magyar kiadású volt.)

Ideje: 2018. augusztus 15. szerda 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Rockmúzeum

 Ultraphonix - Original Human Music (2018)


Szerkesztette: pjuan


A Sweet & Lynch és a KXM mellett új projektet indít Ultraphonix néven a Dokken-ből és Lynch Mob-ból ismert George Lynch gitárzseni. A csapatban Corey Glover énekel a Living Colour-ból, Pancho Tomaselli basszusgitározik a Dave Lombardo-féle Philm-ből és Chris Moore dobol, akivel a gitáros a Project NfidelikAh-ban már együtt dolgozott... Az így felálló csapat bemutatkozó anyaga Original Human Music címmel jelent meg!

Ideje: 2018. augusztus 06. hétfő 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 The Cult - Live Cult - Marquee London 1991 (1993)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Bradford-ban, '83-ban alakult Cult karrierje '91-környékén volt a csúcson! Ezt a korszakot nagyszerűen mutatja be az a Live Cult című koncert felvétel, amit 1991. november 27-én rögzítették a londoni Marquee Club-ban. A bootleg-szerű koncertanyag eredetileg '93-ban jelent meg a Pure Cult: For Rockers, Ravers, Lovers and Sinners című csomagban, amiben a legerősebb lemezeik mellé csomagolták még valamennyi kislemezüket is.

Később, 2000-ben a koncertet külön is kiadták, de ennél talán fontosabb, hogy azért voltak a legbüszkébben rá, mert "teljesen élő" volt a felvétele, vagyis utólagosan nem javítgatták és szerkesztették, mégis a rajongók számára kultikus kiadvány lett belőle! Ennek elemzésével zárom a Cult-tal foglalkozó sorozatomat...

Ideje: 2018. július 18. szerda 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Black Sabbath - Reunion (1998)


Szerkesztette: pjuan


Ma már tudjuk, hogy az eredeti felállású Black Sabbath, vagyis Ozzy, Iommi, Geezer és Bill Ward utolsó közös kiadványa ez a Reunion című koncert album volt, két új stúdiófelvétellel a végén. Sajnálatos, hogy a tervek ellenére, végül mégis úgy alakult, hogy sem a 2013-as 13 stúdiólemezen, sem a 2017-es The End (Live in Birmingham) koncertfilmmel záruló búcsúturnén nem szerepelt már Ward, akit - mintegy bosszúból, vagy palástolva a hiányosságot, - még az archív fényképekről is megpróbáltak levágni, pedig a korai időszaknak ő is nagyon fontos szereplője volt...

Ezzel szemben az 1997. december 04-én és 05-én, a Birmingham-i NEC-ben - vagyis tulajdonképpen ugyanott - tartott koncerteken a dobos is részt vett, ami koncertek felvétele végül Reunion címmel '98. október 20-án megjelent, kiegészítve a koncertet az azt '98. április-májusban, a Hollywood-i A&M stúdióban követő közös stúdiózás két új dalával, a Psycho Man és a Selling My Soul című számokkal (- utóbbit Ward helyett dobgéppel rögzítették). A heavy metál egyik feltalálója ekkor volt elsőként közösen stúdióban Ozzy '79-es kidobása óta... A Reunion című kiadvány a Billboard eladási listájának végül a 11. helyén landolt...

Ideje: 2018. július 11. szerda 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Diamond Head - All Will Be Revealed (2005)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Stourbridge-ben, 1976-ban alakult Diamond Head-ről mindenkinek az Am I Evil, a The Prince és a Helpless jut az eszébe, az sem miattuk, hanem a Metallica-ra és az amerikai thrash metálra tett hatása miatt! Értesültebbek tudják, hogy ők az egyik vesztesei az NWOBHM-hullámnak, amiben lifteztek le-fel. 1976-'85, majd '91-'94 között működtek, de az újrázás sikertelen lett, mert a heavy metalt időnként hard-rock-ra cserélték... De a legendás riffeket sorozatban gyártó Brian Tatler gitáros nem adta fel, 2002-től próbálkozik megint. A legutóbbi két lemeze a 2007-es What's in Your Head? és a 2016-os Diamond Head, de ezek már csak nyomokban emlékeztetnek arra a szintre, amivel a banda indult... Az említett régi dalok viszont ma is nagyot szólnak, és november 06-án végre mi is meghallgathatjuk őket az eredeti előadótól!

A csapat kalandos története a '80-as White Album, későbbi nevén Lightning to the Nations-szel kezdődött, rajta a már említett három dalukkal. A sokáig demónak mondott első album után '82-re született meg a Borrowed Time, miután aláírtak az MCA Records-hoz! Engedtek a kiadónak, kommerszebb irányba indultak, ami a heavy metál felemelkedésének időszakában kódolta a bukást! Mire kijött '83-ban a Canterbury, már Sean Harris és Brian Tatler egyedül maradt, az irány pedig eltolódott az epikus rock-felé, amibe belebuktak, így végül '85-ben feloszlottak! 1993-ban jött a feltámadás Death and Progress címmel, de a rajta hallható melodikus és laza hard rock zene ismét bukásra volt ítélve! A csapatát Brian Tatler 2000-ben támasztotta fel újra, de sokkal előbbre nem jutottak, végül Sean Harris 2003-ban végleg búcsúzott, de a helyére megtalált Nick Tart-tal 2005-ig nem jelent meg lemezük, ekkor viszont kiadták a sokkal keményebb, de még mindig inkább hard rockos úton haladó All Will Be Revealed-et...

Ideje: 2018. július 10. kedd 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Diamond Head - Death and Progress (1993)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Stourbridge-ben, 1976-ban alakult Diamond Head-ről mindenkinek az Am I Evil, a The Prince és a Helpless jut az eszébe, az sem miattuk, hanem a Metallica-ra és az amerikai thrash metálra tett hatása miatt! Értesültebbek tudják, hogy ők az egyik vesztesei az NWOBHM-hullámnak, amiben lifteztek le-fel. 1976-'85, majd '91-'94 között működtek, de az újrázás sikertelen lett, mert a heavy metalt időnként hard-rock-ra cserélték... De a legendás riffeket sorozatban gyártó Brian Tatler gitáros nem adta fel, 2002-től próbálkozik megint. A legutóbbi két lemeze a 2007-es What's in Your Head? és a 2016-os Diamond Head, de ezek már csak nyomokban emlékeztetnek arra a szintre, amivel a banda indult... Az említett régi dalok viszont ma is nagyot szólnak, és november 06-án végre mi is meghallgathatjuk őket az eredeti előadótól!

A csapat kalandos története a '80-as White Album, későbbi nevén Lightning to the Nations-szel kezdődött, rajta a már említett három dalukkal. A sokáig demónak mondott első album után '82-re született meg a Borrowed Time, miután aláírtak az MCA Records-hoz! Engedtek a kiadónak, kommerszebb irányba indultak, ami a heavy metál felemelkedésének időszakában kódolta a bukást! Mire kijött '83-ban a Canterbury című harmadik lemezük, már Sean Harris és Brian Tatler kettesben maradt, az irány pedig eltolódott az epikus rock-felé, amibe belebuktak, így végül '85-ben feloszlottak! 1993-ban jött a feltámadás Death and Progress címmel, amire mindenki felkapta a fejét, köszönhetően Dave Mustaine és Tony Iommi vendégszereplésének!

Ideje: 2018. július 09. hétfő 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Diamond Head - Canterbury (1983)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Stourbridge-ben, 1976-ban alakult Diamond Head-ről mindenkinek az Am I Evil, a The Prince és a Helpless jut az eszébe, az sem miattuk, hanem a Metallica-ra és az amerikai thrash metálra tett hatása miatt! Értesültebbek tudják, hogy ők az egyik vesztesei az NWOBHM-hullámnak, amiben lifteztek le-fel. 1976-'85, majd '91-'94 között működtek, de az újrázás sikertelen lett, mert a heavy metalt időnként hard-rock-ra cserélték... De a legendás riffeket sorozatban gyártó Brian Tatler gitáros nem adta fel, 2002-től próbálkozik megint. A legutóbbi két lemeze a 2007-es What's in Your Head? és a 2016-os Diamond Head, de ezek már csak nyomokban emlékeztetnek arra a szintre, amivel a banda indult... Az említett régi dalok viszont ma is nagyot szólnak, és november 06-án végre mi is meghallgathatjuk őket az eredeti előadótól!

A csapat kalandos története az 1980-as White Album, későbbi nevén Lightning to the Nations kiadvánnyal kezdődött, rajta a már említett három dalukkal. A később sokáig demónak tartott első album után '82-re született meg a Borrowed Time, miután aláírtak az MCA Records-hoz és ezzel minden megváltozott! Engedniük kellett a kísértésnek, kommerszebb és letisztultabb műsor született, ami a heavy metál felemelkedésének időszakában kódolta a bukást! Bűnbakot kerestek, így mire kijött '83-ban a Canterbury című harmadik album, csak Sean Harris és Brian Tatler volt a csapat hivatalos tagja. Majd amikor az irány is egyértelműen az Ac/Dc és a Def Leppard hatását mutatta a slágeres hard rock-jával, még távolabb kerültek a sikertől, így végül '85-ben feloszlottak!

Ideje: 2018. július 08. vasárnap 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Diamond Head - Borrowed Time (1982)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Stourbridge-ben, 1976-ban alakult Diamond Head-ről mindenkinek az Am I Evil, a The Prince és a Helpless jut az eszébe, az sem miattuk, hanem a Metallica-ra és az amerikai thrash metálra tett hatása miatt! Értesültebbek tudják, hogy ők az egyik vesztesei az NWOBHM-hullámnak, amiben lifteztek le-fel. 1976-'85, majd '91-'94 között működtek, de az újrázás sikertelen lett, mert a heavy metalt időnként hard-rock-ra cserélték... De a legendás riffeket sorozatban gyártó Brian Tatler gitáros nem adta fel, 2002-től próbálkozik megint. A legutóbbi két lemeze a 2007-es What's in Your Head? és a 2016-os Diamond Head, de ezek már csak nyomokban emlékeztetnek arra a szintre, amivel a banda indult... Az említett régi dalok viszont ma is nagyot szólnak, és november 06-án végre mi is meghallgathatjuk őket az eredeti előadótól!

A csapat kalandos története az 1980-as White Album, későbbi nevén Lightning to the Nations kiadvánnyal kezdődött, rajta a már említett három dalukkal. Eredetileg a hét dalos album egy 12" vinyl-en jött ki a Happy Face Records nevű saját kiadójuknál, sima fehér tasakba csomagolva. A rövidke album után 1982-re rakták össze a Borrowed Time című második lemezüket, miután aláírtak az MCA Records-hoz és ezzel minden megváltozott! Teljesíteniük és engedniük kellett, aminek a következménye kommerszebb és letisztultabb műsor született! Jöhetett a brit eladási lista 24. helye, meg a turnék az arénákban... De hiába vették fel ismét - csak jobb körülmények között - az Am I Evil?-t és a Lightning to the Nations-t, a csapat már nem tudta ugyanazt az őszinte és kreatív energiát hozzá tenni az új műsorához! Így aztán ötletük egyre kevesebb, pénzük viszont egyre több lett...

Ideje: 2018. július 07. szombat 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Diamond Head - Lightning To The Nations (1980)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Stourbridge-ben, 1976-ban alakult Diamond Head-ről mindenkinek az Am I Evil, a The Prince és a Helpless jut az eszébe, az sem miattuk, hanem a Metallica-ra és az amerikai thrash metálra tett hatása miatt! Értesültebbek tudják, hogy ők az egyik vesztesei az NWOBHM-hullámnak, amiben lifteztek le-fel. 1976-'85, majd '91-'94 között működtek, de az újrázás sikertelen lett, mert a heavy metalt időnként hard-rock-ra cserélték... De a legendás riffeket sorozatban gyártó Brian Tatler gitáros nem adta fel, 2002-től próbálkozik megint. A legutóbbi két lemeze a 2007-es What's in Your Head? és a 2016-os Diamond Head, de ezek már csak nyomokban emlékeztetnek arra a szintre, amivel a banda indult... Az említett régi dalok viszont ma is nagyot szólnak, és november 06-án végre mi is meghallgathatjuk őket az eredeti előadótól!

A csapat kalandos története ezzel az 1980-as kiadvánnyal kezdődött, rajta a már említett három legjobb dalukkal. Eredetileg a hét dalos album egy 12" vinyl-en jött ki a Happy Face Records nevű saját kiadójuknál, sima fehér tasakba csomagolva, amire kézzel írták az információkat. Mindezek miatt a The White Album megnevezést is ráragasztották a rajongók. Persze azóta már több neves kiadó is újra megjelentette Lightning To The Nations címmel, különböző bónuszokkal és grafikával feljavítva a megszólalásában sem túl rózsás kezdeti állapotot... Egy dolog viszont biztos: ezen a rövidke albumon három olyan metál klasszikus sláger található, ami nagyobb odafigyeléssel és kevésbé amatőr hozzáállással, könnyedén az elitbe emelhette volna őket a megjelenésekor!

Ideje: 2018. július 06. péntek 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők



következő találat

... továbbá

Nem találta meg, amit keres?


Keresés "Sweet " Ideje::

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Spock's Beard - Noise Floor (2018)
A Los Angeles-ben, '92-ben alakult Spock's Beard Amerika egyik legfontosabb tradicionális progresszív rock csapata. Legutóbbi sorlemezük 2015-ben jelent meg The Oblivion

Tovább...
Lipz - Scaryman (2018)
A stockholmi Lipz története 2011-ben indult, amikor a Klintberg tesók, a gitáros-énekes Alex és a dobos Koffe elkezdték építeni a csapatukat. Beöltöztek a fiatal Mötley Crüe-nek és sleaze-glam

Tovább...
Nozomu Wakai's Destinia - Metal Souls (2018)
A japán Nozomu Wakai, becenevén Zorro egy fiatal és tehetséges gitárvarázsló, aki nagy Deep Purple és glam metal rajongó. Sokáig olyan ismeretlen

Tovább...
The Sea Within - The Sea Within (2018)
A Transatlantic-ból és Flower Kings-ből ismert Roine Stolt gitáros-dalszerző tavaly decemberben jelentette be, hogy új progresszív rock szupergroupot indít Sea

Tovább...
Amorphis - Queen Of Time (2018, Dionysosrising)
Előrebocsátom, hogy nem leszek igazán fair sem a zenekarral, sem a mostanában elégedetlenkedő ősrajongókkal. Egyrészt mindjárt az elején el akarom mondani -

Tovább...




Koncertek 2018. augusztus 16. és 2018. szeptember 01. között: