Keresés Minden téma

Minden téma
  

    
Miben akarsz keresni? Cikkek Felhasználók Ismertetők


Keresés eredményei


 Paradise Lost - Medusa (2017)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Halifax-ban, 1988-ban alakult Paradise Lost sokáig - az Anathema és a My Dying Bride mellett - a doom-death metal egyik meghatározó alakja volt, később egyre gótosabb rock-metalra váltottak, szintetizátorokkal, tiszta énekkel, de azóta ezt a stílusváltásukat már rég megbánták és a 2015-ös The Plague Withinnel végleg visszatértek az eredeti lassú és erőszakos zenei világhoz.

A most megjelenő Medusa a tizenötödik sorlemezük, az ifjú és kevésbé ismert Waltteri Vayrynennel készítették, ő a csapat új dobosa. 2017. október 15-én nekünk is megmutatják majd, hogy a Medusákat miként kavarták össze rajta a görög mitológiából ismert Gorgókkal...

Ideje: 2017. augusztus 11. péntek 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Paradise Lost - The Plague Within (2015)


Szerkesztette: pjuan


Az angliai Halifax-ban, 1988-ban alakult Paradise Lost sokáig - az Anathema és a My Dying Bride mellett - a doom-death metal egyik meghatározó alakja volt, később gótos rock-metalra váltottak, szintetizátorokkal, tiszta énekkel, vesztükre...

Szerencsére ezt a hibájukat egy ideje próbálják javítani, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy énekesük, Nick Holmes időközben a Bloodbath-ban újra elkezdett hörögni, a 2009-óta náluk doboló Adrian Erlandsson pedig visszatért az At The Gates-be is, gitáros-billentyűsük, Gregor Mackintosh pedig indított magának egy death-doom metalos formációt Vallenfyre néven... Most mindenki visszatért a Paradise Lost-ba és összehozták a 14. sorlemezüket, ami a 2012-es Tragic Idol-t folytatja, amiről annak idején kétszer is írtunk...

Ideje: 2015. június 03. szerda 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Virgil Donati - In This Life (2013)


Szerkesztette: pjuan


Az 55 éves, az ausztráliai Melbourne-ben született jazz és metál körökben is elismert dobos, egy igazi zseni, aki a Planet X-ben lett sokunk kedvence... Ha - velem ellentétben - az 1999-es On The Virg lemezét nem szóló lemeznek tartjuk, akkor ez csupán a harmadik ilyen jellegű munkája...

Ha valaki arra a kérdésre keresi a választ, hogy hová tűnt manapság Virgil Derek Sherinian mellől, akkor a válasz a kérdésre az, hogy In This Life címmel saját maga adott ki egy instrumentális szóló lemezt... 2013-ban amúgy is nagyon elfoglalt volt, hiszen ezen kívül három kiadványon - Alessandro Bertoni, Semantic Saturation és Lalu - is szerepelt vendégként... Itt viszont ő a főszereplő, a jellegzetes ritmusaival együtt!

Ideje: 2014. június 25. szerda 12:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Timo Tolkki's Avalon - Angels Of The Apocalypse (2014, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


Tolkkira nem igazán lehet ráfogni a középutas jelzőt. Vagy klafát, vagy szart csinál, no – ez, gondolom, függ szegény pszichés állapotától is, de a művészeknél sosem lehet tudni, hogy mi okozza az esetleges kreatív deficitet, a hangulat, vagy az ihlet pillanatnyi hiánya. Az ex-Stratovarius főnök tavaly jó passzban volt, annak ellenére, hogy a valóban gyengécske Symfonia és a valóban klassz, ám becsődölt Revolution Renaissance után jogosan mutathatta volna a szülői igazolást a mastermind alóli felmentésről: ennek ellenére a három részesre tervezett metál-opera nyitódarabjában képes volt megidézni a Keeper albumok hangulatát, amit eddig csak egy Tobias Sammet nevezetű zenésznek sikerült, valami Avantasia című projekt kapcsán...

Ideje: 2014. május 29. csütörtök 18:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Timo Tolkki's Avalon - Angels Of The Apocalypse (2014)


Szerkesztette: pjuan


A Stratovarius 1985-2008 közötti főnöke-gitárosa, Timo Tolkki 2013-ban kezdett neki a trilógiának tervezett Avalon metál-operának, az első rész The Land of New Hope címmel jelent meg, kétszer írtunk róla. Most a második rész is elkészült Angels Of The Apocalypse címmel, amire Tolkki összehozta a szinte lehetetlent, vagyis egykori csapatának 1994-es Dreamspace című klasszikus lemezén szereplő felállásból újra együtt dolgozott Tuomo Lassila dobossal és Antti Ikonen billentyűssel...

Ahogy az első részen, úgy itt is ismert vendégek énekli az opera szerepeit. Itt van Floor Jansen a Nightwish-ből, Simone Simons az Epica-ból, Fabio Lione a Rhapsody of Fire-ból, David DeFeis a Virgin Steele-ből, Zachary Stevens a Circle II Circle-ből és Elize Ryd az Amaranthe-ből... Ezek után melyik Stratovarius rajongó ne lenne kíváncsi erre a nagy volumenű operára? Sajnos csalódás lett mindennek a végkifejlete...

Ideje: 2014. május 28. szerda 00:05:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Paradise Lost - Tragic Idol (2012, Dionysosrising)


Szerkesztette: Dionysosrising


A '90-es években már annak örültünk, ha valaki nem grunge-ot vagy rap-funk-hip-hop stb. metalt tolt, így tehettek szert nagyobb népszerűségre az olyan black-gothic-doom szférából érkező kvázi rétegzenék, mint amit a Therion, a Paradise Lost, a Type O, vagy az Amorphis játszott. Ekkor lendült fel az In Flames, Arch Enemy, Dark Tranquility fémjelezte melodikus death vonal is.

És akkor még nem szóltunk a - keményedő korral ellentétben éppen bebuzuló - Metallicát pótolni hivatott olyan bandákról, mint az Iced Earth és a Pantera. (Nem kell hőbörögni, annak indultak, legalábbis a hallgatók fejében betöltött szerep tekintetében.) A rockerek azon része, aki nem fogadta el a szép új világot és az azzal járó szép új fémzenét (nu-metal), nemcsak dühösebb lett, épp úgy, mint a '80-as évek optimizmusából traumával ébredő közhangulat, de felfedezte magának ezt a „kult” vonalat is – ez kérem, még igazi metal volt, ráadásul a korszellemhez hangolva.

Ideje: 2012. április 27. péntek 00:00:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Paradise Lost - Tragic Idol (2012)


Szerkesztette: pjuan


A Halifax-ban (West Yorkshire, UK), 1988-ban alakult doom-gothic legenda Paradise Lost úgy tűnik mégis újra kitalálja önmagát! A csúfos szinti-pop lemezek után, már a 2009-es Faith Divides Us - Death Unites Us album is jó irányba mutatott, de a 2011-es Draconian Times MMXI című élő DVD alkalmából felmelegített ősi hangzásuk is jó hatással lehetett rájuk...

A Tragic Idol című 13. stúdió lemezük tanuló pénzét így, azt hiszem alaposan megfizették, ami tényleg sok jót ígérhet azoknak a rajongóiknak, akik például az Icon című 1993-as lemezükbe máig tartóan bele tudtak szeretni!

Ideje: 2012. április 16. hétfő 18:10:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 Paradise Lost - Draconian Times MMXI (2011)


Szerkesztette: pjuan


A 2011-es év végére a Paradise Lost is ünneplőbe öltözik! És ha az Icon mellett van mit ünnepelniük, akkor az-az 1995-ös Draconian Times album, ahol a korai évek death-doom keveréke kikerült a képből, átadva a helyét egy sajátosan komplex és slágeresebb gothic-doom világnak, dallamokat éneklő Nick Holmes-sal, amire méltán lehetnek ma is büszkék! Ezt az időszakot hozzák vissza nekünk ünnepelni ezzel a kiadvánnyal... Igaz kopaszodó hajkoronákkal, de még mindig elképesztő hatásfokon működő dalokkal! A 2009-es Faith Divides Us - Death Unites Us album óta váratnak minket valami jófajta hallgatni valóval, a hírek szerint készülnek is az új dalok, de - addig is - ennél jobb anyaggal nem tudták volna húzni az időt szerintem...

Ideje: 2011. december 06. kedd 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők

 A Dream Of Poe - The Mirror of Deliverance (2011)


Szerkesztette: FBalazs


A szinte egyedül Miguel Santos-hoz köthető, 2005-ben alakult Azori-szigeteki A Dream of Poe idei nagylemezével egyértelműen a legsikeresebb My Dying Bride-éra előtt kíván tisztelegni melankolikus zenéjével. Egy ilyen zenekarnév esetén pedig nagyok az elvárások, de lássuk mit is kínál ez a merengős, kilátástalan 50 perc! - Fehér Balázs írása

Ideje: 2011. október 07. péntek 00:00:00
találat cikk szövegére
Téma: Lemezismertetők

 Paradise Lost - Faith Divides Us - Death Unites Us (2009)


Szerkesztette: pjuan


A Yorkshire-ből, 1988-ban death/doom zenekarként indult Paradise Lost hosszú és nehézkes utat futott be története során... A kilencvenes évek elején, az Icon és társaival voltak ők a gót/doom underground metál élet nagy hősei, aztán a kilencvenes évek végére, a Host-korszakban előkapták a mainstream szinti-pop külsőt, ami totális mellényúlásnak tűnik 10 év távlatából... minden rajongójuk összezavarodott... Aztán a kétezres évekre a Depeche Mode-majmolásból újra metál bandává lettek...

Utoljára a 2007-es In Requiem-en (2, 3) bizonyították be mindenkinek, hogy ők mégsem vesztek el abban a bizonyos paradicsomban... Most itt vannak az új dalok, a helyzetet tovább bonyolítva...

Ideje: 2009. szeptember 28. hétfő 00:05:00
találat címre
Téma: Lemezismertetők



következő találat

... továbbá

Nem találta meg, amit keres?


Keresés "Paradise Lost -" Ideje::

Ajánló









Ez is érdekelhet

Steelheart - Through Worlds of Stardust (2017)
A Steelheart egy 1990-ben, a connecticuti Norwalk-ban alakult hard rock és glam metál zenekar, élén Miljenko Matijevic-csel, akinek a sok oktávos énekhangja sok

Tovább...
Essence of Datum - Nevermore (2017)
Az Essence of Datum nevű fúziós rock-metál zenekar 2012-ben alakult Minszkben, Fehéroroszország fővárosában. A Dmitry Romanovsky gitár-virtuóz vezette

Tovább...
Dead Lord - In Ignorance We Trust (2017)
A Svédországban, 2012 januárjában alakult Dead Lord 2013-ban mutatkozott be a Goodbye Repentance albumon, amire összegyűjtötték a korábban ilyen-olyan formában megjelent

Tovább...
Stargazer - Tui La (2017)
Tui La címmel mutatkozik be a modern groove-alternatív alapokon nyugvó progresszív metálos Stargazer zenekar a pennsylvaniai Lehigh Valley-ből. A djentet és elvontságot értelmes

Tovább...
H.e.a.t - Into The Great Unknown (2017)
A 2007 januárjában, a svédországi Upplands Vasby-ban alakult H.e.a.t egy nagyon tehetséges és fiatalos hard rock csapat, rádióknak szánt dallamokkal. A csapatnak legutóbb 2014-ben

Tovább...




Koncertek 2017. szeptember 26. és 2017. október 12. között:









Klipmánia