Psychedelia - zenei változatok és kitérők minősített esete - 1
Dátum: Augusztus 03, szerda, 18:05:00
Téma: Cikkek


Mit jelent számodra az "A Day In The Life Of", az acid, a Love and Peace (Béke és Szerelem) a Caftans és a Karma, vagy az, hogy Groovy? Most megtudhatod, hogyan tették naggyá a hatvanas évek gyermekei, huszonöt évvel később, a kilencvenes évek metaljában.

KEZDETBEN VOLT

1991 viharos technológiai légkörében a psychedelia legföljebb a középkorúaknak idéz valamilyen kábítószeres, füstös emléket, abból a korból, amikor - a hatvanas években - békéért, szerelemért és tartósítószer nélküli kenyérért küzdöttek és bármikor hajlandók voltak egy szál virággal rátámadni a lovasrendőrökre. Más szóval, ők voltak az igazi és - visszatekintve - nemkívánatos hippik.





Ám más zenei irányzatokkal ellentétben - talán a rap-et kivéve - ez a hatvanas évek-beli jelenség túlnőtt önmagán és elitmozgalomnál sokkal több lett belőle. A psychedelia úgyszólván társadalomfilozófiává vált és forradalmi eszközt adott, amely behatolt a társadalomba és a politikába. Olyan acid-rock nevek emelték zenei magaslatokra Amerikában, mint a Doors, a Jefferson Airplane, a Grateful Dead, Janis Joplin és Hendrix, Angliában pedig a legfigyelemreméltóbban a Beatles vette át a szépséges stafétabotot, elkészítvén talán minden idők legcsodásabb rock-albumát, a kábítószer-ihlette Sergeant Peppert. A hetvenes években Angliában olyan különböző bandák vitték tovább a psychodeliát, mint a Pink Floyd, a Soft Machine, Hawkwind, a Cure and Wire. A nyolcvanas években újra felbukkant az Egyesült Államokban és a seattle-i eredetű Sub Pop jelenség fontos elemévé vált. Befolyását a Mother Love Bone, Mud Honey és a Soundgarden tiszteletkörei erősítették.

ÉS LŐN

A psychedelia valaha afféle underground kikelet volt és azóta is mindig ott fortyogott a legfelvilágosultabb zenei elképzelések körül, ezért nem meglepő, hogy 1991 legújítóbb kedvű és a kritikusoknak legjobban tetsző metalzenekarai közül négy is azt állítja, hogy drámai hatást gyakorolt rá ez az irányzat. Huszonöt évvel később a Love/Hate, a Kings X, az Electric Boys és a Warrior Soul mind megcsinálta, némi csavarással, a maga változatát a hatvanas évek psychedeliájára. Mit jelent számukra a psychedelia és milyen szerepet játszik szerintük a kilencvenes évek metaljában: ez volt az a két kérdés, amelyet elfelejtettem föltenni Skid Rose-nak, Conny Bloomnak, Kory Clarke-nak és Doug Pinnicknek, amikor találkoztam velük.

Lábujjam tisztelettudóan kilógott műanyagszandálomból, arcomat Lennon-szemüveg mögé rejtettem - ez volt ám csak a találkozás! A psychedelikus zene mindenkinek mást jelent, ezért helyénvalónak látszott a legátlagosabb kérdéssel kezdeni. Hogyan határoznád meg TE a psychedeliát?

Skid: "Nekem mindigis acidot, érzékcsalódást okozó dolgokat jelentett. Aztán átviszem ezt a kiélezett helyzetet más dolgokba, például a zenébe, vagy az írásba. Bármibe."

Skid egy zuhanóbombázásra készülő, törött kipufogócsövű F-25-ös hangját utánozza. "Érted, mire gondolok? A hangzás a lényeg, ez az, amitől kifekszik az ember!"

Kory: "Azt nem lehet megmondani. Az ember csak úgy megérzi, ha valami psychedelikus, éppúgy, ahogy a punkot is érezni kell. Nem számít, milyen cédulát ragasztanak rá mások. A psychedelia mindenkit másképp kólint fejbe. Beszivárog a divatba, a művészetbe... francba, bizonyos értelemben az egész világunkat átalakította! Nézd meg a Music TV egész grafikáját! Abból nőtt ki, ami 1966-tól 1970-ig történt. Az utolsó igazi divatmozgalom, a punk, a dadaizmusból és a szürrealizmusból is táplálkozik. De az egész színvilág a hatvanas évek találmánya."

Doug: "Én a hatvanas években nőttem föl, nekem a psychedelia az aciddal és a marijuanával kezdődött. Igazi "elemelt" zenei stílus. Olyanoknak szól, akik bizonyos fajta kábítószert szednek. A drogokból pedig kinőtt egy új művészeti forma. Az újonnan megtalált zenei szabadság. A psychedeliánál mindenki valami másra gondol, hiszen annyi minden járt a nyomában. Ezért van, hogy két, egymástól olyan távol eső dolog, mint a Momma's And The Poppa's és Jimi Hendrix egyformán beletartozhat a psychedeliába, ha úgy tetszik."

Conny: "A psychedelia cimke már azelőtt megvolt, hogy az Electric Boys megjelent és mi nem is akarunk megfelelni semmilyen előre meghatározott képnek. Nekem a psychedelia a gondolat szabadságát, távoli dolgok felkutatását jelenti, kitörve a mindennapi élet normális keretei közül. A psychedelikus zenét azért nehéz meghatározni, mert mindent magába akar olvasztani. Minket azért kezdte psychedelikusnak nevezni, mert szerettünk színes ruhát fölvenni és a szokásos metalkörnyezeten kívül is kerestünk - és találtunk - hangszereket és hangzásokat." Kis szünetet tart, majd: "Szerintem hülyesé hogy a psychedelikus zene az acid meg ilyen következménye. Normálisan is el lehet jutni ilyen érzésvilágba, meditáció útján, vagy úgy, hogy, született őrült az ember!"

Egyetértetek-e azzal, hogy hangzásvilágotok MÉGISCSAK meglátszik a psychedelia?

Doug: "Ez kétségtelen. Ez természetesen nagyrészt a Beatlesnek köszönhető. Ők nyitották rá a szemünket arra, hogy milyen elképesztő dolgokat lehet művelni a rock and rollal. Átvettük az egész magatartásukat a béke és szerelem ügyében, ami, jóllehet nemigen korlátozza szöveg világunkat, mégis érthetővé teszi, miért mondják egyesek, legalábbis a szövegeinkre, hogy visszavágyunk a hatvanas évekbe. Pedig egyszerűen csak úgy írunk, ahogy mindigis érzünk. Egész életemben szerelemről és békéről énekeltem!"

Skid: "Azt hiszem, 1991-ben minden kétség kizáróan végigvonul hangzásunkon egy psychedelikus vonal, de ennek az irányzatnak épp az lényege, hogy olyan egyéni. Különböző ember különböző zenét és képeket csinálnak és az mind psychedelikus NEKIK. Ömlik a hang. Az acid mindennek a lényegét hangsúlyozza és megpróbálja ezt az egzisztencializmust bevinni a zenébe. De nagyon egyéni. Például sokan psychedelikus bandának tartják a Grateful Deadet. Én nem. Egyesek aszerint válogatnak, hogy ki psychedelikus és ki nem, hogy milyen ruhát hord, vagy milyen filozófiai néze vannak. Én nem. Mások szerint a psychedelia tényleges megvalósulása bizonyos hangok; amelyek bizonyos érzést okoznak. Szerintem is így van."

Kory: "Biztos, hogy a Warrior Soulon átvonul a psychedelia, mind a zenében, mind a szövegben. Mi, ha lehet, mindig lebegő hangokra törekszünk. De szeretjük megerősíteni elsöprő lendülettel és azt hiszem, hogy - húsz évvel későbbi formában persze - olyasféle acid rock, blues-alapú banda vagyunk, mint a Hendrixé volt, vagy a Cream, a Yardbirds és az Animals. A Warrior Soul ezeknek az emlőjén nőtt fel."

Conny: "Ránk is hat, a hangzásvilágunk határainál, ott, ahol már kockáztatni kell. Ott, ahol egy kicsit mindig betörik a fejünk. Az egész bandára nagyon hatottak a hatvanas évek, akkor voltunk gyerekek és akkoriban a zene nem volt mindig üzleti ügy. A próbákon, vagy a színpadon, mi mindig megpróbálunk szabad folyást engedni a hirtelen ötleteknek, megpróbálunk egyéni ösvényt vágni, nem csak az átlagos metalt nyomni - 1,2,3,4, és! filozófia.

Hogyan bukkantatok a psychedeliára?

Kory: "Gyerekkoromban a psychedelia volt az első zene, amely igazán tetszett. Jimi Hendrix Experience-e volt az egyik első banda, amelyért oda voltam. Szerettem a zenét, a színeket és azt, hogy a psychedelia kezdetben a békemozgalommal kapcsolódott össze és azután abból nőtt ki."

Skid: "Nekem a Beatlesszel kezdődött minden. De ha ezt mondom, valaki mindig félremagyarázza. Azt hiszik..." Dalra fakad: "She loves you, yeah, yeah,yeah..." Pedig a mi bandánk nem innen jön, hanem onnan, hogy "I Am The Walrus", meg a "Srawberry Fields" és hasonlók. Az első album, amit megvettem, a Sergeant Pepper volt. Valósággal megváltoztatta az életem."

Doug: "Rám is a Beatles volt a legnagyobb hatással, de azért olyan másféle dolgokkal is foglalkoztam, mint a Sly And The Family Stone. A legnagyobb az egészben a San Francisco-i, fillmore-i hangulat volt. Azaz egész drogáztatta vibrálás."

Conny: "Én psychedelikus bandákon nevelkedtem kölyökkorom óta. A szüleim csak ezt hallgatták. Nem tudom, milyen lemezeik voltak, de Beatles biztos volt közte."

A hatvanas években a psychedelia A-oldala a "hippi" béke, szeretet és megértés volt, amely azután nagyobb hírnévre vergődött mint forradalmi, tiltakozó mozgalom. Kifejezik a dalszövegeitek, hogy vonzódnátok bármihez is a felsoroltak közül?

Kory: "Feltétlenül. Engem érdekelt az a fajta, inkább politikai psychedelia, amit az MC5, vagy az Iggy képviselt. Mindig becsültem ezt a békemozgalmi dolgot, az erőszakmentességet, de amikor a dolgok rosszra fordultak, amikor a gyerekeknek harcolniuk kellett, ellenállni, akkor az élesebb, keményebb, politikaibb zenének volt több értelme. Az érthetőbb psychedelikus nótaszövegeknek mindig volt meghatározott társadalmi és politikai mondanivalójuk."

Doug: "Azt hiszem, én mindkét felében otthon vagyok. Abban a korban nőttem fel és azóta nem sokat változtam. De mégsem szeretek tiltakozásról írni. Én szívesebben lépek tovább: írok a tényekről, hadd döntsön a hallgató. A psychedelia lényege a szabadságért és a kitörésért való küzdelem és a King's X-ben pontosan erről szólnak a szövegeim. Bármiről írok, az arról szól, hogy hogyan érzek, hogy szabad vagyok ilyen őszinte lenni. Ezt szerettem a psychedelikus zenében, azt, hogy a drog lerombolta az önmérsékletet és az emberek szabadon elmondták, hogy mit gondolnak a dolgokról, mindenről."

Conny: "Szerintem a psychedelikus nótákban a legnagyobb az, hogy olyan titokzatosak. Sokféleképpen lehet értelmezni őket és én is, amikor írok, szándékosan kerülöm a világos megfogalmazásokat. Feltétlenül támogatom a békét és a szeretetet - ez a hozzáállás az utóbbi időben megújult Európában és Amerikában, mert világszerte gyakran vannak kis háborúk. Azért kicsit változott a dolog, nem az a fajta hippi béke és szeretet most már. Nem olyan esetleges."

folytatás...







A cikk tulajdonosa: Passzio.hu
http://passzio.hu

A cikk webcíme:
http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=6157