×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Rádióriport Révész Sándorral 1986 tavaszán 

Megjelent: 2006. szeptember 13. szerda 12:00
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Kevés igazán intelligens rockzenészt tudnék mondani, okosak, pláne fineszesek vannak, voltak, de ez általában nem egy értelmiségi műfaj. Bencsik Samu, Földes Hobó mellett Révész az, aki ebbe a körbe tartozhat.
1985 végén jelentkezett újra a Piramisból 1981 márciusában kiváló, majd teljesen eltűnő Révész Sanyi. A BS-ben fellépett az LGT-vel a Live Aiden, majd 1986 májusában Karácsony Jánossal és indult szólóturnéra. A riport a 86-os turné előtt készülhetett. Felidézését azért is tartom aktuálisnak, mert állítólag elkezdett próbálni a decemberi Piramis koncertre a legendás zenekar.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Riporter: ...nem lehetett hallani rólad.

Révész: Olyan négy és fél, öt évig... tulajdonképpen ’81 óta én csendbe voltam.

Riporter:Mi elől mentél el?

Révész: Nem is tudom, hogy helyes lenne-e ha így fogalmaznám, hogy valami elől elmentem, inkább saját magam dolgainak kerestem valamilyen tágabb teret. Azt hiszem ez volt az első számú motiváció. Úgy éreztem, hogy nem kell figyelembe vennem különösen azt, hogy teszem azt jóapám mit mond ezzel kapcsolatban, hogy hát fiam hát elfelejtenek. És már ideje lenne jönnöd, mittudomén mondta ezt két évvel ezelőtt, vagy három évvel ezelőtt. Én mondtam, hogy apa, ameddig nincs ez az egész dolog kész és belül nem rendeződtek el a sorok, addig én nem jövök. Én 28 éves voltam, amikor végülis a régi dologgal szakítottam és kiléptem egy ilyen zenekarnak a csoportos munkarendszeréből és hát máig, 33-ig öt év telt el.

Riporter:Hova mentél? Hova száműzted magad, vagy ha tetszik hova mentél gondolkodni?

Révész: Jó helyet találtam a természetben. Én nagyon figyelmes vagyok a párhuzamokra és úgy érzem, hogy az igazi és a legmagasabb rendű párhuzamok a nagyvilág és a saját belső kis világom párhuzama. Olyan helyet választottam, ahol maradéktalanul felnézhetek még a tiszta égre. Ez ösztönöz engem arra, hogy a belső, feltehetően jobb, tisztább és magasabb rendű szándékaimat, akár zenében, akár emberi vonatkozásban megvalósíthassam.

Riporter:Ne vedd okvetlenkedésnek, talán azért is kérdezem ezt ennyire, egyrészt mert erre itthon nemigen van példa, másrészt hát egy eléggé reflektorfényben álló ember vonult vissza. Ezért kérdezem utoljára egy újabb megközelítésben, hogy nevezzük ezt mondjuk aktív meditációnak?

Révész: Ugyanúgy, mint ahogy a jógáról szerintem jogosan mondhatom azt, hogy ahány ember, annyi jóga, ahány ember, annyi módszer. Egy kicsit objektíven kívülről néztem az egész ö dolgot, hogy mi is folyik itt tulajdonképpen Magyarországon, és úgy éreztem, hogy eben a jól kitervelt és kigondolt pillanatban, amit mindenféle dolog bennem végső képpé összeállított, úgy érzem, hogy ekkor lehetett előjönni ezzel a dologgal. Volt egy bizonyos próbálkozás közvetlen a zenekartól való megválásom után, amit a Hanglemezgyár és semmilyen más orgánum nem nagyon támogatott. Ez egy Piramistól teljesen elütő, számomra nagyon kedves zenei világ volt, amiben alkottunk is egy nagylemeznyi anyagot, de hát ez nem tudott megvalósulni. Ez után jött közvetlen a felkínált lehetőség, hogy ez a szerződés a külföldi túrára és ezt vállaltam én el. Nem keseregtem, nem választottam orgánumokat arra, hogy a sebeimet nyilvánosan nyalogassam, vagy valami, én csak csendbe maradtam, felkínálták a lehetőséget, elmentem, hazajöttem, pihentem, feltöltődtem, elképzeltem, megvalósítottam.

Riporter:Te vagy a Francia lány fiúja?

Révész: Szabina az én volt feleségem, akivel a mai napig is kedves levelező jó viszonyba vagyok és hát nem a fiúja, hanem a férje voltam.

Riporter:A francia lány férje jött haza Magyarországra?

Révész: Nem tudom, hogy ezt mennyire érdemes ennyire lebontani, szóval Én jöttem haza, ÉN, a Révész.

Riporter:Hova jöttél haza?

Révész: Hát Budapestre érkeztem annak idején haza és aztán elég hosszasan itt is maradtam. Volt egy rövid intermezzo a Skorpió együttessel, miután ők felkínálták az akkor megüresedett helyet a zenekarban. Nem vállaltam, és utána jött ez a bizonyos csönd. Hogy hol? Hát tulajdonképpen Budapesten.

Riporter:A Skorpiót visszautasítottad. Nyilvánvaló volt-e hogy végülis hova fogsz integrálódni, integrálódni fogsz-e egyáltalán?

Révész: Nem én akkor, akkor figyelmesen személtem az eseményeket. A Gáborral való találkozás az egy fantasztikusan meghatározó dolog volt. Azzal együtt, hogy nincs rádióm, nincs televízióm, ’83 körül szereztem magamnak egy rádiót, amin az akkori könnyűzenei aktualitásokat meghallgattam Magyarországon és egyetlenegy dal volt, ami nagyon mélyen megérintett. Ez a Gábornak egy dala volt, amit ő a Lokomotívon belül egy szál zongorán és énekelve játszik. Ebben a leheletnyi finomságában megéreztem a Gábornak úgy emberileg, mint zeneileg azt a számomra abszolút szükséges motívumát, ami miatt ez aztán a későbbiekben fantasztikus volt. Nagyon komoly harmónia volt köztünk, és ezt garantálta végülis ezt a munkát, hogy ez így alakult.

Riporter:Van egy Zorán szám, aminek ugye az a szövege, hogy nem tudom hogy pontosan idézem, hogy ahhoz hogy visszavárjanak, ahoh menj el.

Révész: Ez így volt tényszerűen, sorsszerűen, hogy én mentem, de egyébként én elég régóta jövök-megyek. Hogy most kilométerekbe milyen mennyiség, vagy távolság van mögötte, ez alkalmanként lehet hogy csak pár száz kilométer és itt Magyarországon belül van. De én 14 éves korom óta állandóan megyek. Én 14 éves koromba jártam először Angliába, én akkor megtanultam angolul, majdnem egy fél évet kint töltöttem Londonba és ezek a dolgok számomra valahogy a mozgás az egyik fajta lételem. Hát tulajdonképpen a Révész, a név jelentése mögé egy picit, hogyha belegondolsz, ő állandóan a két part között ingázik és állandóan úton van.

Riporter:Te 33 éves fejjel egyáltalán nem mint a szakma csecsemőjeként tértél vissza. Mégis tavaly, talán a lemezed kései megjelenése miatt te az év ígérete lettél. Nem fura ez?

Révész: 33 éves gyermekded. Hát ö gyermekek vagyunk, nem?

Riporter:Én számomra legalábbis nem nagyon érthető, hogy te mér nem jelentkeztél azokért a bizonyos csengőkért? Vártak téged. Feltehetően nem csak a szakma, a közönség is.

Révész: Nem értesítettek engem erről időben, szóval én erről az egész dologról egyátalán nem tudtam, hogy ez van. Azt tudtam, hogy az év énekese nem lehetek, mert miután semmilyen produkció nincs, más egyébre nem számítottam. Nem is tudtam, hogy ilyen kategória van, hogy az év meglepetése, vagy felfedezettje, vagy nem tudom. Nem sértettségből és még véletlenül se a közönség szavazatainak a semmibe vételét jelenti ez részemről, hanem azt, hogy nem tudtam.

Riporter:Te alakítod a saját imidzsedet? Borotvált voltál, szőrös lettél.

Révész: Nem. Hát igen, tudod ez úgy történt, hogy nap mint nap 38-40-42 fokos hőmérséklet, nagyon érzékeny a bőröm és borzasztóan kellemetlen volt esténként borotválkozni, aztán elkezdtem nem borotválkozni és ez nekem végképp nagyon kellemes. Ollóval szoktam megnyirbálni magamat. Nagyon kényelmes viselet ez tulajdonképpen.

Riporter:Lehetséges, hogy a külsődben ez az imidzsváltozás ez véletlen és csupán a melegnek tudható be, és megtetszett, mert belenéztél a tükörbe és azt mondtad, hogy miért ne. De magának a lemeznek van egy olyan csengése, van egy olyan hangulata, amely azért akarva akaratlanul is magában hordozza a világjárt Révész Sándornak a légkörét, amely nem biztos, hogy Magyarországon pontosan úgy dekódolható, mint ahogy te azt gondoltad, vagy mint ahogy azt a szövegírók gondolták. Gondolok itt a Porto Moreirosra és a Francia lányra, amely talán a legújabb hatású két szám a lemezen. Mégis vele kapcsolatban tapasztalható a legnagyobb idegenkedés.

Révész: Sor kerülhetett volna arra is, hogy ezt az egész utazást egy sokkal bővebb és sokkal magyarázkodóbb, tehát nem tudom, hogyha 10 számról van szó, akkor nem tudom 8 szám szólhatott volna az utazásról, hiszen ennek a pillanatai, mittudomén a riói karneválon eltöltött pár nap. A maga New York, az hogy ott álltam, ahol a Lennont megölték ott a ház előtt és volt egy nagyon intim pillanat. Ezek, és sok egyéb alapot szolgáltak volna arra, hogy ezt az egészet összeszedjem és egy lemez szöveganyagként tálaljam. Mint ahogy a saját életemben is ez az utazás nem volt egy napos dolog, ezért talán egy kicsit disszonáns lett volna, hogyha ezzel jövök elő. Maradéktalanul, szóval, hogy minden számba publikumot elhívom nem tudom Mexikóba, vagy a következőben Jamaikába, meg a Francia Guaianára. És aztán a végén két nótában összegeztem, de természetesen ez az egész ez bennem maradt, úgyhogy nem elképzelhetetlen, hogy a következő lemezen, vagy bármilyen egyéb dologban ez még teret kap és ezt én még megfogalmazom.

Riporter:Ez az ezoterikus világ is te vagy.

Révész: (halk nevetés) Én. Persze.

Riporter:Jól éreztem, vagy teljesen csak a véletlen volt, hogy ezen az egyetlen koncerten, amelyen te felléptél a Budapest Sportcsarnokban karácsonykor, akkor igazán, legalábbis számomra onnan lentről a platzról úgy tűnt, hogy akkor lendültél bele, amikor a Závody melléd állt.

Révész: Nem volt közömbös az, hogy az az első dal, tényleg legyen úgy, akármilyen is legyen, de egy olyan, amit én egy száll gitárral, vagy éppen minden hangszer nélkül, de egyedül játszom, énekelek. A szól a dal volt valahol a legaktuálisabb. Természetesen hogy eltt volna közömbös az a pillanat, amikor a pontosan ezeken a december végi napokon elhangzik egy az akkori ünnepeknek az aktualitását alátámasztó song, ami a Piramis évei alatt természetesen az egyik nagy sikerünk volt. Éshát hogy azt éppen a Janóval, azzal aki annak idején originál gitározta ezt a számot, vele együtt játszottuk, természetesen jó érzés volt. Maximálisan a csapatmunkát szeretném én frontálisan hozni, és nem arról van szó, hogy itt engem kísérnek.

Riporter:Mer a turné még nem indult el, de a te lemezedet és a videókat kivitték a Midemre. Mennyire fontos neked az, hogy egy külföldi út után hazatérve ugyan, de mondjuk lemezed vagy videód révén külföldön helyt álljál?

Révész: Nem okvetlen fogok én aláírni minden ilyen szerződést. Erről szó nincs. Én következetesen szeretném magam ahhoz tartani, amit korábban, hogy igazán nem mindenáron és nem nagyon szeretnék utazni. Szóval nincsenek hiú álmok, amit kergetnék és az, hogy én 33 éves vagyok az a nemzetközi rockvilágba, vagy a zenei világba nem okvetlen a legaktuálisabb életkor, hogy most én elkezdjek kint pedálozni valamilyen sikerér, vagy valami. Szal hála istennek azt amit én Magyarországon átéltem és a magyar koncertek és ez a pár év felkínált és magával hozott, ez nekem nagyon jóleső érzés volt és óriási, hogy ez így történt. Hogy is van az a mondás, hogy nem lehet senki próféta a saját hazájában?

Kapcsolódó link: piramis.hu


rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Rádióriport Révész Sándorral!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Harmath Albert - interjú 1. rész (2016)
Harmath Albert a Febris, a Sakk-Matt, a Kárpátia énekese volt. Szenzációs interjúalany, egy órában annyi fontos dolgot mondott, mint

Tovább...
Lénárd László - interjú 4. rész (2017)
Ha a hazai rockújságírásról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a Metal Hammert. Az 1986-ban indult hard rock - heavy metal magazin immár három

Tovább...
Harmath Albert - interjú 2. rész (2016)
Harmath Albert a Febris, a Sakk-Matt, a Kárpátia énekese volt. Szenzációs interjúalany, egy órában annyi fontos dolgot mondott, mint

Tovább...
Lénárd László - interjú 5. rész (2017)
Ha a hazai rockújságírásról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a Metal Hammert. Az 1986-ban indult hard rock - heavy metal magazin immár három

Tovább...
Skore - interjú Brindza Tomival (2017)
Örömmel üdvözöllek a passzio.hu-n! Ez az első interjútok nálunk, bemelegítésként elmeséled, mit érdemes tudni rólatok? Először is, köszönjük a lehetőséget! A

Tovább...












Klipmánia