Passzio.hu - Pozsonyi Ádám - A MAGYAR PUNK TÖRTÉNETE (könyvkritika)

Két dolgot tartok nagyon fontosnak a könyv alapvetései közül. Az egyik hogy a punknak zeneileg nem kell jónak és szépnek lennie, ha az, akkor az nem punk. Minden punkzenekar addig punk, amíg nem válik „profivá” vagyis meg nem tanulnak zenélni, és ki nem tanulják a showbizniszt. Persze lehet, hogy ez csak az én olvasatom és a szerző egész mást mond, olvassatok utána. A másik fontos felismerés: a magyar punk a 80-as években antikommunista volt, nem liberális, mint ahogy azt ma szeretnék látni egyesek, és ha jobban belegondolunk az igazi punk az tiszta formájában csak itthon, Magyarországon létezett. Nyugaton csak játék volt, ami miatt itthon akár börtönbe is lehetett kerülni. (lásd CPG zenészei) Olyan nonszensz, hogy egy pár dalszövegért valakit letöltendőre küldjenek csak itt fordulhatott elő.

Két részből áll a kötet. A második rész a magyar punk története. Hiánypótló munka, de semmiképp sem lexikonszerű, a műfajhoz az nem is illene. Hogy lehet rendszert vinni az anarchia zenéjének történetébe? Sehogy, ezt ne is keressétek a kötetben. A szerző 83-tól kapcsolódott bele személyesen ebbe a világba, nagyjából innen pontosabb és részletesebb a könyv, de a korábbi dolgokról is szó esik, egész 1978-tól a Spions színrelépésétől kezdve. Szerintem jelentőségéhez mérten kevés szó esik a Beatricéről, és a Bikiniről, bár pár méltató szó elhangzik.

Nekem a kötet első része volt a nagyobb élmény, melynek címe: Lázadásom története. Sajátosan közép-európai stílusban, irodalmilag is nagyra értékelhető módon írja le Pozsonyi, hogy hogy lett belőle punk, milyen volt a 80-as évek közepén itthon kilógni a sorból. Szájzárig röhögtem magam a sztorikon, és a stíluson. Akit nem érdekel a magyar punk, annak is ajánlom a könyvet, ha csak szórakozni vágyik. Így távolról a meleg szobából lehet mosolyogni a vörösmarty téri, vagy zuglói punkok életén.

- "Mennyi a belépő?
- 30 forint.
- Van egy 50-esünk és vagyunk 9-en rá.
- Gyertek."

A könyv igazi címe: A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong. Mely az író 80-as években alakult Kisangyal nevű együttesének egyik dalszövegéből idézet. Egyébként Pozsonyi Ádám a 90-es években a Genyó Szívó Disztroly című fanzine készítőjeként vívott ki kétes hírnevet.

Ez már a második kiadás, a sajátosan magabiztos szerző meg is jegyzi, hogy a könyv már klasszikussá vált. Remélem lesz harmadik kiadás is, ahol az első rész fejlődik tovább teljes kötetté.

Bálint Csaba (2006.01.03.)