×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Edda Művek, Miskolc - 1983. december 17. 

Megjelent: 2005. május 02. hétfő 00:00
Szerző: bcsaba
    Rockmúzeum 


Még most is rendkívüli szomorúsággal gondolnak az Edda rajongók erre a napra. Ekkor véget ért valami, ami számukra sokat jelentett: az Edda Művek ekkor tartotta a búcsúkoncertjét. - Horcsin Attila írása.

Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Az 1982-es és 1983-as év rendkívül mozgalmas és zaklatott volt az Edda életében. Betegségek, tagcserék, visszadobott 3. nagylemez, megírt, de ki nem adott könyv, Barta Alfonz távozása. 1983. nyarán úgy tűnt a kedélyek lecsillapodnak. Egy hallatlan kemény próbaidőszak után egy olyan csapat jött létre, amelyikről mindenki azt gondolta, hogy az elkövetkező években is meghatározó szerepe lesz a rockzenében.

Tudni lehetett persze, hogy a zenekar alapját képező a Pataky - Slamovits együttműködés súlyos feszültségekkel teli. De abban is bíztak, hogy a rajongók szeretete, a koncertek sikere segítenek Nekik, hogy az ellentétek ellenére együtt tudjanak dolgozni. Két eltérő személyiségű ember, de éppen ez kellett az Eddához. Valamikor az ősszel olyan hír érkezett, amely fölött senki nem tudott napirendre térni. Plakátok Miskolcon és az országban arról, hogy a zenekar feloszlik a tagok saját elhatározásából. MIÉRT??? Merült fel a kérdés. Úgy érezték a kedvenc zenekaruk cserbenhagyta a rajongóit. Zsöci visszaemlékezése szerint, Pataki és Slamó vitáit addig valahogy el tudták simítani a többiek. Egy vita viszont nagyon eldurvult, Zsöci és Tüsi hiába könyörögtek, Pataki és Slamo hajthatatlanok voltak és a mártírt megjátszva hajtogatták "Nincs miről beszélni".

Az első sokkból felocsúdva elindult a roham a jegyekért. Sokan nem tudtak jegyet szerezni előre és mégis az ország minden tájából elindultak Miskolc felé. A Sportcsarnok zsúfolásig megtelt, de rengetegen nem jutottak be.

A koncert maga volt az extázis. Mindenki tombolt, csápolt, de tudták, hogy utoljára és ezért közben sírt az egész nézőtér. Hiába mondta be Pataki, hogy "azt akarom legyen jó kedv". Ő maga sem tudott persze jókedvű lenni. Úgy fogalmazott később, hogy olyan volt mint egy belül síró, de kívül nevető bohóc. A koncert során eljátszották a teljes repertoárt, szinte végig mind a három nagylemezt és a kiadatlan, de a koncerteken kihagyhatatlan dalokat. Emberileg már szétesett a zenekar, de több ezer koncerttel és egy kőkemény próbaidőszakkal a hátuk mögött a fantasztikus formában játszottak a TAGOK. Külön ki kell emelni Slamót, aki ezuttal is megmutatta a zsenialitását. Talán vannak jobb, bravúrosabb technikájú gitárosok, de ezeket a dalokat azóta sem tudja senki úgy eljátszani. Ezeket a zenéket Slamó írta és tiszta szívvel játszotta el a Búcsúkoncerten is. Fergeteges az Elektromos szemeket bevezető szólója, ahol a gitár a saját visszhangjával játszadozik. Csak vendégzenészként szerepelt a billentyűs Guy Tamás. Érzethető, hogy jobban szerette az elektronikus hangzást, igazából ott élt igazán (Elektromos szemek, Torony introja), de ahol kellett szépen játszotta az egyszerű orgona hangokat is.

Volt három vendégük is más zenekarokból. Frenreisz Károly és Papp Tamás fergeteges bevezető után játszottak a Hosszú az útban. Arra az időre emlékeztek ezzel, amikor beteg volt az Edda dobosa és basszusgitárosa. Ekkor Pataki Attila és Slamovits István a Skorpió koncertek vendége volt, és ebben a felállásban játszottak Edda számokat. Karesz és Totya igazi rockünneppé, örömzenévé varázsolta a koncert végét. Török Ádám pedig lágy fuvola hanggal kísérte az Érzést.

A szaxofonos Kegye János volt a koncert negatív szenzációja. Már egy éve játszott fúvósként az Eddában, egész addig szépen színesítve a zenét. De a Búcsúkoncerten totál részeg volt és szinte egy értékelhető hangot sem fújt. Az összes szólamot, szólót teljesen melléfújta, ezzel a koncertlemezhez készülő felvételt a kiadás szempontjából használhatatlanná tette. A lemezre kerülő dalokból kínkeserves munkával kivették a szaxofont, a nevét fel sem tüntették a borítón. A koronát produkciójára azzal tette fel, hogy a végén, amikor már a nézők és a zenekar nem tudta visszafogni magát és bőgött, még elfújta a Kacsatáncot. Ezekkel a hangokkal zárult a koncert.

Kevesen tudják, hogy ezután két nappal volt még egy koncert. Az történt, hogy szervezési hiba miatt még egy koncertet lekötöttek jó előre a búcsú utáni időpontra. A beszámolók szerint ez egy igazi keserű hangulatú koncert volt, ráadásul hazafelé menet belefordultak az árokba.

A játék véget ért?

Pataki Attila nem sokkal ezután újjá alakította az Edda Műveket. De a régi rajongók szerint az már nem a történet folytatása, hanem valami más.... Nosztalgia koncerteken 5 évente fellép a régi csapat. Az 1990-es miskolci fellépés a régi idők hangulatát idézte. Sajnos a 2000-es koncert ismét a vitákról szólt. Remélni lehet, hogy 2005-ben összejön a koncert és ismét a zene lesz a főszereplő.

Edda Művek 1983. december 17.

Pataky Attila - ének
Slamovits István - gitár, ének
Zselencz László - basszusgitár
Fortuna László - dob

közreműködtek:
Guy Tamás - billentyűsök
Kegye János - szaxofon, ének

régi tagok:
Csapó György - dob (Vörös tigris)
Darázs István - ének (Vörös tigris)
Róna Görgy - basszusgitár (Micsoda komédia)
Barta Alfonz - billentyűsök (felvételről- Játék véget ért)

vendégek:
Frenreisz Károly - basszusgitár (Hosszú az út)
Papp Tamás - dob (Hosszú az út)
Török Ádám - fuvola (Érzés)



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Bergendy - kislemezek 07.
A következő EP két dalában a Bergendy Zalatnay Saroltát kíséri, a másik két dal pedig önálló, zenekari

Tovább...
Bergendy - kislemezek 05.
A Bergendy következő EP-je ismét önálló felvételeket

Tovább...
Bergendy - kislemezek 04.
A következő kislemezen a Bergendy együttes Zalatnay Saroltával közösen hallható.

Zalatnay Sarolta 1962 és 1964 között gyakran fellépett a Scampolo

Tovább...
Bergendy - kislemezek 08.
A következő EP-n a Bergendy Mátray Zsuzsa táncdalénekesnőt

Tovább...
Bergendy - kislemezek 09.
A következő EP-n a Bergendy két dalban Zalatnay Saroltát kíséri, két dalt pedig önállóan ad

Tovább...












Klipmánia