Séta a Való Világban - egy elvakult Peter Gabriel-rajongó jegyzete 

Megjelent: 2004. december 20. hétfő 00:00
Szerző: special
    Cikkek 
Nincs nap, hogy ne jutna eszembe a pillanat, amikor először elém tárult a Real World birodalom.



Big Room



November közepén, egy hétfő délutánon érkeztem meg Boxba, abba az angol kis faluba, ahol Peter Gabriel él és alkot, már ki tudja mióta. Azért mentem oda, hogy érezzem, értsem Őt. Az embert, a zenészt, a költőt. Hogy ugyanazt a levegőt szívhassam, hogy magamba fogadjam az Ő Való Világát. Persze szívesen találkoztam volna Vele, de ez nem sikerült. Jó lett volna, ha éppen arra sétál, mert akkor odamegyek hozzá és beszélgetek vele. De nem akartam durván betörni a szentélyébe. Peter birodalmát nem veszik körül magas betonfalak és nincsenek marcona biztonsági őrök sem, sőt a kapu tárva-nyitva áll. Amikor ott jártam az egész telken egy lélek sem volt, kívülről kicsit úgy tűnt, mintha lakatlan és mozdulatlan lenne.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





A Big Room mögötti épületek

A mozdulatlanságot csak én törtem meg, amikor besétáltam a kapun és bekopogtam egy irodaszerűségbe. Egy fiatal nő jött elő az egyik asztal mögül és kérdőn nézett rám. Elmondtam neki, hogy magyar vagyok, és azért jöttem, hogy lássam a Real World Studiot, és ajándékot is hoztam. „Peter is not here at the moment” - ez volt a válasz... Otthagytam tehát az ajándékot, és elköszöntem. Egy pólót vittem neki és „hívogató” képeslapokat Budapestről. A Real World Studio körül van egy keskeny sétány, amelyről kiválóan belátni a telekre.



Sétány a Real World körül

Körbesétálgattam. Közben magamban a régi és új dalait dúdolgattam. Nem voltam kamaszkori önkívületben. Csendes megilletődöttség járt át.



Híd a sétányon

Az egész birtok elsőre olyan, mintha összefércelték volna. Itt egy atombunker-szerű stúdió félig a földbe építve (Big Room), ott egy melegház, amott egy bungaló irodákkal, egy kis nádas, egy patak vagy tavacska, egy híd, de végül mindez összeforr egy kaotikus, de mégis egységes egészbe...



A Big Room mögötti terület

Ez Peter Gabriel birodalma, az Ő Secret World-je vagy inkább Real World-je.



Big Room

Egyébként Box, a falu távol van London zajától. Az ott élők a mindennapok rutinjával, rezzenéstelenül veszik tudomásul, hogy Peter köztük él.



Box, a falu

Akiket kérdeztem, mind szeretettel és lelkesen beszéltek róla és irányítgattak, hogy merre keressem a stúdiót, amely akár a Gabriel-rajongók zarándokhelye is lehetne. Nem messze a Real World-telektől van egy kis újságos. Az ottani eladónő azt mondta, rendszeresen látja, amint Peter teniszezni megy és azt is, amikor vendégművész érkezik a Real World Studioba. Boxban, a boxiaknak ez mindennapos.

A magyar rajongó meg csukja be a tátott száját és az elkerekedett szemeit és próbálja meg elhinni, hogy tényleg Peter Gabriel falujában járkál, noha erre az utcákon, a pubokban, de még a buszmegállókban sem utal semmi az égvilágon.

Pemberley

rovat lapozó


Még, még, még...



special írta:


 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 18. és 2017. november 03. között:









Klipmánia