×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Royal Hunt - Cast In Stone (2018, Dionysosrising) 

Megjelent: március 19. hétfő 18:05
Szerző: Dionysosrising
    Lemezismertetők 

Két fajta Royal Hunt album létezik: jó és jobb. Vannak persze olyanok, akik a Mark Boals-szal készített lemezeket olyan anyaghoz hasonlítják, amiből várat is lehet építeni, de hát egyrészt a szar hasznos dolog - még várat is lehet belőle építeni -, másrészt a minősítés értéktartalmát tekintve az állítás nem igaz. A jelenlegi már a negyedik anyag azóta, hogy a csapat eredeti énekese, D. C. Cooper visszatért, és akik az előző két etapban kárörvendően hangoztatták, miszerint hősünknek igen megkoptak a hangszálai, azok most csattanós választ kaptak arra, mekkorát tévedtek. Cooper orgánumát és hangterjedelmét mintha a Royal Hunt zenéjéhez teremtette volna az, akinek ez a dolga: a kissé színpadias, némileg operás frazírokkal, de fantasztikus érzelmi áradattal elborító hang Leone mércéjével mérhető - azt pedig az itáliai bajnok legfőbb ellenségei sem mondhatják, hogy nem képes a csillagokat is leénekelni az égről, legyen az olasz, vagy brazil éjszaka...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A főnök, Andersen - aki a legnagyobb billentyűs a szakmában, két méterhez közelítő magassága révén - koncepciója valószínűleg az epikus oldal kidomborítása volt, ebben egyébként is mindig jó volt a billentyűk Malmsteen-je, így nem is nagyon szaporították a szerzemények számát, amiből csupán egy-két darab nem kúszik hat perc fölé; és jóllehet progresszív váltásokról, vagy hosszas, időkitöltő szólókról nem beszélhetünk, az anyag mégsem fullad unalomba. A lineáris, világosan követhető dalszerkezetek ugyanis annyi apró színes momentumot és grandiózus énektémát tartalmaznak, hogy a refrének többször visszatérő volta sem kelti azt a képzetet, hogy itt most nem zenejátszásról, hanem rétestészta nyújtásról van szó.

A csapat markáns világában persze ismerősnek tűnhet egy-két megoldás, de erről inkább csak attitűd szintjén beszélhetünk: az a világ, amit Andersenék számos album során megalkottak, tele van olyan jellegzetes fordulattal, melyek ugyan végtelenségig variálhatóak, de itt, a matematikától eltérően nem adnak más és más értéket a konstans kiválón kívül. A főnök rutinos karmesterként vezényli le a hosszas etapokat, néha még a spontaneitás képzetét is keltve, pedig tudjuk, hogy a billentyűs klasszikus zenei múltjából fakadóan - és mellett - szeret mindent tökéletesre képzelni. Aztán hogy a végeredmény milyen lesz, már csak a zenészeken múlik, akik viszont tökéletesen értik a mester elképzeléseit.

Kiugró szerzeményt nem is tudok említeni, és jóllehet, minden egyes dal potenciális dallamorgia, meghatározó sláger ezúttal nem született, már ha "rádiós" értelemben vesszük a sláger fogalmát. (Azt viszont nem állítom, hogy bármelyik - ismétlem, bármelyik - hosszú lére eresztett darab verzéje és refrénje egy kis kurtítással tökéletesen alkalmas lenne listavezetői pozícióba harcolni magát.)

Az albumnak egyetlen gyenge pontja van, ami sajnos a csapat esetében szokásos: ilyen hangzással ezt a zenét - mit ezt, semmilyet! - nem szabadna játszani; a profi zenei megoldások ellenére ez a demós megszólalás amatőrre fokozza le a produktumot, aminek a már említett koncepció miatt is száz szimfonikus erejével kellene robbanni a hallgató fejében.

Ez utóbbi jellemző azonban rányomja bélyegét a minőségre, így hiába zenélik ki szívüket-lelküket az alkotók, az emberben csak az elégedetlenséget szítják, hogy képesek voltak a klasszis értékét elszalasztani: ez pedig korunk digitális zenei technológiájánál fogva nem biztos, hogy pénzkérdés, azzal meg ne jöjjön senki nekem, hogy hát minden RH album így szól. Igen, tudom, és alig várom, hogy Andersen maximalizmusa végre kiterjedjen a hangzás reformjára is - esetleg jöjjön ki abból a pincéből, ahol ez a megszólalás kiadás érettnek tűnik.




Track lista:

01. Fistful Of Misery - 7:26
02. The Last Soul Alive - 6:49
03. Sacrifice - 6:35
04. The Wishing Well - 7:54
05. Cast In Stone - 3:36
06. A Million Ways To Die - 5:46
07. Rest In Peace - 6:50
08. Save Me II - 5:00
09. Wasted Time (Official Bootleg) - 7:14

Közreműködő zenészek:

D.C. Cooper (Amaran's Plight, ex-Silent Force) - ének
Jonas Larsen (Stratosphere) - gitár
André Andersen (Narnia) - billentyűs hangszerek
Andreas Passmark (7days, Rob Rock, ex-DivineFire, ex-Harmony, ex-Narnia) - basszusgitár
Andreas "Habo" Johansson (Narnia) - dob

Közreműködtek:
Alexandra Andersen - vokál
Kenny Lübcke - vokál

Lemezeik:

1992 - Land of Broken Hearts
1993 - Clown in the Mirror
1995 - Moving Target
1997 - Paradox
1999 - Fear
2001 - The Mission
2003 - Eye Witness
2005 - Paper Blood
2008 - Paradox II: Collision Course
2010 - X (-2-)
2011 - Show Me How to Live (-2-, -3-)
2013 - A Life to Die For (-2-)
2015 - Devil's Dozen (-2-)
2018 - Cast In Stone

1996 - 1996 - Live album, VHS
1997 - 1993-1997 - Video, VHS
1997 - Closing the Chapter - Video, VHS
1998 - Closing the Chapter - Live album
1998 - The First 4 Chapters... and More - válogatás
1998 - Best - válogatás
1998 - Best Live - válogatás
1999 - Double Live in Japan - válogatás
2001 - The Watchers - EP
2002 - On the Mission 2002 - válogatás
2006 - 2006 Live - Live album, DVD
2011 - Future's Coming from the Past - DVD
2012 - Heart of the City - válogatás
2012 - 20th Anniversary: Special Edition - Boxed set
2016 - Cargo - Live album
2017 - 2016 - Live album, DVD

Kiadó:
King Records, NorthPoint Productions
Honlap:
royalhunt.com
facebook.com/royalhunt
Garael, dionysosrising.blog.hu




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Royal Hunt - Cast In Stone (2018)

2018-02-23 00:05:00





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Michael Schenker Fest - Resurrection (2018)
A 63 éves Michael Schenker '69-óta tartó karrierje tele van csodával! Sokat köszönhet neki az Ufo és a Scorpions is, miközben magánemberként

Tovább...
Dalriada - Nyárutó (2018, Dionysosrising)
Úgy gondolom, hogy a Dalriada-féle folk-metal - ami nem más, mint a népzenei darabok a metal eszközrendszerével eljátszott változata - nem emeli, de nem is erodálja a

Tovább...
A Perfect Circle - Eat The Elephant (2018)
Már jó ideje feltámadt, de lemezt csak most ad ki az A Perfect Circle! Utoljára 2004-ben volt példa rá, hogy a Tool-frontember Maynard James Keenan

Tovább...
Counter Clockwise - Látszatfoltok (2017)
Tényleg nem értem azokat, akik már december elején összeírják az adott évre vonatkozó listájukat, pedig az év utolsó hónapja mindig tartogat meglepetést.

Tovább...
Fu Manchu - Clone of the Universe (2018)
A Fu Manchu eredetileg a kaliforniai Orange County-ban indult 1985-ben Virulence néven... Akkoriban őszinte hardcore-punkot toltak, mígnem '87–ben nevet és stílust

Tovább...




Koncertek 2018. május 26. és 2018. június 11. között:









Klipmánia