Lynch Mob - Smoke This (1999) 

Megjelent: szeptember 09. szombat 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A gitárzseni George Lynch '89-ben menekült el a Dokken-ből, egyből nekifogott a saját csapatnak, amit '90-ben mutatott be a Wicked Sensation albummal. A lemez kiválóan sikerült, de a turnén kiderült, hogy Oni Logan énekesnek komoly problémái vannak, de gyorsan megtalálták Robert Mason-t helyettesnek, akivel '92-re összehozták a Lynch Mob című második lemezüket.

'93-ban Mick Brown dobossal együtt visszament a gitáros a Dokken-be, amivel '95-re összehozták a beszédes című Dysfunctional albumot, majd két évvel később a Shadowlife-ot, aminek a sötétebb zenéjét a régi rajongók nem szerették... Mr. Scary második Dokken-kalandja '97-ben ért véget, majd azonnal nekifogott a Lynch Mob újraélesztésének az eredeti tagokkal, Oni Logan, Anthony Esposito és Mick Brown fel is demózott három dalt - ami '98-ban a Syzygy című EP-n jelent meg -, de a felállás nem tartott sokáig, Logan más munkáira hivatkozva kiszállt, Brown pedig úgy döntött, hogy marad a Dokken-ben. George leszervezett egy visszatérő amerikai turnét 13 állomással, amit John West énekessel és - mások mellett - Esposito-val futottak végig, de ez a felállás sem volt hosszú életű. A főszereplő végül úgy döntött, hogy a zenekarát modernebb és divatosabb hangzás felé tolja, ami a '99-es Smoke This albumra minden fronton radikális változásokat eredményezett. A dallamos és mainstream dallamos rockzenétől eléggé nagy váltást jelentett az itt szereplő rap-nu-metál zene...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Ebben az új Lynch Mobban Kirk Harper rappelt, Gabe Rosales basszusgitározott és Clancy McCarthy dobolt... Ők ismeretlen fiatalok voltak, akik máig nem futottak be komolyabb nemzetközi karriert, ami nem véletlen. A velük készített harmadik Lynch Mob lemez középszerű divatmajmolás volt, George Lynch a sampleres-rappelős környezetben próbálta önmagát adni, kevés sikerrel. Mindezzel együtt, a Smoke This műsora, mai füllel hallgatva már nem tűnik annyira cikinek sem, mint akkoriban!Egyszerűen akkoriban mindenki hasonló cipőbámulós zenét csinált, és Lynch is megpróbálkozott vele, feleslegesen feladva önmagát!

Leginkább talán a Faith No More-hoz hasonló ez az album, csak itt egyhangúbban rappelnek a merülős-elmélkedős-spirituális zenei körítéshez... De kezdük az elején... A World Spinning Away elmerül a súlyos digitális és gitáros groovek világában, amihez itt még az élénk tempó is megvan, ami sokat dob a végeredmény élvezhetőségén... Aztán a Hype-O elviszi a dolgot az indusztriálisabb világ felé, amit a gitáros keménykedése még mindig összetart valamennyire, hogy aztán a Chromeplated már egyértelműen a Faith No More-hoz hasonlítson, itt-ott még a Mike Pattonos énekhang is száz százalékban stimmel a dologhoz... A Hollow előkapja George Lynch-ből a spirituálisabb és merülősebb énjét, de túl egyhangú a végeredmény, ráadásul a gyorsan zavarossá is válik attól, hogy a Playalistics meg tele van funkys sikamikával...

A Beg súlyos riffjei rendes énekkel elmentek volna bármely más Lynch Mob lemezen is, csak itt átmennek vele hip-hopba, ami nagyon stílusidegenül hat a banda karrierjében, ahogy a Relaxin' In The Land Of AZ teljesen Faith No More-s balladája is... A Get It Together dzsungeles erőszakossága, az Indra's Net zavaros-digitális merülése után még a When I Rise gitár-centrikusabb kínlódása is jobbnak tűnik, de itt már nagyon nincs rendben az alkotók kreativitása... Ráadásul a szövegelős What Do You Want is kettészakad a gitár és az ének között, amit aztán a Smoke This füstös elvontsága sem tud a helyére tenni... A dolog a végére teljesen kicsúszott az elviselhető világból...

Nem volt véletlen, hogy az éles stílusváltás senkinek sem tetszett... A turnén ráadásul elrappeltek pár régi dalt, meg Dokken klasszikust is, ami már kvázi sértés volt... George Lynch a jelentéktelen érdeklődéstől kiégve kiszállt a rockcirkuszból, mígnem Oni Logan, az L.A. Guns basszusgitáros Chuck Garric és a Bulletboys dobos Jimmy D'Anda felállású Lynch Mob újra kedvet nem csinált neki 2001-ben a zenéléshez. 2002-ben a gitáros együtt dolgozott Sean Fodor producerrel a Microdot projektben, amiben London LeGrand énekelt. Pár dal született csak, de mindez hozzá járult ahhoz, hogy 2002-ben végül teljes súlyával visszatért George Lynch és a friss Lynch Mob, amiben ismét Anthony Esposito basszusgitározott és Robert Mason énekelt, folytatva a kilencvenes évek közepén letett hangzást és stílust...

Mindennek az örömére, 2003-ban kiadták az első élő lemezüket Evil: Live címmel, aminek a nagyon dögösen nosztalgiázó műsorát még '92-ben, a Lynch Mob album turnéján rögzítették Robert Masonnal, Anthony Esposito-val és Mick Brown dobossal... Az egészen kiváló régi koncert felvétel minden George Lynch rajongót visszacsábított... Ráadásnak ugyanebben az évben kijött a Dokken basszusgitárossal, Jeff Pilsonnal összerakott Wicked Underground album is, amin a basszusgitáros énekelt és Michael Frowein dobolt... A Lynch/Pilson projekt nem volt hosszú életű, a modernebbre kevert lemez minősége sem volt mérhető a klasszikus Dokkennekhez, de a régi kémia azért így is érezhetően működött a két zenész között!

2003-ban a nosztalgiát tovább erősítette a REvolution című (ön)feldolgozó stúdió lemez, a negyedik Lynch Mob sorlemez, amiről később bővebben írok majd, megemlítve közben a 2006-ban kihozott REvolution: Live! című élő verziót is!

Lynch 2003-környékén The George Lynch Group-ként turnézott, amivel maratoni 30 napos, 26 állomásos turnéra ment - ami közben feltűntek a Jay Leno-féle Tonight Show-ban is... A turné remek hangulatban folyt Andrew Freeman énekessel, Vinny Appice dobossal és Marten Andersson basszusgitárossal... 2005-ben ennek is volt köszönhető a Furious George cím feldolgozó-szóló album összerakása, amin ZZ Top, Hendrix, Beatles, AC/DC és Led Zeppelin dalok is szerepeltek...




Track lista:

01. World Spinning Away - 4:19
02. Hype-O - 5:40
03. Chromeplated - 5:17
04. Hollow - 6:28
05. Playalistics - 4:30
06. Beg - 4:45
07. Relaxin' In The Land Of AZ - 6:09
08. Get It Together - 5:55
09. Indra's Net - 3:57
10. When I Rise - 6:16
11. What Do You Want - 3:48
12. Smoke This - 4:55

Közreműködő zenészek:

Kirk Harper - rap, ének
George Lynch (KXM, Sweet & Lynch, Dokken, T&N) - gitár
Gabe Rosales - basszusgitár
Clancy McCarthy - dob

Lemezeik:

1990 - Wicked Sensation
1992 - Lynch Mob
1999 - Smoke This
2003 - REvolution
2009 - Smoke And Mirrors
2015 - Rebel
2017 - The Brotherhood

1998 - Syzygy - EP
2003 - Evil: Live - élő
2006 - REvolution: Live! - élő
2012 - Sound Mountain Sessions - EP
2013 - Unplugged: Live From Sugarhill Studios - EP
2014 - Sun Red Sun (-2-) - EP

Kiadó:
SGR
Honlap:
georgelynch.com
facebook.com/LynchMobBand


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Lynch Mob - REvolution (2003)

2017-09-15 12:05:00

kép

Lynch Mob - Lynch Mob (1992)

2017-09-03 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

The Haunted - Strength in Numbers (2017)
Az At the Gates első felborulása közben, 1993-ban, a svédországi Göteborgban alakult The Haunted egykor európai melodic-death és post-thrash zenekarnak indult,

Tovább...
Motörhead - Motörhead (1977)
A londoni Motörhead ezzel az 1977. augusztus 21-én megjelent lemezével mutatta be azt a mocsokban és adrenalinban fürdő hard rock, heavy metál és rock and roll keverék zenéjét, ami

Tovább...
Tony MacAlpine - Death of Roses (2017)
Az 57 éve Springfield-ben született Tony MacAlpine legutóbb 2015-ben adott ki szólóban albumot Concrete Gardens címmel. A hozzá kapcsolódó turné viszont elmaradt,

Tovább...
Anubis Gate - Covered In Black (2017)
A dániai Aalborg-ban, 2001-ben alakult progresszív-power metálos Anubis Gate elkészítette a 2014-es Horizons - amiről kétszer is írtunk - folytatását, a sorban a

Tovább...
Pentakill - Grasp of the Undying (2017)
A Pentakill egy virtuális zenekar, a League of Legends nevű stratégiai játékhoz készül 2014-óta, nagyon is valóságos power-metál zenével. Az elképzelt csapat elképzelt

Tovább...




Koncertek 2017. szeptember 23. és 2017. október 09. között:









Klipmánia