×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Anubis Gate - Covered In Black (2017, Dionysosrising) 

Megjelent: augusztus 28. hétfő 18:05
Szerző: Dionysosrising
    Lemezismertetők 

Folytatódik a dán Anubis Gate és az amerikai Nightmare Records együttműködése. A megszokott két év helyett ezúttal hármat kellett várni az új albumra, de talán nem lövöm le a poént, ha már most előrebocsátom: megérte. Arról persze szó sincs, hogy a banda - mely dallamossága ellenére mindig is nehezen emészthető progresszív metál muzsikát játszott - hirtelen könnyed hard rockra váltott volna. Sőt! Már a lemez címe és beköszönő nótája egyértelművé teszi, itt igen sötét hangulatú, mázsás súllyal mellkasunkra telepedő zenét rejt a baljós érzeteket ébresztő CD borító. Ha efelől bárkinek kétsége támadna, vessen egy pillantást a lemez magját képező három dal címére: Black, Blacker, Blackest... Lehet ott valami Dániában, ami kitermeli ezeket a szívszorító, éjfekete hangulatokat: gondoljunk csak a Beyond Twilightra és Zierler 2015-ös szólóanyagára. Persze ilyesmi máshol is "terem": Darkology, Outworld, Division By Zero, Chronos Zero, csak, hogy párat említsek...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Már a legutóbbi, Horizons című albumon is megfigyelhető volt egyfajta súlyosodás, jó értelemben vett kemény(k)edés, és a hangzáskép is jó irányba változott, hiszen a korábbi lemezekhez képest itt szinte már nyoma sincs annak a műanyag, bántóan szintetikus soundnak, ami régen oly könnyen kedvemet szegte. A muzsika is színesebb lett, bár ez alatt nem azt értem, hogy kevésbé "feketével takart", inkább, azt, hogy kevésbé vegytiszta, lineáris. Ezen a lemezen (kellemes) meglepetésemre két orientális hangulatú nóta is helyet kapott - The New Delhi Assassination, Operation Cairo -, és talán a 2013-as EP Pink Floyd földolgozása - Sheep - hozta meg a kedvet a progresszív ősatyákra való zenei utalásokhoz is - Too Much Time, Blacker, From Afar.

A lemez amolyan tematikusan összefüggő, de még nem igazán koncept album: a közös nevező, hogy a dalok olyan emberekről szólnak, akik szó szerint és képletesen a sötétben élnek: elmeháborodottak, bérgyilkosok, terroristák stb. Ezt figyelembe véve a zenei aláfestés telitalálat. Azt kell mondjam, hogy ebben a komor, baljóslatú, szívszaggató univerzumban most az Anubis Gate sokkal nagyobbat alkotott, mint az Adagio. Az egyetlen vonatkozás, amiben nem múlja fölül Stephan Forté nagy visszatérésnek szánt középszerű produktumát - Life -, az a gitárszólók technikai polírozottsága - jóllehet a Kim Olesen - Michael Bodin páros sem piskóta.

Nem könnyű anyag, esélyt kell neki adni, sokszor figyelmesen és türelmesen végighallgatni - ami nem mindig egyenértékű az ún. jóra hallgatással. Ez elsőre is jó, csak éppen nehezen befogadható. Lezárásként mindenképpen tisztáznom kell: az Adagio recenziómért kapott kritikák lepattognak rólam, mert a Covered In Black - bár nem tökéletes - egyszerűen zeneibb (bármit is jelentsen ez).




Track lista:

01. Psychotopia
02. The New Delhi Assassination
03. The Combat
04. Too Much Time
05. A Journey to Nowhere
06. Black
07. Blacker
08. Blackest
09. Operation Cairo
10. From Afar

Közreműködő zenészek:

Henrik Fevre - basszusgitár, ének
Kim Olesen - gitár, billentyűs hangszerek
Michael Bodin - gitár
Morten Gade Sorensen - dob

Lemezeik:

2004 - Purification
2005 - A Perfect Forever
2007 - Andromeda Unchained
2009 - The Detached (-2-)
2011 - Anubis Gate (-2-)
2014 - Horizons (-2-)
2017 - Covered in Black

2013 - Sheep - EP
2016 - Orbits - box

Kiadó:
Nightmare Records
Honlap:
anubisgate.com
facebook.com/AnubisGate
Tartuffe, dionysosrising.blog.hu


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Anubis Gate - Horizons (2014)

2014-04-21 00:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

The Dark Element - The Dark Element (2017)
A Frontiers bemutatja a Dark Element nevű friss szimfonikus metálos projektjét, amiben Anette Olzon tér vissza a Nightwish világába... Az énekesnő mögött

Tovább...
Steve Walsh - Black Butterfly (2017)
Az idén 66 éves Steve Walsh a Kansas énekes-billentyűseként lett a műfajának szupersztárja, ahol 1973–'81 és '85-2014 között dolgozott. Énekhangja és stílusa

Tovább...
Hollywood Undead - Five (2017)
A manapság odaát egyre népszerűbb rap-rock műfaj egyik követője a Hollywood Undead nevű kapucnis-maszkos fiúcsapat, ami Los Angeles-ben alakult 2005-ben. A friss

Tovább...
Vandenberg's Moonkings - MK II (2017)
Adrian Vandenberg gitáros neve összeforrt a Whitesnake-kel, ahol '85 és '97 között dolgozott. Aztán 2014-ben a gitáros betöltötte a kerek

Tovább...
Butcher Babies - Lilith (2017)
A Wendy O. Williams-féle Plasmatics egyik nagy show-eleme volt annak idején, amikor a Butcher Baby című dala közben, a szétdrogozott énekesnő kvázi félmeztelenül

Tovább...












Klipmánia