Ayreon - The Source (2017) 

Megjelent: április 21. péntek 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 57 éves, holland Arjen Anthony Lucassen '95-ben kezdte meg azt az Ayreon nevű több szereplős progresszív rock-metál operát, ami időközben piacvezetővé vált a műfajon belül. Így aztán főhősünk nem is tudott soha megszabadulni tőle, pedig többször megpróbált menekülő útvonat keresni. Legutóbb 2013-ban adott ki új részt The Theory of Everything címmel, amiről kétszer is írtunk annak idején.

Azóta főhősünk sok mindennel foglalkozott, például összehozta a The Gentle Storm projektet is, de hiába volt az is kiváló munka, most újra visszatért életművének a legnagyobb sikereit biztosító forráshoz, hogy a kilencedik fejezettel folytassa - vagy ha úgy tetszik megismételje - a bevált koncepciós és zenei formavilágot... Természetesen, ahogy korábban, úgy ide is sok kiváló zenészt és énekest hívott meg vendégnek, akiknek az operában ismét testhezálló szerepet biztosított, így a The Source-ban is teljesen kizárt, hogy csalódni fognak a rajongói!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A szereplő énekesek névsora ismét illusztris lett... Mindjárt mesélőként James LaBrie-t hallhatjuk a Dream Theater-ből, de a történet során komolyabb szerepet énekelhet a Kamelot-os Tommy Karevik, a Between the Buried and Me-ből Tommy Rogers, az Epica-ból Simone Simons, a Pagan's Mind-ból Nils K. Rue, az Avantasia-ban hasonlóval kísérletező Tobias Sammet is itt van, ahogy a Blind Guardian-ból Hansi Kürsch, a Toehider-ből Mike Mills, a Symphony X-ből Russell Allen, a Circus Maximus-ból Michael Eriksen, a Nightwish-ből Floor Jansen és a Myrath-ból Zaher Zorgati is énekel a lemezen, mindenki kifogástalanul hozva az amúgy is neki, az ő hangi adottságához és karakteréhez megírt szerepet...

Lucassen mellett megszokott zenész-stáb dolgozott most is, Ed Warby dobossal és Joost van den Broek billentyűssel az élen, akik mellé Ben Mathot hegedűs, Maaike Peterse csellós, Jeroen Goossens fuvolán is beugrott, de szólóikkal vendégeskednek kiváló gitárosok is, Paul Gilbert, Guthrie Govan és Marcel Coenen remekül tekerget a dalokban... és a Marillion-os Mark Kelly is vendégeskedik a billentyűzetével... Mindenki profin alkalmazkodik a koncepció adta progresszív rock és metál fúziós keretekhez, senkivel kapcsolatban nem lehet egy rossz szava sem az embernek... Sőt, ahogy az Ayreon albumokon jó ideje szokás, úgy itt is egészen kiválóan szól a végeredmény, a gitár ráadásul modern módra dübörög is, az arányok mégis - az elejétől a végéig - a helyükön maradnak!

A történet ott kezdődik, hogy a távoli múltban egy Alpha nevű bolygón, az Androméda-galaxisban laktak az emberiség ősei. Ezeknek az ősöknek a számítógépei meghaladták az ősi emberiség intelligenciáját. Végül a gépek leállították a bolygó összes ellátó rendszerét, amitől pánik és káosz tört ki. A történet úgy bontakozik ki, hogy a dupla The Source - vagyis A Forrás - lemez négy felvonásában megküzdenek a technológia ámokfutásával.

Az Ayreon lemezek rajongóinak most is kiváló szórakoztatást nyújt ez a produkció, mind zeneileg, mind előadói, mind rock-metál opera-musical szinten, miközben különösebb meglepetést sem fog okozni, semmilyen fronton... A The Frame című nyitó felvonást a mesélő nyitja, hogy aztán a 12 perces The Day That the World Breaks Down-ban szinte minden más szereplő is bemutatkozhasson, miközben hol feldübörög a prog-metál, hol lecsendesedik a prog-rock, a szerepekhez mért dinamikussággal. Aztán a Sea of Machines-ben a neoklasszikus hangszereléssel, kamarazenével és finoman adagolt rockzenével elfedik a kitörő káoszt... És persze az Everybody Dies-ban a gépdobok, fúziós metál-erőszak és musical-kórusok függönyei mögött, az igazi dráma sem marad el...

A második felvonás címe The Aligning of the Ten, ismét a mesélő indítja, hogy aztán a Star of Sirrah-ból betonozás legyen... Az epikus All That Was után, a Run! Apocalypse! Run! a régimódi hard-rock és modern kori prog-metál között igyekszik megtalálni az egyensúlyt, sikeresen... Végül a Condemned to Live zeneileg is epikussá válik, mintegy levezetőként...

A The Transmigration című harmadik felvonás a lassítva füstölgő - majd hosszú változatos utat bejáró - Aquatic Race-vel indít, amiben Lucassen ismét mesterien kezeli a műfajok művészi egyesítését, ebben egyértelműen ő a legjobb manapság... A kissé álmoskásnak induló, de időközben szimfonikus metálossá is váló The Dream Dissolves után, a Deathcry of a Race-t nyitó fuvoláját akár a mi Török Ádámunk is fújhatná... Persze a srácok hosszú - keleties - utat járnak be zeneileg, de nekem itt már túlzottan a lötyögős történetre szabták a zenét... Az Into the Ocean aztán adagol némi klasszikusabb hard rockot is a fejezet végére...

A záró negyed címe The Rebirth, és a Bay of Dreams című digitális hátterű, de akusztikus hangszerelésű drámával-balladával kezdődik, ami csak a végére válik galaktikus metállá... A Planet Y is Alive! című szimfonikusan felpörgő metál-musicalt, a minimalista The Source Will Flow-t a megoldás öröme követi, az egyszerűbb szerkezetű Journey to Forever című könnyebb - de élénkebb - sláger, majd a mesélős The Human Compulsion... és végül a sötétebben záró March of the Machines, ami a gépek feltámadását is előre jelzi...

Ez egy nagyon profi munka, olyan, amit egy piacvezető progresszív rock-metál operától el is vár az ember... Minden a helyén van, miközben merít kívülről is, nyitott a komolyzenére és az angolszász folkra is... Csalódás tehát kizárt, Lucassen a leckét ismét feladta az Avantasia-val hasonlót akaró Tobias Sammet-nek, de a nemrég hasonlóval próbálkozó Dream Theater énekese, James LaBrie is sokat tanulhatott itt... és törheti is a fejét, hogy odaát mit rontott el... Itt meg minden rutinból működik...

10/8.5

Nekem mégis van némi problémám ezzel az egésszel... Nekem ugyanis a "forrás" az nem feltétlenül valamiféle végtelenül rosszindulatú számítógépet és a programját jelenti, mint a Mátrixban és a Terminátorban például, hanem valami ezeknél sokkal emberibbet... Valami olyasmit, amit például Laár András fogalmazott meg 2012-környékén a Szeretet, Bölcsesség, Gyógyító erő "mantrával", amiről például itt is beszélt... A technokrata háborúskodást én valahogy meghagynám az angolszászoknak, meg az 1830-tól létező Holland Királyságban - és utódaiban - élőknek, mert a háborúskodásban, gyarmatosításban, rabszolga-kereskedelemben, lopásban-csalásban és hasonlókban ők úgyis sokkal inkább otthon vannak ma is... Így aztán nekem is sima ügy meghallgatni ezt az albumot, de élvezni már egyre kevésbé vagyok képes, mivel a mondanivalója a legkevésbé sem tűnik emberinek...




Track lista:

CD1:
Chronicle 1: The Frame
01. The Day That the World Breaks Down - 12:32
02. Sea of Machines - 5:08
03. Everybody Dies - 4:42

Chronicle 2: The Aligning of the Ten
04. Star of Sirrah - 7:03
05. All That Was - 3:36
06. Run! Apocalypse! Run! - 4:52
07. Condemned to Live - 6:14

CD 2
Chronicle 3: The Transmigration
01. Aquatic Race - 6:46
02. The Dream Dissolves - 6:11
03. Deathcry of a Race - 4:43
04. Into the Ocean - 4:53

Chronicle 4: The Rebirth
05. Bay of Dreams - 4:24
06. Planet Y is Alive! - 6:02
07. The Source Will Flow - 4:13
08. Journey to Forever - 3:19
09. The Human Compulsion - 2:15
10. March of the Machines - 1:40

Közreműködő zenészek:

énekesek:
James LaBrie (Dream Theater) - The Historian
Tommy Karevik (Kamelot, Seventh Wonder) - The Opposition Leader
Tommy Rogers (Between the Buried and Me) - The Chemist
Simone Simons (Epica) - The Counselor
Nils K. Rue (Pagan's Mind) - The Prophet
Tobias Sammet (Edguy, Avantasia) - The Captain
Hansi Kürsch (Blind Guardian) - The Astronomer
Mike Mills (Toehider) - TH-1
Russell Allen (Symphony X) - The President
Michael Eriksen (Circus Maximus) - The Diplomat
Floor Jansen (Nightwish) - The Biologist
Zaher Zorgati (Myrath) - The Preacher

zenészek:
Arjen Anthony Lucassen (The Gentle Storm, Guilt Machine, Star One) - gitár, basszusgitár, mandolin, Hammond, szintetizátor
Ed Warby (The Gentle Storm, Elegy) - dob
Joost van den Broek (The Gentle Storm, Star One, ex-After Forever) - zongora
Ben Mathot - hegedű
Maaike Peterse (Kingfisher Sky) - cello
Jeroen Goossens (The Gentle Storm) - fuvola
Paul Gilbert (Mr. Big) - gitár szóló
Guthrie Govan (The Aristocrats) - gitár szóló
Marcel Coenen (Sun Caged) - gitár szóló
Mark Kelly (Marillion) - szintetizátor szóló

Lemezeik:

1995 - The Final Experiment
1996 - Actual Fantasy
1998 - Into the Electric Castle
2000 - The Universal Migrator Part I: The Dream Sequencer
2000 - The Universal Migrator Part II: Flight of the Migrator
2004 - The Human Equation (-2-, -3-, -4-, dalszöveg: eleje, vége)
2008 - 01011001 (-2-)
2013 - The Theory of Everything (-2-)
2017 - The Source

2000 - Ayreonauts Only - válogatás
2004 - Actual Fantasy - Revisited
2004 - Universal Migrator Part I & II - válogatás
2008 - Elected - EP
2008 - Timeline - válogatás

Kiadó:
Mascot Label Group
Honlap:
arjenlucassen.com
facebook.com/ArjenLucassenOfficial


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Serious Black - Magic (2017)
Harmadik lemezét adja most ki a Serious Black nevű nemzetközi speed-power metálos szupergroup-szerűség. A 2015-ben megjelent As Daylight Breaks után Roland Grapow gitáros

Tovább...
Dagoba - Black Nova (2017)
A Dagoba nem csak egy képzeletbeli galaktikus "rendszer", hanem egy a franciaországi Marseille-ben, '97-ben alakult groove-indusztriális metálos horda is, akik legutóbb 2015-ben adtak ki

Tovább...
Yes - Union (1991)
Ezen a héten a '68-ban, Londonban alakult Yes életművének az egyik legizgalmasabb produkcióját veszem célba, az 1991-es Union-t, ami a zenekar tizenharmadik nagylemeze volt. A '83-as 90125 az akkor

Tovább...
Threshold - Legends Of The Shires (2017)
Az 1988-ban, az angliai Surrey-ben alakult Threshold hazájának egyik legfontosabb progresszív metál zenekara manapság is. Legutóbb 2014-ben adtak ki sorlemezt For The

Tovább...
Steelheart - Through Worlds of Stardust (2017)
A Steelheart egy 1990-ben, a connecticuti Norwalk-ban alakult hard rock és glam metál zenekar, élén Miljenko Matijevic-csel, akinek a sok oktávos énekhangja sok

Tovább...




Koncertek 2017. szeptember 26. és 2017. október 12. között:









Klipmánia