×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Németh Dezső - interjú (2017) 

Megjelent: április 08. szombat 12:05
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Németh Dezső a Gemini szólógitárosa és a Sakál-Vokál, illetve 1973-ban a Taurus megszűnése utáni, nyugati vendéglátóba indulói Metro basszusgitárosa volt. Radics Béla legendás SG-jét tőle vette meg 1968 tavaszán. 1973-tól nem él Magyarországon...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Hogy kezdtél zenélni?

Az ötvenes években kisgyerekként már hallgattam a Radio Luxembourgot, Elvis Presley volt a kedvencem. Amikor jött a Shadows, azonnal felhagytam a zongorázással, gitárt akartam. Az első elektromos gitáromat magam csináltam.

Az utcaszomszéd srácokkal rögtön zenekart csináltunk '62-'63 körül, úgy hívták, hogy the Boys. A dobosunk Bardóczi Gyula volt. Ez a zenekar jobbára csak próbált, de néhány sulibulin is felléptünk, illetve a Ráday utcában volt egy klub. 1964 szeptemberében érettségiztem, felvettek az egyetemre, a gépészmérnöki karra, szeptemberben be is vonultam 11 hónapra katonának Tápiószecsőre. Itt is volt zenekar, de sajnos a tagok nevére már nem emlékszem, viszont fotó maradt róla.

Hogy kerülsz a Geminibe?

Katonaság alatt néha kiengedtek, akkor felléptünk a the Boysszal a Ráday utcában, Várszegi Gábor itt látott. 1965 augusztusában szabadultam, Várszegi rögtön megtalált, hogy menjek a Geminibe. Át is mentem. Szabó György ének, Várszegi Gábor basszusgitár, Pusztai István ritmusgitár, Petneházy Gábor szaxofonos és Kvassay "valaki" dobos volt a felállás, de Kvassay hamarosan nézeteltérések miatt kilépett. Rögtön Bardóczi Gyulát ajánlottam helyette.

Nagy példaképünk volt az Omega, ők azonnal játszották a legújabb nyugati slágereket, mi is ezt az utat próbáltuk járni. Várszegi állandóan szervezett, nagyon sok helyen játszottunk. De főleg Kispesten és Kőbánya környékén voltak helyeink. Vidékre is eljutottunk, valamelyik dunántúli kisvárosban klubja is volt a zenekarnak. Sőt, az NDK-ba is eljutottunk, sőt az első koncert, amit a zenekarral játszottam, az eleve ott volt. Voltak ott már az előző felállással is, és visszahívták a zenekart. Nagyon megterhelő volt azt a sok bulit teljesíteni, a vége az lett, hogy három év után abbahagytam az egyetemet is, hogy bírjam.

A Geminiben cseréled a maszek gitárt az SG-re?

1963-ban a családdal Prágában nyaraltunk, és itt helyben sikerült venni egy Futurama III-at, ezt használtam egészen 1967 második feléig, amikor Szidor László a Gemini tagja lett, billentyűsként. Tőle vettem tíz-egynéhány ezer forintért a Gibsont. Nagyon sok pénz volt, valaki egy év alatt keresett ennyi pénzt. Közben Pusztai Pisti kivált, úgyhogy egyedül maradtam gitárosként a zenekarban.

Mikor és hogyan veszi meg tőled Radics Béla az SG-t - amiről tudjuk, hogy amikor gyártották, még nem is SG-nek hívták?

Igen, ez egészen pontosan akkor még Les Paul névre hallgatott. 1968 tavaszán vette meg, nagyon örült neki, hogy ez pont olyan, mint amit Eric Clapton használ. Annyit fizetett, mint amennyiért vettem. Papírt nem írtunk róla, csak átadta a pénzt, illetve pluszban odaadta még nekem az EKO gitárját is, ez a vétel része volt. Ebből a sok pénzből nyáron a szüleimmel elmentünk Londonba nyaralni. Óriási dolog volt.

Örömmel láttam a Rockmúzeumban, hogy a gitár történeténél engem is megemlítettetek. 1968 nyarától őszig a Futurama tagja lettem, Kovács György és Feszl Árpád voltak akkor tagok a zenekarban. Utána volt még egy kőbányai zenekar, ahol játszottam, már a nevére sem emlékszem.

Mikor és hogyan térsz át a basszusgitárra?

Letettem az OSZK vizsgát és elmentem a Balatonra és Vácra vendéglátózni, mert elhatároztam, hogy a zenéből fogok megélni. Gyakran nem is tudtad, kikkel fogsz együtt játszani, kiközvetítettek zenészeket, aztán helyben mindenki ismerte a slágereket, próbálni sem kellett. Többször jazzes hangvételű felállások jöttek össze, ekkor váltottam a basszusra, az ott jobban állt. 1970-re a Sakál-Vokál tagja lettem, ott már csak basszusoztam.

Abban a zenekarban is slágereket játszottunk, főképpen az E-Épületben. Széll András volt a zenekarvezető, Várkonyi Gyula énekelt és volt egy dobos, akinek a nevére már nem emlékszem. Az E-Épület mellett volt, hogy nagyobb zenekarok, akik fent játszottak, és volt ORI turnéjuk, elvittek minket előzenekarnak az országos turnékra.

Mi lett az EKO gitárral?

Vettem a Triálon keresztül, 1969 körül egy Meazzi erősítőt és egy Höfner basszusgitárt, olyat, ami Paul McCartneynak volt, valahogy cserébe adtam az EKO-t ebben az ügyletben, de erre pontosan már sajnos nem emlékszem. Valahogy úgy lehetett az üzlet, mint ahogy én eladtam a Gibsont Radics Bélának.

Voltál tagja annak a Metrónak is, ami a Taurus után alakult nyugati vendéglátózásra.

A Sakál-Vokálba valamikor '71 végén jött dobolni Brunner Győző. Ez csak pár hónapig volt így, mert mikor elindult a Taurus, akkor Fehér Lajos került a helyére, tehát Győzővel ismertük már egymást innen. A Sakál-Vokállal voltunk Németországban egy párszor. Mikor összedőlt a Taurus, Zorán, Brunner és Balázs Fecó kitalálták, hogy külföldre mennének, nekem meg volt szerződésem Bécsbe, a Chattanungába. Öt főre volt szerződésünk, így Tarján Pál Jimmy is jött velünk, ő szaxofonos volt.

Három hónapot bírtak, valamikor '73 júniusában mentünk ki. Őszre kaptunk egy hónapot Kölnbe, még Bécsben próbáltunk két plusz nővel, akik a menedzser valami rokonai voltak. Viszont ebben az évben ütött be az olajválság, minden szerződést visszamondtak. Kölnbe 1973 decemberében Brunner már nem jött velünk, hiányzott neki a családja, Fehér Lajos váltotta.

Zorán és Fecó is végül hazajöttek, én viszont nyugaton akartam maradni, így 1974 novemberére Norvégiába új zenekart szerveztem Flautner Istvánnal, Fehér Lajossal, Bánk Sándorral és Angyal Józseffel.

Zorán megengedte, hogy nyugaton használhassuk tovább a Metro nevet, mert az Interkoncertnél ezen a néven könnyebb volt engedélyeztetni a dolgot. 1976 végén telt le a kint tartózkodásra engedélyezett két év, de én közben összejöttem egy norvég hölggyel. Bánk Sanyi is kint akart maradni, Flautner Pista viszont haza akart jönni. Svájcban még volt egy szerződésünk 1976 decemberére, de Flautner hazajött, Schöck Ottóval beszéltük meg, hogy jön helyette, de az utolsó pillanatban visszamondta. Most mi legyen? Hát jött Fogarasi Jancsi. Fehér Lajos is hazament, Angyal Józsi viszont ugyancsak kint maradt.

Egy idő után felhagytam a zenészélettel és a norvég olajiparban helyezkedtem el. Jöttek a gyerekek, el kellett dönteni, mi legyen. Ma már nyugdíjas vagyok.

Bálint Csaba (2017.04.08.)
rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Németh Dezső!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. november 18. és 2017. december 04. között:









Klipmánia