×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Night Ranger - Don't Let Up (2017) 

Megjelent: április 05. szerda 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A Brad Gillis gitáros, Jack Blades énekes-basszusgitáros és Kelly Keagy dobos-énekes vezette, San Francisco-i Night Ranger 1982-1989 között, majd 1991-től újra működve az egyik legsikeresebb dallamos rockzenekara az USÁ-nak. Első öt stúdió lemezükből '82-'88-között tíz milliónyit adtak el világszerte.

Eric Levy billentyűssel és Joel Hoekstra gitárossal 2014-ben adták ki legutóbbi sorlemezüket High Road címmel, amiről kétszer is írtunk annak idején. Azóta Hoekstra átment a Whitesnake-be, a helyére Keri Kelli-t igazolták, akit többek között Alice Cooper és Slash mellől is ismerhetünk. Most pedig itt van az új felállás friss munkája, a tizenkettedik sorlemezük Don't Let Up címmel...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A nyitó dalról így nyilatkoztak tagok, Jack Blades kezdi: "A Somehow Someday nóta ízig-vérig Night Ranger. Nem csupán elcsíptük vele a koncertjeink hangulatát, de a banda lényegét is megmutatja. Ilyenek vagyunk és voltunk az elmúlt 35 évben... Egy kick-ass amerikai rock'n'roll banda. És ennyi." De Kelly Keagy is mesélt róla: "Ez a szám egy tempós rocknóta, egy nagyszabású, roppant fogós gitártémával. Ha vezetés közben hallgatod, legyél óvatos, mert durván átlépheted a sebességhatárt!" De azt hiszem, hogy mindez nem csak a Somehow Someway-re igaz, hanem az egész Don't Let Up lemezre is rá lehet vetíteni...

Aki a jó kedvűen szárnyaló dallamokat és a heavy riffeket együtt kedveli, az Night Ranger lemezeinek a hallgatása közben jól szokott szórakozni, ráadásul a Don't Let Up kifejezetten erre az együttállásra lett kihegyezve! Dögös és karcos gitár-témák és szellemes dallamok kavarognak az egész lemezen, alig akad drámaibb dal, de az arányokat ezekben is alaposan átgondolták, és nem mennek át velük igazi szomorúságba, inkább okosan gondolkodóba esnek bennük.

A nyitó Somehow Someway magával ragadó lendülettel és nagy ívű dallamokkal és kórusokkal tölti be a legnagyobb arénákat is, de a visszafogottabb tempója mellett, heavy-riffekre és iker-gitár dallamokra építkező Running Out Of Time is megtartja a jó kedvet, ami aztán előtör a refrénben! Így kell ezt a heavys AOR-t csinálni, nincs mese! Ezek után a Truth némileg epikusabb lett, amolyan romantikus családi drámaként és meseként mereng a családi múlt titkain, miközben az egészet - de főleg a refrénjét - azért áthatja a szeretet... A Day And Night keménykedik kicsit a tempóját folyamatosan építő rock and rolljával, de aztán a nyugvó pontot is megtalálja az elmélkedős Don't Let Up-ban, amire aztán egy régimódibb és bluesosabb slágert is rátesznek (Won't Be Your) Fool Again címmel, ügyesen adagolva némi nosztalgiát is a lemezbe...

A Say What You Want pattogása és dögös riffjei kvázi újraindítják az albumot, kellően napfényesen, de azért az énekhanggal füstösen is. A country-rock felé nyit a We Can Work It Out hegedülős-zongorázgató balladája, amiből ismét kiderül, hogy jó pár kiváló énekes van a csapatban. A Comfort Me erőből közelít a pop-rock sztenderdekhez, hogy aztán a bulisabb Jamie és a drámaibb és színpadiasabb Nothing Left Of Yesterday zárja le ezt a profi albumot, amiből ismét kiderül, hogy mekkora potenciál is van ebben a formációban! Nagy kár, hogy itt Európában, mindennek ellenére sem tudtak soha ismertebbek lenni!

10/8.5





Track lista:

01. Somehow Someway - 4:38
02. Running out of Time - 4:24
03. Truth - 4:25
04. Day and Night - 5:20
05. Don't Let Up - 4:18
06. (Won't Be Your) Fool Again - 5:19
07. Say What You Want - 4:15
08. We Can Work It Out - 4:01
09. Comfort Me - 5:09
10. Jamie - 3:57
11. Nothing Left of Yesterday - 4:38

Közreműködő zenészek:

Jack Blades (Revolution Saints, Damn Yankees, 1982-1989, 1996-) - ének, basszusgitár
Brad Gillis (Paul Shortino's The Cutt, 1982-1989, 1991-) - gitár
Eric Levy (Blackeyed Susan, 2011-) - billentyűs hangszerek
Keri Kelli (Alice Cooper, Slash's Snakepit, stb., 2012-) - gitár
Kelly Keagy (Pride Of Lions, The Mob, 1982-1989, 1991-) - dob, vokál

Lemezeik:

1982 - Dawn Patrol
1983 - Midnight Madness
1985 - 7 Wishes
1987 - Big Life
1988 - Man in Motion
1995 - Feeding off the Mojo
1997 - Neverland
1998 - Seven
2007 - Hole in the Sun
2011 - Somewhere in California
2014 - High Road (-2-)
2017 - Don't Let Up

élő:
1990 - Live in Japan
1997 - Rock in Japan '97 (Japanese release)
2005 - Rock Breakout Years: 1984
2006 - The Best of Night Ranger Live
2007 - Night Ranger Live
2008 - Rockin' Shibuya 2007 (Japanese release)
2012 - 24 Strings & a Drummer
2016 - 35 Years and a Night in Chicago

Kiadó:
Frontiers Music Srl
Honlap:
nightranger.com
facebook.com/nightranger


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Night Ranger - High Road (2014)

2014-05-28 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Sweet & Lynch - Unified (2017)
A 2015-ös Only To Rise albummal új szupergroup indult, amiben a nyolcvanas évek glam metal hullámának két ikonja fogott össze. A címszereplőket senkinek sem kell

Tovább...
Cannibal Corpse - Red Before Black (2017)
Majd' három évtized halálfém, mi kell még, külön regény? Nem hiszem, hogy tiszteletköröket kellene futni az egyik legpatinásabb death metal banda új lemeze

Tovább...
Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
Communic - Where Echoes Gather (2017)
A heavy-power-prog metál zenében utazó Communic zenekar 2003-ban alakult a norvégiai Kristiansand-ban, Oddleif Stensland énekes-gitáros vezetésével. A 2011-es The Bottom Deep

Tovább...
Supersonic Blues Machine - Californisoul (2017)
A 2016-os West Of Flushing, South Of Frisco után elkészítette második lemezét a Supersonic Blues Machine nevű amerikai

Tovább...












Klipmánia