×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Vinnie Moore - Time Odyssey (1988) 

Megjelent: 2016. december 16. péntek 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1964. április 14-én, New Castle-ben született Vinnie Moore manapság a brit hard rock legenda UFO-ban szerepel, de közben projektezik is, például Red Zone Rider néven, illetve időnként szólóban is jelentkezik instrumentális szóló lemezekkel, legutóbb 2015-ben adta ki az Aerial Visions című ilyen jellegű lemezét, amiről kétszer is írtunk. Főhősünk karrierje 12 évesen kezdődött, amikor összeismerkedett Mike Varney producerrel, aki reklám szerepet szerzett neki. Aztán '84-ben megjelent Yngwie J. Malmsteen bemutatkozó neoklasszikus metál lemeze, ami mindent megváltoztatott. Előjött utána az első nagy shredder generáció, szépen sorban...

Vinnie a Vicious Rumors '85-ös első lemezén, a Soldiers of the Night-on mutatkozott be gitárosként, de egy thrash metál banda szólistájánál is több figyelemre vágyott... 1986-ra - többek között Tony MacAlpine segítségével - készítette el a Mind's Eye című bemutatkozó szóló lemezét, amit máig a neoklasszikus metál kiemelkedő alkotásának tartanak. Ezt követte '88-ban a - Varney-nélkül epikusabb irányt is felvevő - Time Odyssey, amin a Dream Theater jelenlegi billentyűse, Jordan Rudess szerepel, a Twisted Sister-t is kisegítő Joe Franco dobossal, meg Michael Bean ismert stúdió basszusgitárossal egyetemben. Ez lett a gitáros egyetlen szólólemeze, ami felkerült a Billboard listájára, igaz csak a 147. helyen...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Örök szabály, hogy egy második lemezt nem önmagáért vesz meg az emberek többsége, hanem az első minősége és annak turnéja miatt, illetve az azt körülvélő hírverés és pozitív értékelések okán. Így aztán a Mind's Eye minősége és sikere miatt került fel a Time Odyssey a Billboard listájára, nem önmagáért. De ettől még persze ennek is jó lemeznek kellett lennie, mert legalább olyan fontos, hiszen az első miatti nagyobb figyelem okán, sokkal több ember hallgatja meg...

A Mind's Eye egyértelműen Malmsteen-t akarta kihívni, annak a témáit tovább építeni, amit a minőségével és stílusgyakorlataival, meg a segítők egyéni megoldásaival sikerült is elérnie. Vinnie Moore nagy változtatásokba kezdett utána, megszabadult Mike Varney-tól és kiadót váltott, majd új segítőket fogadott fel maga mellé, akikkel a Mind's Eye és In Control alól is felszabadulhatott... A dolog elsőre akár viccesnek is tűnhet, de egyáltalán nem az! Főleg nem, ha az ember ennek fényében hallgatja meg a Time Odyssey instrumentális zenéjét. Ugyanis a két album között a legnagyobb különbség az, hogy a második sokkal felszabadultabb lett! És a gitáros mintha nem is csak Malmsteen neoklasszikusságától és a metálja harciasságától akart volna eltávolodni, hanem mintha az időt és a teret is módosítani akarta volna közben...

Ezért is fogadhatott fel maga mellé két szintén bizonyítási kényszer alatt lévő muzsikust... A Dream Theater jelenlegi billentyűse, Jordan Rudess akkoriban tovább akart - és itt tudott is - lépni a Rudess / Morgenstein Project duójának minimalizmusán, amiben csak ő volt a szólista... és így ott a technikai felkészültségét kellett főleg bizonygatnia! Joe Franco dobos pedig be akarta bizonyítani, hogy a képességei magasabb szinten vannak, mint amire az épp' amúgy is befulladó Twisted Sister-ben valaha is szüksége lehetett volna... A harmadik segítőnek, az ismert session-muzsikus Michael Bean-nek pedig a stabilitás biztosításának a szerepét osztották ki, és tökéletesen teljesítette is ezt a küldetését a lemezén!

A virtuózan neoklasszikusságot romantikus dallamokkal összekeverő Morning Star a kellemes harmóniái közé tekeri be a lényeget, a felszabadultságát, ami a statikusabb, de kellően élénk ritmus alapok között is áthatja. Rudess szintetizátor varázslatával kezdődő, majd rövid dobszólója után szellemes repkedésbe kezdő Prelude / Into the Future is virtuózan hozza elénk a maivá tett barokkos időket, amit aztán a bánatos Beyond the Door, meg az ellenpontként a kezdeti vibrálásból komplexebbé ás progresszívabbá váló Message in a Dream követ... Ezzel a kilenc perces dallal Rudess méltóvá vált bekerülni még a Dream Theater-be is, ahol azóta már sajnos leszoktatta az embert az ilyen jellegű pozitív értékelésekről! A lágy As Time Slips By nekem kissé unalmasnak tűnik, de a felindult Race with Destiny újra beindítja a Malmsteen-os kerekeket az élénk neoklasszikus szaggatásaival, amik között a billentyűs és a gitáros hadakozhat egymással a figyelemért... De sajnos ez a csatatér is öncélúbb lett a kelleténél...

Mivel is lehetne stílusosabban idő-utazni, mint egy Beatles balladával a 20 évvel korábbi, '68-as Fehér albumról? Semmivel! A George Harrison-féle While My Guitar Gently Weeps a műfaj igazi csodája, de a Vinnie lemezén szereplő átiratánál - főleg a billentyűs felesleges digitális trükkjei miatt - hallottam már sokkal-sokkal jobbat is... Főleg persze blues-vonalon, a Jeff Healey-féle verziónak például ma is a csodájára lehet járni... RIP Jeff!

A felszabadultan repdeső The Tempest kifinomult neoklasszikus gitárjai ma is csodálatosnak tűnnek, elektronikusan és akusztikusan is, de majd kilenc percig azért ezt sem kellett volna elhúzniuk. A Pieces of a Picture izgatott jazzes pörgése is érdekes nyitás egy másik világ felé, de így egyedül nem tud meggyőzővé válni. Viszont az April Sky című komolyzenei átírat igen, Johann Sebastian Bach klasszikusan nagyvonalú témáit kapjuk, a hegedű-virtuóz August Wilhelmj heroikus felfogásában, de ide persze gitárra áthangszerelve! Ez aztán a stílusos időutazás, egy Time Odyssey-től mindenképpen ilyeneket várna az ember!

A Meltdown című folytatásra három évet kellett várni. Időközben, '90-ben Steve Vai kiadta a Passion & Warfare című lemezét, aminek a mainstream sikere újraírta a modern gitárhősködés szabályait... A Meltdownnal megpróbált Vinnie Moore is hasonló lemezt készíteni!



Track lista:

01. Morning Star - 3:24
02. Prelude / Into the Future - 4:23
03. Beyond the Door - 5:29
04. Message in a Dream - 9:10
05. As Time Slips By - 6:43
06. Race with Destiny - 6:36
07. While My Guitar Gently Weeps (Beatles cover, George Harrison) - 4:40
08. The Tempest - 8:48
09. Pieces of a Picture - 6:14
10. April Sky (August Wilhelmj, Johann Sebastian Bach) - 5:10

Közreműködő zenészek:

Vinnie Moore (UFO, Red Zone Rider) - gitár, producer
Jordan Rudess (Dream Theater, Rudess/Morgenstein Project '97) – billentyűs hangszerek
Joe Franco (Twisted Sister, Widowmaker, Blues Saraceno, Steve Walsh) - dob
Michael Bean - basszusgitár

Lemezei:

1986 - Mind's Eye
1988 - Time Odyssey
1991 - Meltdown
1996 - Out of Nowhere
1999 - The Maze
2001 - Defying Gravity
2009 - To the Core (-2-)
2015 - Aerial Visions (-2-)

1987 - Advanced Lead Guitar Techniques - Video/VHS
1989 - Speed, Accuracy and Articulation - Video/VHS
2000 - Live! - Live album
2005 - Collection - válogatás

Kiadó:
PolyGram
Honlap:
vinniemoore.com
facebook.com/Vinnie.Moore.Official




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Vinnie Moore - The Maze (1999)

2016-12-22 00:05:00





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Don Airey - One Of A Kind (2018)
A 69 éves, Sunderland-i születésű Donald Smith Airey-t nem kell senkinek sem bemutatni, 1969-óta futó karrierje tele van csodával, a brit élvonalban szinte mindenkivel

Tovább...
Stryper - God Damn Evil (2018)
A '80-ban Roxx Regime néven alakuló és demózó, de '83-tól Stryper-ként dolgozó, - sárga-fekete csíkba öltözve - keresztény glam-metált játszó zenekar rajongói mostanában el vannak

Tovább...
Sting & Shaggy - 44/876 (2018)
A 66 éves, Wallsend-i születésű Gordon Matthew Thomas Sumner, meg a 49 éves, Kingston-i születésű Orville Richard Burrell úgy döntött, hogy Jamaika közelebb van, mint azt a

Tovább...
Sleep - The Sciences (2018)
Leghosszabb alvásából tér most vissza az Oakland-ben, '90-ben indult stoner-doom metál legenda Sleep! Két stúdiólemezzel a zsebükben, '98-ban oszlottak fel elsőként, a Jerusalem című

Tovább...
Ghost - Prequelle (2018)
A svédországi Linköping-ben, 2006-ban alakult Ghost a 2010-es Opus Eponymous, a 2013-as Infestissumam és a 2015-ös Meliora után, elkészítette a negyedik okkult és szatírikus pop-rock-metál

Tovább...




Koncertek 2018. július 20. és 2018. augusztus 05. között: