Sipos Péter - A sakktábla két szélén (2016, könyv) 

Megjelent: 2016. november 11. péntek 12:05
Szerző: bcsaba
    Kultúra 

Undergound rocktörténet-búvárok közt évek óta legendás már ez a könyv, pedig csak most jelent meg, bár "szamizdatként" eddig is megvolt egy-két bennfentesnek pdf formátumban. Én is nagyon kíváncsi voltam már rá, és éppen ott tartottam, hogy felrúgom csökönyös maradiságomat, hogy t.i. én aztán nem olvasok monitoron könyvet, hanem legyen csak az szépen, szagosan papíron, borítóval kinyomtatva, kivárom, aztán boldogan lapozgathatom. Már éppen rászántam magam, hogy elkérem valakitől a pdf-et, de szerencsére végre megjelent.

Pár éve Sipivel sikerült egy interjút készítenem, ezt azóta is személyes sikerként élem meg, ám az interjú terjedelmében nem versenyezhet a könyvvel, hiszen ezt a kötetet évekig érlelte hősünk...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Mindig tartok attól, ha egy zenész arra szánja el magát, hogy segítség nélkül maga írja meg önéletrajzát. Általában elmondható, hogy jobb eredmény születik, ha valaki beszélgetések alapján írja meg a sztorit, nem csak azért, mert egy ezzel foglalkozó ember jobban ír, hanem mert kívülről látja a történetet, jobb arányérzékkel domborítja a súlypontokat, válogatja szét az érdekest a kevésbé érdekestől. Esetleg figyelmet fordít arra, hogy korrektor, olvasószerkesztő is átnézze a kéziratot, ezzel egy újabb vélemény segíti a munkát. (Itt jegyzem meg, hogy szövegében szerintem szép munka, alig-alig fordul elő benne elütés, hiba.)

Sipi - legalábbis a könyvben jelzettek szerint - nem élt ezzel a segítséggel, talán e miatt kicsit aránytalan a mű. A kérdés az, kinek szól a könyv? A rockzenét szerető közönségnek? Akkor az 1965-1980 közti korszak kell, hogy kidomboruljon a könyvből. A közeli barátoknak, rokonoknak? Akkor természetesen érdekes lehet a teljesen lineáris történetvezetés, ahol egyforma figyelmet érdemel a művész életének minden éve, élethelyzete. Utóbbi esetben megbocsátható a borító, mely egy olyan embert ábrázol, akiről senki sem gondolná, hogy egykor a Tűzveszélyes album korszakában a Hungária tagja volt, és részese volt a magyar rockzenében egy unikális érték létrehozásának. Pedig ez egy rock and roll könyv, ütős sztorikkal! Vétek nem egy Sipiről készült dinamikus, '70-es Hungáriás koncertképpel kezdeni. (Persze, persze. A könyv végén el is csattan a szerző tollából az ide vonatkozó közmondás: Don't judge a book by its cover.) Mint mondtam, kérdéses az alkotó szándéka, kritikusként azonban az arany jánosi, elhíresült "gondolta a fene" típusú hozzáállás nem zavarhat meg a véleményalkotásban. Mint, ahogy az olvasót sem fogja.

Ajánlom a könyvet, mert annak ellenére, hogy bizonyos részeket nehéz "átrágni", benne van az, amit sokan keresünk az ilyen rockzenész-önéletrajzokban. Őszinte, alapos, kellemesen megírt, tele kemény sztorikkal, új információkkal, mindez első kézből a korszakot és a történetet megélt és alakító embertől, mégis azt gondolom, probléma, hogy lehetne jobb a könyv balansza. Ugyanakkor meg kell mondjam, üdvözlöm azt a tényt, hogy a beatkorszakra és a rock korszakra ugyanolyan alapos figyelmet fordít Sipi. Egészen felvillanyozott jó pár történetszál a '60-as évekből.

Anélkül, hogy elspoilerezném a kötetet, néhány érdekes mozzanatot kedvcsinálónak felvillantanék. Szenzációsak a kihagyhatatlan zenészcsempész-sztorik és itt olvasható az eleddig egyetlen olyan visszaemlékezés, mely szerint Erdős Péter korrupt volt, a szónak abban a szoros értelmében is, hogy pénzzel is megvesztegethető volt. Már-már bulvárba hajlóak a visszaemlékezések az egykori Hungária-tagok viselt dolgairól. Ugyan óvatos módon neveket Sipi nem konkretizál, de nagyjából dekódolható, kiről beszél, amikor egészen kellemetlen sztorikat közöl a Fenyő, Szikora, Kékes felállású zenekarról. Mindeközben nem érzem azt, hogy évtizedes bosszút akarna állni, inkább talán csak az igazat akarja rögzíteni. Én legalábbis hihetőnek érzem a történeteket.

Nagyon kis példányszámban, szerzői kiadásban jelent meg a mű. Majd 600 oldalas terjedelmével, szenzációs, bőven mért képanyagával megéri a maga 5900 forintos árát. Persze, ez sok pénz, de szinte anyagár, baráti gesztus. Kapható kizárólag a Rockmúzeumban és a Rockdiszkontban.

Bálint Csaba (2016.11.11.)
rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. szeptember 26. és 2017. október 12. között:









Klipmánia