×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Bon Jovi - This House Is Not For Sale (2016) 

Megjelent: 2016. november 03. csütörtök 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A New Jersey-ben, 1983-ban alakult Bon Jovi karrierje ismét fordulóponthoz érkezett. A 2013-as What About Now - amiről kétszer is írtunk - után, a csapat másik vezér egyénisége, Richie Sambora gitáros-dalszerző kikerült a csapatból... A 2015-ös Burning Bridges című érdekességeket tartalmazó búcsúalbummal aztán a hidak is fel lettek köztük égetve...

A trióra olvadó bennmaradók, Jon Bon Jovi énekes vezetésével két - ismeretlen - gitárost vettek a helyére, Philip Eric Xenidis-t, alias Phil X-et, illetve a lemezen társ-producer és dalszerző-társnak is kiválasztott John Shanks-t, aki a jellegzetes talkboxozást is átvette... De a vezető pop-rocker csapat 13. sorlemezként megjelenő This House Is Not for Sale-nek nem csak ez az újdonsága, hiszen mostantól Hugh McDonald basszusgitáros is hivatalos tagnak számít náluk, az más kérdés, hogy már '94-óta dolgoznak vele. Itt van tehát a lemez, amivel bebizonyíthatják, hogy Richie Sambora nélkül is minden marad a régiben!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Tulajdonképpen már a What About Now kapcsán úgy éreztem, hogy mintha ezt nem is Richie Sambora játszotta volna fel, aki egy évvel előtte, 2012-ben kiadta az Aftermath of the Lowdown-t, ami eléggé más irányt jelölt ki... Nem sokkal később be is jelentették, hogy a gitáros alkoholista és megbízhatatlan, majd ki is rúgták. Annak idején Alec John Such-ot, bocs Szűcs urat is hasonlóan méltatlan körülmények között tették ki, ráadásul Sambora tényleg nagyon-nagyon sokat tett a csapat sikeréért. Ezzel együtt, a What About Now is tisztességes "közmunka" volt, és ez a bevallottan nélküle készülő This House Is Not For Sale is hasonlóra képes!

New Jersey legsikeresebb rockbandája a 2000-es Crush-óta modernizálta magát arra a nagyvonalú, digitális és arénás pop-rockra, amit ez a lemez is tovább visz. A sikerlistákat nézegetve, most épp' arra juthattak a marketingeseik, hogy az alternatívabb vonal eladhatóbb, mint a többi, így ebből a változatból a lehető legmenőbb verziót választották ki az új lemezükre... Rögtön kezdésnek meg is fürdőzhetünk a digitális diszkó-rockban a This House is Not for Sale-ben, ami egyben tovább is építi az It's My Life örömzenéjét. Kellemes, lendületes, velük énekelhető amerikai slágerről van szó, amit ráadásul bármely rádió leadhat... Az ember azt hinné tőle, hogy Richie Sambora távozása ide, vagy oda, itt majd minden rendben lesz, amit a refrénjére mindig hasonlóra fejlődő Living With the Ghost is részben megerősít, de sajnos annyira nem eszik forrón a kását. Már a második dalban érezni lehet azt az új irányt, ami majd következni fog... Amit leginkább talán a Coldplay- és a U2-szerű gitár-témák maszatolása és magasba szárnyalása jellemez... De ettől még a Living With the Ghost és a szerkezetében nagyon hasonló Knockout is kellemes csalódás lehet a rádiós pop-rockslágerek kedvelőinek, hiszen a kínlódás mellé, nagy adag energiát is kapunk benne! Igaz, a Knockout már annyira diszkósan, digitálisan és primitíven hozza elénk a velük üvölthetőség egyetlen szabályát, aminek az elfogadásához már nagyon pihent idegrendszer szükségeltetik...

Aztán kapunk egy olyan lebegős gitár dallamot a minimalista Labor of Love balladájában, amire Chris Isaak is büszke lehetne, csak itt szerencsére nem fog jódlizásba Jon Bon Jovi, inkább példabeszédet kezd el nyekeregni a helyes munkamorálról a régi gitárosának. Nyilván a rajongóknak meg kell magyaráznia a csapat egyik vezérének az eltávolítását, de erre azért találhattak volna kevésbé nyálas és ismerős megoldást is. Aztán kapunk egy borzalmasan digitális Born Again Tomorrow-t, amiben szerintem már a pattogó ritmust és a U2-s riffeket is gép adagolja, nem csak a szintetikus felhőket... Az élettelennek tűnő gépzenéhez egy dögös gitárszólót is hozzá tesznek, de ennek a rövidsége is sok mindent megmagyarázhat! Sajnos nem érezték, hogy egy átlag Bon Jovis rockernek ez már sok lehet, mert a nagyobb - unplugged-szerű - üresjáratok között digitálisan felpörgő Roller Coaster-ben már nem csak a zene bűzlik az stúdiós elektronikától, de az énekes hangját is alaposan "felmagasították"... hogy úgy mondjam: "átgondolták"...

A New Year's Day simán elmehetne a következő U2-lemez slágerének, úgy a Beautiful day környékén, csak sokkal digitálisabban... Némileg menti a dolgokat a The Devil's in the Temple karcosabb riffeket is adagoló régimódisága, amire egy nagyobb ívű énekdallamot is rá tudtak tenni... DE, hogy miért akarnak bulizni ezzel az ördög a templomban témával... és miért akarják a szövegében felgyújtatni ezt a bizonyos szent épületet az ördöggel, azt meg főleg nem értem... Bár manapság úgy tűnik, hogy a kereszténység elleni tartalom kötelező eleme lett az amerikai pop-rock piacnak... Ezek után a Scars on This Guitar című country ballada akusztikussága tényleg jól jön az egyszeri rajongónak... Aztán újra feldübörög a bulizós diszkó-rock a God Bless This Mess-ben, amit ismét simán velük lehet énekelgetni, bármekkora térben is adják elő éppen... Nagyon hatásvadász slágerről van szó, de ennek a lemeznek talán ez a legjobban működő elképzelése... A Reunion a táncikálós countryt adagolja, amire aztán rátesznek egy zongorából szépen kinövő Come On Up to Our House-t is, ezzel a kommersz ír-folk hatású blues-gospel epikával zárva le az első lemezüket, amihez Richie Samborának már papíron sem volt semmi köze...

A Bon Jovi az eladási csúcsokra akar törni, amihez mindent beáldozott, amit csak tudott! Az embernek fáj a szíve, hogy csak az eladhatóság - és így a bevétel - érdekli őket, de nyilván ez a zenekar mindig is legalább annyira üzleti vállalkozás volt, mint amennyire alulról a csúcsra törő rockzenekar... Azért sajnálja az ember, hogy odáig jutottak, hogy már Jon Bon Jovinak az énekhangját is manipulálják a stúdióban, hogy a magasak is tisztán kijöjjenek, de azt hiszem, szerintük ez is ehhez a pop-üzlethez tartozik, ahogy a retusált fotók is...

10/06




Track lista:

01. This House is Not for Sale (Jon Bon Jovi, John Shanks, Billy Falcon) - 3:36
02. Living With the Ghost (Bon Jovi) - 4:44
03. Knockout (Bon Jovi, Shanks) - 3:29
04. Labor of Love (Bon Jovi, Shanks, Falcon) - 5:03
05. Born Again Tomorrow (Bon Jovi, Shanks, Falcon) - 3:33
06. Roller Coaster (Bon Jovi, Chris DeStefano, Ashley Gorley) - 3:40
07. New Year's Day (Bon Jovi, Falcon) - 4:27
08. The Devil's in the Temple (Bon Jovi, Falcon) - 3:19
09. Scars on This Guitar (Bon Jovi, Brett James, Falcon) - 5:05
10. God Bless This Mess (Bon Jovi) - 3:23
11. Reunion (Bon Jovi) - 4:14
12. Come On Up to Our House (Bon Jovi, Shanks) - 4:35

Közreműködő zenészek:

Jon Bon Jovi – ének, gitár, társ-producer
David Bryan – billentyűs hangszerek, zongora, vokál, pedal steel gitár
Tico Torres – dob, ütős hangszerek, vokál
Hugh McDonald – basszusgitár, vokál
Phil X (Philip Eric Xenidis) – gitár: track 3, 5, 12, 14
John Shanks - gitár, talkbox, társ-producer

Lemezeik:

1984 - Bon Jovi
1985 - 7800 Fahrenheit
1986 - Slippery When Wet
1988 - New Jersey
1992 - Keep the Faith
1995 - These Days
2000 - Crush
2002 - Bounce
2005 - Have a Nice Day
2007 - Lost Highway (-2-)
2009 - The Circle
2013 - What About Now (-2-)
2015 - Burning Bridges (rare)
2016 - This House Is Not for Sale

Kiadó:
Island Records
Honlap:
www.bonjovi.com
facebook.com/BonJovi


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Bon Jovi - Bounce (2002)

2016-11-02 12:05:00

kép

Bon Jovi - Crush (2000)

2016-11-01 18:05:00

kép

Bon Jovi - New Jersey (1988)

2016-10-31 18:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Cavalera Conspiracy - Psychosis (2017)
A 2007-ben induló Cavalera Conspiracy elkészítette a 2014-es Pandemonium folytatását Psychosis címmel, ami a negyedik teljes anyaguk. A Sepultura

Tovább...
Cannibal Corpse - Red Before Black (2017)
Majd' három évtized halálfém, mi kell még, külön regény? Nem hiszem, hogy tiszteletköröket kellene futni az egyik legpatinásabb death metal banda új lemeze

Tovább...
Sweet & Lynch - Unified (2017)
A 2015-ös Only To Rise albummal új szupergroup indult, amiben a nyolcvanas évek glam metal hullámának két ikonja fogott össze. A címszereplőket senkinek sem kell

Tovább...
Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
Communic - Where Echoes Gather (2017)
A heavy-power-prog metál zenében utazó Communic zenekar 2003-ban alakult a norvégiai Kristiansand-ban, Oddleif Stensland énekes-gitáros vezetésével. A 2011-es The Bottom Deep

Tovább...












Klipmánia