Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

P. Mobil - Csoda Történt (2017, Dionysosrising)

 Látogatottság
Összesen
88326428
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Brides of Destruction - Here Come the Brides (2004)

Lemezismertetők

Mivel a banda első lemezéről van szó, először ejtsünk néhány szót a tagokról, az alakulásról. Nyugodtan nevezhetnénk szupergrupnak a csapatot, ha Los Angeles két üdvöskéje Tracii Guns (LA Guns) gitáros és Nikki Sixx (Mötley Crüe) bőgős nem két ismeretlen arccal – Scott Coogan (dob) és London LeGrand (ének) hozzák létre a zenekart. A kezdet: még 2002 tavaszán Nikki és Tracii régi cimborák lévén terveikről beszélgettek e-mailben, míg végül arra jutottak, hogy csinálhatnának együtt valamit. Először a Motley Crue című Crüe lemezen szereplő John Corabival kezdenek jammelni, de az egyre tökösebbé váló nótákat John túl keménynek találja ezért lelép. Akkor még a LA Guns bőgőse dobolgat nekik, de már keresik a végleges megoldást egy igazi dobos személyében, akit előbb Kris Kohlsban, az Adema dobosában, majd végül Scott Cooganben találnak meg. Érdekes, hogy Londonról az énekesről a király fazonja, úgymond sztárkülseje miatt sem Tracii, sem Nikki nem hitte el, hogy a megjelenése mellé még esetleg hangja is lehet.



Hát van. Na nem egy Dickinson, de a műfajban megállja a helyét! A zene olyan mintha a Ramonest vagy méginkább a Backyard Babiest gyúrnánk össze Mötley-vel, egy kicsit karcosabb és modernebb hangzással, majd helyenként megfűszereznénk a Badmotorfinger korabeli Soundgarden dühével és érdekes dallamvilágával vagy ahogy Tracii fogalmazott: „Nem kerestük a nagy megfejtéseket, egyszerű, közérthető, kortalan rock dalokat akartunk, amikben van dög, van érzés és van gondolat is.”

A nyitó Shut The Fuck Up – a videóklippes és fő promóciós nóta! – egy egyszerű punkrock dal, rögtön belemászik az arcunkba. A refrént szinte muszáj együtt üvölteni Londonnal annak ellenére, vagy talán pont azért, mert a Skid Row 91-es Slave To The Grind c. lemezén már szerepelt egy ehhez kísértetiesen hasonló dal Get The Fuck Out címmel. Az I Don’t Care szinte a testvére is lehetne az előző nótának. Húzós, éneklős refrénnel, tipikus r’n’r szólóval. Koncerten ez is nagyot üthet! Kicsit elszállós, szinte grunge-os az I Got A Gun verzéje, kellemes groovval, de ebből sem hiányzik az erő. Az ízes, szinte dúdolható szólót pedig finom billentyű szólam kiséri. A 2 Times Dead az a dal, amiben leginkább érzem a korai Soundgarden dallam- és érzésvilágát.

A refréntől eltekintve melankólia hatja át és ami meglepő, két szólót is hallhatunk. Bár csak a második az amely tényleg hozzátesz a dalhoz! A befejezés előtt jól viszik el a hangulatot egy kicsit dühösebb irányba. A Brace Yourself a Natural Born Killers mellett talán a legdallamosabb szerzemény a lemezen. Könnyen belemászik az ember fülébe és akár a verzét is hamar együtt lehet énekelni a fiúkkal. Ezután jön a kedvenc nótám, a Natural Born Killers, (már a hasonló című filmet is nagyon szerettem!) ami szinte hiper dallamosra sikerült. Minden másodperce dúdolható. Nagyon hangulatos benne a szóló, olyan pluszt ad a nótának, amilyet a legjobb heavy metal szólók szoktak, pedig igazán egyszerűnek tűnik! A Life egy harmóniákkal teli dalocska, ami a picit tempósabb refréntől eltekintve akár a CD-t záró lassú nóta előhírnöke is lehetne. A lassulás előtt azonban következik még egy zanzásabb dal a Revolution. Mint a többi dalból, ebből sem hiányozhat az igazán éneklésre szánt refrén. A dal végén kiválóak a kórusok, de ez is jellemző az egész albumra!

Végül 9-ként ott az Only Get So Far, ami egy ballada, amit Nikki valami popdíva vagy ilyesmi számára írt eredetileg, de aztán nem kis örömömre mégis megtartották maguknak. Gondolom némiképp más hangszerelésben!

A legjobb Mötley lassúkkal vetekszik. Barátnőnek szánt válogatáslemezen a helye! J Igazából nem egy komplett lemez anyaggal állunk szemben, hanem az örömzenélés demófelvételeinek gyűjteményével, melyek közül 4 dalban még Kris Kohls dobol. De ez a hangzáson szerencsére nem igazán vehető észre. Nekem tetszik ez a lemez. Sőt szeretem és bátran ajánlom azoknak, akik szeretik a Crüe-t, a Backyard Babiest, a G’N’R-t vagy a hasonló lendületes, dallamos, éneklős/bulizós, változatos rock zenét. Nem váltja meg a világot, a műfajt sem újítja meg bár ez a műfaj nem is erről szól. Szórakoztat. 9 jó dal, 37:54. Ja, és látványos a honlapjuk! bridesofdestruction.com

Forrás: hellstar.srv.hu



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: Hellstar


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.43 Seconds