×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 U.D.O. - Mean Machine (1989) 

Megjelent: 2016. július 09. szombat 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A német heavy metál egyik legnagyobb ikonjában, az Accept zenekarban - első körben - 1976-1987 között szereplő Udo Dirkschneider énekes Animal House címmel mutatta be első szóló lemezét 1987-ben, aminek a műsorát az Accept zenészei írták, de nem ők vették fel, hanem Mathias Dieth - Gravestone és Sinner - gitáros, illetve két egykori Warlock tag, Peter Szigeti gitáros és Frank Rittel basszusgitáros, plusz Thomas Franke dobos...

Az 1989-es Mean Machine volt a második szóló albuma az énekesnek, aminek a felvételére csak Mathias Dieth maradt mellette. Az új csapatba a gitáros áthozta másodhegedülni a Sinner-ből Andy Susemihl-t, bekerült a későbbi Running Wild-os Thomas Smuszynski basszusgitáros, illetve kollégája - az Accept-ben is többször megforduló - Stefan Schwarzmann lett a dobosuk... Velük állt neki az énekes a második szóló lemezének...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A Mean Machine-t a legtöbb rajongó rosszabbnak tartja, mint elődjét, aminek leginkább az oka a távolodás lehet. Egyrészt itt már túlzottan érezni a Judas Priest '86-os Turbo lemezének a kommerszebb hatásait, másrészt át van szőve a lemez amerikai glam-metálos gitár-villantásokkal is, miközben az Accept-hez hasonló dalok és témák egyre kisebb jelentőséggel szerepelnek rajta... Ez a távolodás pedig nem tett jót Udo Dirkschneider megítélésének, pedig a karcos énekhangja itt is kiválóan illeszkedett a dalokhoz!

A nyitó Don't Look Back címét nem kell különösebben megmagyarázni, ahogy a gyors tempóját és heavy-s zakatolását sem, viszont a refrén lazulását és kórusát már meg kellene, de nyilván akkoriban ez a lazaság volt a divatos... Innentől kezdve aztán jönnek a Turbo-t idéző szintetikusabb alapok, rögtön kezdetnek a Break the Rules, amit azért a bólogatása eladott a régi rajongóknak is, de a monumentálisabbnak és epikusabbnak gondolt We're History már átlépi a hard-rock himnuszok határát, amit azért mégsem kellett volna... A némileg karcosabb Painted Love már inkább a glam-metálos villantásokról szólt, hogy aztán a címadó Mean Machine-ban is ezt a gitárt bevillantó vonalat építsék tovább, de szerencsére már sokkal Acceptesebb énektémát is ráaggatva!

A Dirty Boys refrénje már teljesen átmegy a piszkosabb amerikai sleaze-világba, ami kevésbé áll jól a főszereplőnek, de a kórus kisegíti, amikor kínos lenne a kérdés, a feszes ritmus pedig megoldja a többit. A Streets on Fire kettős életet él, egyrészt lazára veszi magát, másrészt hozza az Acceptes erőszakosabb éneket és bólogatós beindulást is, de a rajongók nyilván ennél sokkal fémesebb fűrészelésre vágytak, amit a Lost Passion meg is hozott, ha nem túl kitartóan... A zongorázgató Sweet Little Child lötyögős balladája a mélypontja a produkciónak, de a Catch My Fall amerikás zenéjére sem lehet manapság már sok jót mondani, ahogy a záró Still in Love with You vicces death metál-jammelésére sem, mert ez aztán tényleg feleslegesnek tűnik...

Az énekes nem sokkal később, '90-ben adta ki a harmadik lemezét Faceless World címmel, amin még kevesebb gitár és metál, de még több sláger szerepelt. Azt a lemezt már tényleg csak Udo Dirkschneider karcos énekhangja és jellegzetes modora adott el minden régi Accept rajongónak, mert zeneileg a lehető legtávolabb jutottak a régi bólogatós germán metáltól! Udo viszont zseniálisan énekelte fel azt a lemezt is!




Track lista:

01. Don't Look Back - 3:11
02. Break the Rules - 4:00
03. We're History - 3:30
04. Painted Love - 4:57
05. Mean Machine - 3:53
06. Dirty Boys - 3:47
07. Streets on Fire - 3:50
08. Lost Passion - 4:10
09. Sweet Little Child - 4:48
10. Catch My Fall - 3:55
11. Still in Love with You - 0:49
Közreműködő zenészek:

Udo Dirkschneider (Accept 1976-1987, 1992-1997, 2005) - ének
Mathias Dieth (Gravestone 1984-1986, Sinner 1986-1987) - gitár
Andy Susemihl (Sinner 1987, 1992) - gitár
Thomas Smuszynski (Running Wild 1992-2000) - basszusgitár
Stefan Schwarzmann (Accept 1994-1995, 2005, 2009-2014, Running Wild 1987-1988, 1992-1993, Panzer) - dob

vendég: Oliver Heuss - zongora: 9
Producer: Mark Dodson

Lemezeik:

1987 - Animal House
1989 - Mean Machine
1990 - Faceless World
1991 - Timebomb
1997 - Solid
1998 - No Limits
1999 - Holy
2002 - Man and Machine
2004 - Thunderball
2005 - Mission No. X
2007 - Mastercutor
2009 - Dominator
2011 - Rev-Raptor
2013 - Steelhammer (-2-)
2015 - Decadent

1989 - U.D.O. / Mammoth - Split
1999 - Best of - válogatás
2001 - Live From Russia - Live album
2003 - Nailed to Metal: the Missing Tracks - Live album
2003 - Nailed to Metal: the Complete History - DVD
2004 - Thundervision - DVD
2005 - 24/7 - EP
2007 - The Wrong Side of Midnight - EP
2007 - Metallized - válogatás
2008 - Mastercutor Alive - Live album, DVD
2009 - Infected - EP
2009 - Best of & Live - válogatás
2010 - Wacken Hymne - Heavy Metal W:O:A - Split
2011 - Leatherhead - EP
2011 - Wacken Hymne - Wacken Will Never Die - Split
2012 - Celebrator - válogatás
2012 - Live in Sofia - DVD
2014 - Steelhammer - Live from Moscow - Video
2015 - Navy Metal Night - Video

Kiadó:
RCA Records
Honlap:
udo-online.de
facebook.com/udoonline




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

U.D.O. - Man and Machine (2002)

2016-07-16 00:05:00

kép

U.D.O. - Holy (1999)

2016-07-15 00:05:00

kép

U.D.O. - No Limits (1998)

2016-07-14 00:05:00





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Sting & Shaggy - 44/876 (2018)
A 66 éves, Wallsend-i születésű Gordon Matthew Thomas Sumner, meg a 49 éves, Kingston-i születésű Orville Richard Burrell úgy döntött, hogy Jamaika közelebb van, mint azt a

Tovább...
Ihsahn - Ámr (2018)
A norvégiai Notodden-ben 42 éve született Vegard Sverre Tveitan, művésznevén Ihsahn az Emperor énekes-multihangszereseként vált legendás alakjává az extrém metál műfajnak... Főhősünk 2006-ban úgy

Tovább...
Tomorrow's Eve - Mirror of Creation III - Project Ikaros (2018)
Az elmúlt kb. 10 év nem volt igazán kegyes a progresszív metál műfajhoz. A zászlóshajóként egykor élen haladó Dream Theater ma már csak

Tovább...
Ghost - Prequelle (2018)
A svédországi Linköping-ben, 2006-ban alakult Ghost a 2010-es Opus Eponymous, a 2013-as Infestissumam és a 2015-ös Meliora után, elkészítette a negyedik okkult és szatírikus pop-rock-metál

Tovább...
Subsignal - La Muerta (2018)
A Subsignal a Sieges Even romjain indult 2007-ben, a németországi München-ben. Azóta jó pár albumot kiadtak, legutóbbit 2015-ben The Beacons of Somewhere Sometime címmel, amiről

Tovább...




Koncertek 2018. július 16. és 2018. augusztus 01. között:









Klipmánia