×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Cikipédia 5. - 36. rész - Messzire mutató figyelem... 

Megjelent: 2015. november 12. csütörtök 12:05
Szerző: Fiery
    Cikkek 

Mit feleljen az ember, ha kérdezik? Mit feleljen, ha ez az ember mondjuk a hazai rockzene meghatározó alakja? Mindenki másképp gondolja, de szerintem nyugodtan mondja el őszintén a véleményét, mindig az a legtisztességesebb! Nem rég volt egy beszélgetés a múltról, jelenről Schuster Lóránttal, aki természetesen nem rejtette véka alá a gondolatait. A probléma mégsem ez a beszélgetés volt, hanem megjelent egy cikk - amit a teljes beszélgetéssel együtt belinkeltem alább - mert sok helyen köszönőviszonyban sincs az elmondottakkal. De ezt döntse el az olvasó! Kiindulunk egy laza, kötetlen beszélgetésből a rockzenéről, és eljutunk a politika legmocskosabb részéhez, szóval következzen egy kis összeesküvés-elmélet! - Fiery



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Rúgj oda, Béla!

Napjainkban egyre többször merül fel a kérdés, vajon kimondhatja-e a zenész a belső gondolatait, vagy sem? Nyilváníthat-e egy népszerű ember rossz véleményt "kollegáiról", vagy csak jót? Válaszolhat-e a médiában eddig megjelent vádakra? Mennyire áshatja bele magát bárki is a politikába, ha ismert személyiség, és az "átlagember" ítélkezhet-e ez alapján?

Idén, október 29-én Schuster Lóránt volt az Azok a régi csibészek poptörténeti beszélgető show vendége a Várkert Bazárban (a hajdani Budai Ifjúsági Park helyszínén). Voltak ügyeletes kérdezők, ugye ott ült a közönség is, akik a saját kérdéseikre is keresték a választ. A P. Mobil zenekar alapítója pedig őszintén felelt minden kérdésre. Azt lehet mondani, hogy a beszélgetés tartalmas volt, így remélhetőleg mindenki elégedetten távozott.

A sorok között azonban megbújt néhány újságíró is, ez nem is baj, hiszen semmi olyat nem mesélt Lóri, amit nem vállalna fel máskor. Valljuk be őszintén, sokszor elég keményen fogalmazott, de ő már csak ilyen, ha 67 évig nem kertelt, miért változna meg éppen most? Szóval az emberek jól érezték magukat, megbeszéltek mindent, amit kellett, majd az idő múlásával, ez az este is csak egy kellemes emlékké alakult.

"Nekem a Johnny Be Good 80 évesen is Jonny Be Good marad..."

Hanem aztán megjelent egy újságcikk, aminek megvitatásához azért kell egy kis ismertető! Mindenekelőtt egy hangyányi politika, mert ennek hatására alakult át tudattalanul a beszélgetés politikai hadszíntérré. Először is nem árt tudni, hogy Schuster Lóri valamikor régen leadta a voksát az egyik politikai irányzat felé. Ez az ő döntése, ha tetszik, ha nem, illik tiszteletben tartani. Ő sem ért egyet az "oldal" minden döntésével, de úgy érezte annak idején, hogy a velük való együttműködés az egyetlen lehetőség, hogy tenni tudjon valamit azért az országért, amelyikben megszületett, felnőtt, megélte sikereit és kudarcait. De ezzel szerintem nagyon sokan vagyunk így. Akkoriban ez jó ötletnek tűnt, csak azzal nem számolt, hogy ez a döntése hosszú időre célkeresztbe állítja őt, hiszen a politika sosem felejt! Már szinte az első napon kirekesztette néhány zenésztársa, napvilágra került "politikai nézetei" miatt nem voltak hajlandóak vele egy színpadon, egy produkcióban szerepelni.

Itt kezdeném saját meglátásomat ráerőltetni az olvasóra, ugyanis hogyan veszi bárki is a bátorságot, hogy valakinek a "művészi" munkásságát politikai alapon állapítsa meg? Valaki csak azért utálja meg barátját, rokonát, ismerősét mert az egy másik "oldalhoz" tartozik? Mekkora butaság ez már? A véleménye valószínűleg a belépés előtt is ugyanaz volt, hát most felvállalta, ezért már nem szeretjük? Én nem szeretem, ha egy művész ember - legyen zenész, színész, sportoló, híresség - nyíltan kezd politizálni, de ha már megtette, attól még ezután is a színpadon és a stúdióban véghezvitt munkája, teljesítménye alapján értékelem.

Persze a Mobil első embere már megszokhatta, hogy vagy negyven éve követik minden lépését, rögzítik minden szavát, azt viszont mindenki elfelejtette, hogy - ez akkoriban sem volt érthető, de - a rendszer velejárója volt. Ma vajon milyen joggal.

Mint kakasnak a farzseb

De lépjünk tovább! Lóri régen szakított azzal a párttal, miközben a világról alkotott véleménye mit sem változott. Koncertjein nem politizál, legfeljebb néhány mondatot szól aktuális kérdésekkel kapcsolatban. Úgy is mondhatnánk, hogy minden visszaállt a régi mederbe, de nem így történt. A politika nem felejt, ezért, amikor csak lehetséges, belerúg egyet "áldozatába". Erre volt hivatott az ominózus cikk is. A közvetlen beszélgetésből sikerült kihozni egy rosszindulatú karikatúrát, melyben Schuster - aki bár negyven éve színpadon van, de sosem zenélt - öncélú érdekekből néhány "elismert" zenészt agyon fikáz. A cikk lényege a főszereplő teljes beégetése volt, ennek érdekében szinte minden részlet eltorzítva szerepel. Na jó, az ellentétek szítása sem elhanyagolható, hiszen milyen jó kis lejárató hadművelet lenne, ha a "megszólítottak" visszavágnának?

Persze, ez nem egyedi történet, a lejárató kampányok folyamatosan zajlanak. Ilyen volt a Historica zenekar amerikai útjáról készült gennyes iromány, az Omega együttes felcsúti kamufotóval alátámasztott lejárató hadművelet, vagy akár Petrás Mária és a Muzsikás együttes története is. Ezek kiragadott példák, de tudjuk, hogy van még bőven! Egyetlen közös van bennük, hogy egyik "betámadó" média sem kért eddig bocsánatot.

Most jöhetnének a jogos kérdések: Mondta Lóri, vagy nem mondta? Van joga ahhoz, hogy távollétében bárkit is megbántson? Most ennek mi értelme volt? Miért kell így viselkedni? Igen, a "nagyszerű" cikk után jogosak a felvetések, Schuster meg is kapta a magáét a közösségi portál olvasóitól. Ekkor még senki nem tudta, hogy szerencsére teljes filmfelvétel készült a beszélgetésről, ami aztán közreadásra is került.

A műsor végig hallgatása után mindenki maga vonja le a következtetéseket, milyen az, ha mondatokat ragadunk ki a szövegkörnyezetből, vagy egyszerűen milyen az, amikor az újságíró nem jegyzetel rendesen, és ki nem mondott szavakat ad az alany szájába! Most már tudjuk, hogy Lóri mindezeket mondta (ha nem is éppen úgy), hiszen kérdésekre válaszolt. De van-e joga ilyen belső dolgokról beszélni, isteneknek tartott hírességeket a sárba tiporni? Arról persze nem beszél senki, hogy itt a tyúk, meg a tojás esete forog fent, hiszen Lórit néhányan az általa említettek közül már régebben is "megtalálták", vagy erre sem szabad reagálni?


Elszabadult indulatok

Azt elsőre leszögezem, hogy homokba nem dughatja senki a fejét, mert attól, hogy nem tud bizonyos dolgokról, még léteznek. Sajnos, a népszerűség nem csak gyümölcstortával, meg meztelen lányokkal jár, néha a békanyálas lófost is a híresség nyakába öntik. Ehhez pedig nem kell celebnek, vagy politikusnak lenni, ehhez elegendő, ha ismert emberről van szó.
Megjelent a cikk és nekem született egy összeesküvés elméletem! A politikai háttéren kívül - de annak leghalványabb fényében - arról van szó, hogy a rockzenészek újra és újra összeugorjanak. Így is nagyon erős a hivatali ellenszenv a stílus képviselőivel kapcsolatban, hát egy ilyen hír mindig tovább mélyítheti a konfliktust. Azt gondolom, hogy mindez csak mesterségesen gerjesztett indulatkeltés, újabb pofon a rockereknek.

A zenészek, ha nagyon tele lett a tökük, mindig is egymás szemére hányták a maguk igazságát, az internet elterjedésével viszont már a rajongók is első kézből értesülnek a problémáról. Szerintem nem baj, ha az emberek kibeszélik magukból, amit kell, aztán jöhet az összeborulás, vagy az örihari, és minden megy tovább! Ezt a megoldást tisztességesebbnek tartom, mint amikor egymás háta mögött nyomják a vakert.

Schuster Lóri példáját csak kiragadtam a tömegből, mert akad hasonló ügy rengeteg, de éppen itt van az ideje, hogy kitaláljuk, mi kívülállók, hogyan is álljunk a helyzethez! El kell fogadnunk, hogy az internet időszakában egyre jobban részesei vagyunk egy olyan közegnek, amely valamikor megfoghatatlan volt számunkra. Hihetünk-e a média munkásainak, amikor "ügyesen" megszerkesztett riportokkal, hírekkel háborút is képesek kirobbantani, házasságokat tönkre tenni, barátságokat szétzilálni.

Az is teljesen mindegy már, hogy mondta, vagy nem, már az sem számít, hogy ott volt, vagy nem, a média az a mindennel visszaélő hatalom, amelyik soha nem kap büntetést, inkább azt is ő ossza! Szép lassan ledőlnek a falak, ahogy a celebekről és a politikusokról is kiderülnek meglepő dolgok, úgy a zenészek, színészek és a sportolók sem maradhatnak ki a szórásból. Ide vezet a média hatalma, higgyük el, hogy ez már csak rosszabb lesz...

Fiery
mjozsef.fiery@gmail.com



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 21. és 2017. november 06. között:









Klipmánia