×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Machine Head - Supercharger (2001) 

Megjelent: 2015. szeptember 27. vasárnap 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1991-ben, Oakland-ben (Kalifornia) alakult Machine Head a '94-es Burn My Eyes és a '97-es The More Things Change bunkóságaiból tudott művészeti karriert építeni, de aztán a '99-es The Burning Red-re kisiklott a groove-thrash metal henger... Azt a nu-metál klisékbe és grunge cipőbámulásba fulladó produkciót még elvitte a hátán pár stílusosan bunkó téma, de nem hagyták a dolgot ennyiben... 2001 októberében kijöttek a súlytalanul frusztrált és dühöngő Superchargerrel, amivel tényleg elvesztették a talajt a lábuk alól... A terrortámadás után pár héttel, egész egyszerűen rossz üzenetet hordoztak, amitől nagyon sokan megutálták őket!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A Machine Head karrierjének egyértelműen a mélypontja a Supercharger című negyedik stúdiólemeze. A Chicago-i John Karkazis, vagyis Johnny K lett a lemez producere, aki a kilencvenes évek közepén az Enuff Z'Nuff lazulós glam-kiadványainak készítésével kezdte ilyen jellegű karrierjét, de időközben már elkezdett lépegetni a nu-metal második vonala felé is, 2000-ben például elkészítette a Disturbed-nek a The Sickness-t és a Soil-nak a Scars-t, de innen is feljebb akart kerülni a ranglétrán... Így kerülhetett a Supercharger élére, ami nem jött össze, a végeredményben sok köszönet nem volt...

A Supercharger egyik oldalról tocsog a nu-metal ismerős megoldásokban, lüktetésében és szövegeléseiben, más részről viszont élesebb, karcosabb, agresszívabb és kapkodóbb, mint egy átlag csapat ebben a stílusban, ezt a vonulatukat már-már hardcore-punknak lehetne talán mondani... A végeredményből viszont elmaradt az a lehangoltság, amit a belassító súlyaival együtt nagyon ritkán hoznak csak itt elő, márpedig a csapat nevét pont ezek emelték a legnagyobbak közé! Némi elektronikus gerjedéssel-zajjal indul az album Declaration címmel, amiből kinő a lemez egyetlen kellemes meglepetése, a tempós szaggatásokat időnként kiüresítő - de groove-kutyába is lefulladó - Bulldozer, aminek a kapkodásait minden nu-metalos kliséje ellenére is, még manapság is meg lehet szeretni...

Szóval a lemez nem indul olyan kilátástalanul, mint amivé válik végül... A szellemképes White-Knuckle Blackout! még idegesen felpattan, de a Korn idegbetegségét megismétlő Crashing Around You és a hasonló, csak a szövegelést is túlzásba vivő Kick You When You're Down már nem tűnik elég Machine Headesnek... A lebegősen elénk úszó Only The Names merengései aztán mindent elborító kilátástalansággal és depresszióval törnek ránk, ahogy az All In Your Head zenénél is sokkal élénkebb szövegelései is... Az emberben felmerül a kérdés: Johnny K vajon miért nem szólt Robb Flynnek, hogy Jonathan Davisből nem kell klónt csinálni? A végre erőtől is duzzadó American High-t eladja az élénksége, de ez a fajta Tarzanos hősködés valahogy mégsem tűnik elégségesnek...

A Brown Acid drogosan marháskodó gitárszólója teljesen feleslegesnek tűnik, ahogy a nu-metal közhelyekben tocsogó Nausea üveges tekintettel szövegelő felépülései is... Érezhető, hogy a produkció teljesen szétcsúszott már, így a végletek között ugráló Blank Generation-t sem mentik meg a vadulásai, ahogy a végre dinamikus kaszabolást is felmutató Trephination-t is elnyomja a nu-metalos kínlódása... A drogos felhők között merengő Deafening Silence lebegős Nirvana-balladából lesz egyre és egyre dühösebb, de ilyen klisés dolgot elég nehéz öncélúság nélkül elővezetni, nekik sem sikerült... A hardcore-punk ugrálásai aztán nu-metalos szövegelésbe fulladnak az öncélúan idegbeteg Supercharger-ben, hogy végre vége is lehessen a lemeznek... Bár, aki akart, az kaphatott a digipak verzión négy felesleges dalt még... Köztük egy nu-metálra hangszerelt Black Sabbath feldolgozást (Hole In The Sky), egy a lemezről lemaradt törzsi-ugrálós marháskodást, meg két élő dalt, alaposan tele is káromkodhatnak...

Közvetlenül a terrortámadás után senkit sem érdekelt ez a lemez, a sajtó is alaposan lehúzta, ráadásul mindezt meg is érdemelték... Egész egyszerűen csak elvesztették a kapcsolatot önmagukkal... Azt is mondhatnám, hogy öncélú divatmajmolásról van szó, amibe aztán súlyosan belebuktak... De szerencséjükre Robb Flynn gyorsan magához vette a kezdeményezést, majd elkezdte kiásni a csapatát a sárból... A 2003-as Hellalive című élő anyaggal akart elsőként visszamászni a földszintre, de végül kitette Ahrue Luster-t és a helyére vette Phil Demmel-t, akinek az érkezésével visszatértek a groove-orientál thrash metalos ötletek is, de ez a sztori már nem a Supercharger lemezhez tartozik...


Track lista:

01. Declaration - 1:11
02. Bulldozer - 4:35
03. White-Knuckle Blackout! - 3:15
04. Crashing Around You - 3:14
05. Kick You When You're Down - 4:01
06. Only The Names - 6:08
07. All In Your Head - 4:06
08. American High - 3:48
09. Brown Acid - 0:59
10. Nausea - 4:24
11. Blank Generation - 6:38
12. Trephination - 4:59
13. Deafening Silence - 5:33
14. Supercharger - 3:48

Közreműködő zenészek:

Robb Flynn – ének, gitár
Adam Duce (1991–2013) – basszusgitár, vokál
Ahrue Luster (1998–2002, Ill Nino) – gitár
Dave McClain – dob

Producer: Johnny K

Lemezeik:

1994 - Burn My Eyes
1997 - The More Things Change...
1999 - The Burning Red
2001 - Supercharger
2003 - Through the Ashes of Empires
2005 - Elegies (DVD)
2007 - The Blackening (-2-)
2011 - Unto the Locust
2012 - Machine F**king Head Live
2014 - Bloodstone & Diamonds

Kiadó:
Roadrunner
Honlap:
www.machinehead1.com
facebook.com/MachineHead


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Iron Maiden - The Book of Souls: Live Chapter (2017)
Az 1975-ben alakult Iron Maiden jó ideje a heavy metál legnagyobb látványosságának számít! Showműsoruk felül múlja az NWOBHM-generáció minden más

Tovább...
The Dark Element - The Dark Element (2017, Stargazer)
Ha azzal nyitnék be egy Nightwish-topic-ba, hogy szerintem az Imaginaerum a legjobb lemezük, azonnal hideget-meleget kapnék. Pedig az a

Tovább...
Enslaved - E (2017)
Az 1991-ben, Norvégiában alakult Enslaved a tizennegyedik lemezét hozza most ki E címmel... A 13 éves Ivar Bjornson gitáros-billentyűs és a 17 éves Grutle Kjellson énekes-basszusgitáros által

Tovább...




Koncertek 2018. január 18. és 2018. február 03. között:









Klipmánia