×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Symphony X - Underworld (2015, Dionysosrising) 

Megjelent: 2015. július 28. kedd 12:05
Szerző: Dionysosrising
    Lemezismertetők 

Nem árulunk zsákbamacskát: a Symphony X nálunk világraszóló nagy kedvenc, akikkel még akkor is kivételeztünk, ha egy nehezen emészthető, ozmium sűrűségű anyagot tesznek elénk (Iconoclast), amelyiken a világ egyik legzseniálisabb metál torka, Russell Allen inkább ordít, rekeszt, hörög, mint énekel. Az biztos, hogy ami az én ízlésemet illeti, az utóbbi albumokkal (még az egyébként zseniális Paradise Lost-tal is) egy kevésbé szimpatikus irányba indultak el: egyre direktebbek, szikárabbak, panterásabbak lettek, miközben Michael Pinnella a billentyűivel együtt a háttérbe szorult (arra kényszerülve, hogy kiszorult ötleteit szólóalbumokkal mentse át az utókornak).



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Ezek után nem nagy meglepetés, ha azt mondom, az első nyilatkozatok hallatán az izgalomtól bizseregni kezdtem, hiszen visszatérést ígértek a korábbi progresszívabb, dallamközpontúbb megközelítéshez. Sajnos közvetlen a (mai) megjelenés előtt már igyekeztek visszakozni, hangsúlyozván, hogy az újdonsült súlyosság azért marad. Hát igen, az maradt, főleg az olyan dalokban, mint a Kiss Of Fire, Underworld, vagy a Run With The Devil, ahol nyomokban előfordul blast beat és "halálos" hörgés is. Úgy látom, végleg búcsút kell mondanom annak az epikus, neo-klasszikus progressziónak, amiért megszerettem őket.

Persze a helyzet közel sem olyan tragikus, mint azt az előbbi (elismerten szubjektív) bekezdés alapján gondolhatnánk, hiszen sem az epika, sem a neo-klasszikus progresszió nem tűnt el nyomtalanul - végtére is pont ezek teszik a bandát azzá, ami. Mindenképp lelkesen üdvözlöm a tényt, hogy Russell Allen ezúttal sokkal többet énekel, a dalok megközelítése érezhetően dallamosabb, mint az előző lemezen. Talán Michael Romeo szólói is könnyebben megjegyezhetőek; amit pl. a Swansong-ban művel, tényleg hátborzongató - az ilyesmiből sokkal több volt régen.

Aki az első híradások alapján azt hitte, hogy jön az új The Divine Wings Of Tragedy, vagy V: The New Mythology Suite, az csalódni fog. Az Underworld inkább a Paradise Lost folytatása, tematikusan (most Milton helyett Dantéval) és zeneileg is. Sajnos ugyanezt nem mondhatjuk el a borítóról. Értem én, hogy a tragédiát és komédiát idéző színházi maszkok kezdettől fogva az együttes védjegyének számítanak, de ez a fekete háttérre ültetett ezoterikus szimbólum szerintem kritikán aluli. Úgy látom, most sem kell turné pólóra áldoznom.

Lehet, hogy puhul az a bizonyos altesti szervem, de nekem az olyan nóták jönnek be nagyon, mint a kislemezes Without You, vagy a régi szép időket idéző, kissé orientális jellegű Charon és a korábban már méltatott Swansong. Azért mielőtt lezárom ezt a recenziót, sietek kijelenteni, sőt kinyilatkoztatni: A Symphony X továbbra is megingathatatlan, masszív toronyként magasodik környezete fölé, jótékony, lobogó fénnyel mutatva irányt a metál zene óceánján hajózóknak.




Track lista:

01. Overture - 02:13
02. Nevermore - 05:28
03. Underworld - 05:48
04. Without You - 05:51
05. Kiss of Fire - 05:09
06. Charon - 06:06
07. Hell and Back - 09:23
08. In My Darkest Hour - 04:22
09. Run with the Devil - 05:38
10. Swansong - 07:29
11. Legend - 06:29

Közreműködő zenészek:

Russell Allen (Adrenaline Mob, Allen-Lande, Level 10) - ének
Michael Romeo - gitár
Michael Pinnella - billentyűs hangszerek
Mike LePond - basszusgitár
Jason Rullo (Redemption) - dob

Lemezeik:

1994 - Symphony X
1995 - The Damnation Game
1997 - The Divine Wings of Tragedy
1998 - Twilight in Olympus
2000 - V: The New Mythology Suite
2002 - The Odyssey
2007 - Paradise Lost (-info-)
2011 - Iconoclast (-2-)
2015 - Underworld (-2-)

1994 - Michael Romeo - The Dark Chapter
1998 - Behind the Mask - válogatás
1998 - Prelude to the Millennium - válogatás
2001 - Live on the Edge of Forever - koncert album
2005 - Rarities and Demos - válogatás
2007 - Forsaken - Set the World on Fire - split

Kiadó:
Nuclear Blast Records
Honlap:
www.symphonyx.com
facebook.com/symphonyx
Tartuffe, dionysosrising.blog.hu


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Symphony X - The Odyssey (2002)

2015-08-28 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Appice - Sinister (2017)
A rockzenén belül egyedülálló, hogy két testvér ugyanazon a hangszeren fusson be nemzetközi karriert és kerüljön a szakma elitjébe. A két Appice tesóval ez történt, mind a ketten a csúcsra

Tovább...
Annihilator - For the Demented (2017)
A kanadai Ottawá-ban, '84-ben indult Annihilator a hazájának a vezető groove-thrash-heavy metál zenekara... A csapat diktátora, Jeff Waters legutóbb 2015-ben adta a

Tovább...
Motörhead - Another Perfect Day (1983)
A londoni Motörhead a '79-es Overkill és Bomber lemezeivel sztárrá, majd a '80-as Ace of Spades és a '81-es No Sleep 'til Hammersmith élő anyagával listavezető

Tovább...
Septicflesh - Codex Omega (2017)
Az eredetileg 1990-ben alakult csapat a görög black metal színtér egyik legrégebb óta aktív, egyben legsajátosabb zenekara. Noha az új évezred elején egy rövid időre

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...




Koncertek 2018. január 18. és 2018. február 03. között:









Klipmánia