×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 The Darkness - Last of Our Kind (2015) 

Megjelent: 2015. június 07. vasárnap 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Negyedik sorlemezét adja ki a lowestofti (Suffolk, UK), 2000–ben alakult glam-glitter rock csapat, a The Darkness. A Hawkins tesók zenekara 2006-ig két sikeres lemezt készített, 2003-ban a Permission to Land-t és 2005-ben a One Way Ticket to Hell... and Back-et, feltámasztva velük a brit glam legszebb hagyományait, majd eltűntek, komoly alkohol és drog problémáik miatt... 2012-ben jelent meg a harmadik lemezük Hot Cakes címmel, amiről kétszer is olvashattatok nálunk... Most pedig itt a negyedik, amit Frankie Poullain basszusgitáros mellett Emily Dolan Davies dobossal rögzítettek, aki a felvétel után távozott, a helyére Rufus Tiger Taylor-t vették be, a Queen dobos Roger Taylor fiát...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Justin Hawkins szerint ez egy sokkal brutálisabb album lett, karcosabb riffekkel... A dögösen nyitó Barbarian tényleg kapott pár Ac/Dc-riffet és menetelést, amitől tényleg keményebbnek és karcosabbnak tűnik, de persze közben a musical-hangulatot is megtartották azzal, hogy mintha közben egy egész énekes-szereplőgárda mutatkozna be benne, egymásnak adva át a dallam fonalát... Aztán kapunk egy olyan gótos Cult-témát az Open Fire gitárjával és monoton lüktetésével, hogy az embernek leeshet az álla... Nagy kár, hogy közben az amúgy karcosabb ének nem lett olyan tökös, mint odaát... Az akusztikusnak induló Last of Our Kind aztán részben visszatér a Queen-t idéző glam-közeliséghez, de nincs nagy köszönet benne, mert annyira nem sikerült nagy ívű slágernek ez a dal, mint kellene neki...

A Roaring Waters az Ac/Dc-féle boogie-t is érinti, némi musical hatású kórusok közben, de az ének itt sem sikerült olyan nagy slágernek, mint kellene neki... A Wheels of the Machine című nagy ívű balladában végre nagyobb szerephez jutnak a fejhangú magasak is, de eléggé kínlódás lett így is... Aztán hosszabb szintetizátor felvezető hátán elindul a Mighty Wings, ami jó fogós és glammes Queen-riffeket is tartalmaz a sikítozós-szintetizátoros refrénje közben... A viccelődős Mudslide is a színpadiasan sikítozó-művészkedő éneke közben adagol némi Ac/Dc-mérget is, de némi countryzás is belefér, hogy jó zavaros legyen... Aztán némi Queen-hatás és fejhangú énekelgetés mellett megkapjuk a romantikusabb Sarah O'Sarah című pop-rock slágert, amihez végre sikerült fogósabban trappoló refrént is írniuk... A Rolling Stones slágereket idéző Hammer & Tongs nyávogós énekelgetése után, levezetőnek egy közhelyesen elnyújtott, epikus dalt hallhatunk Conquerors címmel, meg jó sok fejhangú nyavalygást...

Az biztos, hogy nem ezen a Darkness lemezen van a legtöbb slágerük, de egy kevésbé kreatívnak, amolyan tölteléknek mindenképpen elmegy... Én mondjuk sokkal izgalmasabbat és érdekesebbet vártam volna tőlük három év szünet után, de nyilván nem lehet minden lemezük ugyanolyan kimagasló... A Barbarian és az Open Fire az áthallások miatt mondjuk üde színfolt, de itt mintha le is álltak volna az agysejtjeik...

10/6



Track lista:

01. Barbarian - 3:34
02. Open Fire - 4:01
03. Last of Our Kind - 4:09
04. Roaring Waters - 4:38
05. Wheels of the Machine - 3:07
06. Mighty Wings - 5:46
07. Mudslide - 3:25
08. Sarah O'Sarah - 3:52
09. Hammer & Tongs - 4:02
10. Conquerors - 4:55

Közreműködő zenészek:

Justin Hawkins – ének, gitár
Dan Hawkins – gitár, producer
Frankie Poullain (2000–2005, 2011–) – basszusgitár
Emily Dolan Davies (2014-2015) - dob

Azóta: Rufus Tiger Taylor (Roger Taylor - Queen - fia) – dob

Lemezeik:

2003 - Permission to Land (-2-)
2005 - One Way Ticket to Hell... and Back (-2-)
2012 - Hot Cakes (-2-)
2015 - Last of Our Kind

Kiadó:
Canary Dwarf Records - Kobalt
Honlap:
thedarkness.co.uk
facebook.com/thedarknessofficial


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Sweet & Lynch - Unified (2017)
A 2015-ös Only To Rise albummal új szupergroup indult, amiben a nyolcvanas évek glam metal hullámának két ikonja fogott össze. A címszereplőket senkinek sem kell

Tovább...
Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...
Communic - Where Echoes Gather (2017)
A heavy-power-prog metál zenében utazó Communic zenekar 2003-ban alakult a norvégiai Kristiansand-ban, Oddleif Stensland énekes-gitáros vezetésével. A 2011-es The Bottom Deep

Tovább...
Kid Rock - Sweet Southern Sugar (2017)
A 46 éves Robert James Ritchie, művésznevén Kid Rock legutóbb 2015-ben adott ki dalokat a First Kiss lemezén, amin tovább vitte a délieknek szánt country-rock-os ömlengést.

Tovább...












Klipmánia