×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Cikipédia 5. - 20. rész - Ha a Dal nem jó, akkor ütni kell másokon 

Megjelent: 2015. június 04. csütörtök 12:05
Szerző: Fiery
    Cikkek 

A mi győztesünk - aki a nemzetközi "vizeken" inkább vesztesünk -, megosztotta velünk egy érdekes meglátását, ami most még annyira sem verte ki a biztosítékot, mint a tavaszi háttérvetítés. Pedig én komolyan, nagyon drukkoltam neki! Úgy voltam vele, ha már a dala nem sikerült, legalább valami meghökkentőt csináljon, vagy mondjon, mint a többiek, akiknek fontos, hogy a címlapokon szerepeljenek. A tavaszi "melléütés" után, mégsem játszhatta ki a "gazemberek háborúznak" kártyát, így maradt a jól bevált "deszarvolt" a győztes! A baj csak az, hogy az emberek már erre sem kapták fel a fejüket. Lehet, hogy már őket sem érdekli a kamu fesztivál? - Fiery



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Nem ilyen lovat akartam!

Megint úgy kell kezdenem, hogy rengeteg levél érkezett az Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatban. Minden félreértés elkerülése érdekében azért elmondanám, hogy nem a passzio.hu hivatott elbírálni az ott zajló eseményeket, de ha már ennyi olvasónk belesodródott a témába, hát megadjuk magunkat és beszélünk egy kicsit erről a "szívet melengető" eseményről.

Azt gondolom, jó pár éve osszuk az észt, hogy a belterjességet végre meg kellene szüntetni, igazi külső produkcióval illene megjelennünk ezen a fenemód "hiteles" dalfesztiválon, mivel a "megfelelő helyeken" ez ügyben egyetlen gyufamozgatás sem történt, hát leálltunk. Ahogy egyik "nagy volumenű" politikusunk mondta; majd megunják és hazamennek! Én is így jártam. Minek jártassam a számat (kezemet), ha bizonyos személyek odaragasztották magukat bizonyos pozícióhoz, már bizonyos, hogy onnan még jó darabig nem is mozdulnak el. A pénz pedig nagy úr, még akkor is, ha ezzel senki nem nyer semmit, csak fél éven keresztül nyomja a tévé, meg a rádió! Hihetetlen összegek csusszanhatnak ide-oda...

Nem jött be a hetvenes évek

Szóval itt van ez a Csemer Boogie, akinek elkészült egy minőségre a középszar és az erősen gyenge kategória közé eső dala. Nagy ötletek nem voltak benne, ha csak nem a szokásos szépségversenyeken is elhangzó mély értelmű gondolat, a Világbéke! A dal így sem okozott senkinek katartikus élményt, hát felturbózták egy kis politikával. Mint tudjuk, idehaza hatalmas "botrány" tört ki, ami így visszatekintve egy mesterségesen kirobbantott kamu ügy volt. Volt hőbörgés, jajgatás, de a végére síri csend maradt. Érdekes, hogy a dallamra, vagy a szövegre már senki sem emlékszik, csak a körülötte zajló marketing marhaságokra. Szóval ilyen nagyot ütött a hazai palettán a többi sunnyogó között ez a nyertes magyar mű.

Nem volt mit tenni, hát kivittük nemzetközi porondra, mintha tudták volna a szervezők, hogy a meleg hugy a kutya elé vetve sem kap nagyobb érdeklődést, hát valahogy elmaradtak az ilyenkor szokásos fogadkozások is. Conchita Wurst (remélem a nevét sem írtam jól) tavalyi kétségbe ejtő "sikere" után pedig már rájöhettünk volna egy-két dologra! Itt van például a média (ki más), mert ők már régen magasról tesznek a világbékére. A médiának olyan figura kell, akiről az egész világ beszél, például egy szakállas nő, egy éneklő csimpánz (na, abból volt elég), vagy egy násztáncot járó karibi kopasz nő, aki egyébként egy férfi, csak zebrának van öltözve. A világbéke mellett már a dalok minősége sem fontos (hol van már az Abba?), inkább a csókolózó egyneműek, a női hangon éneklő férfiak, vagy férfihangon éneklő nők, esetleg az önmagukba szerelmes celebek rúghatnak labdába.

Ilyenkor veszem észre, hogy mennyire le vagyok maradva a divattól - ha már a béke, meg a zene minősége ide tartozik -, mennyire nem értem mi is zajlik manapság körülöttünk. Egy kicsit olyan most minden, mintha beteg lenne ez a világ, és nem is kicsit, de ezt nem én vagyok hivatott eldönteni.

Keressük a bukás okozóit!

Na, de térjünk vissza Bogira, akinek a daláról eleget beszéltünk, hát jöjjön egy idézet tőle, amiért egyáltalán a Cikipédiába kerülhetett... Az énekesnő a keddi sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy mit gondol a svéd játékos győzelméről, Mans Zelmerlöw Heroes című számáról. Azt mondja, hogy "húz a refrénje, jól meg van írva a verzéje, de mint dal neki nem nyújtott maradandót, előadóként nem érzi benne a karizmát. Persze nagyon profin össze van rakva a dal, a svédek tudják, hogyan kell Eurovíziót nyerni, biztosra mentek" - ismerte be Boggie.

Igen, sajnos igaza van, de nekem ez a nyilatkozat olyan, mintha Kiszel Tünci formálna "szakmai" véleményt a Berki Krisztián zacskóvasalásáról. Én megértem, hogy Boogie nem szerepelt jól, megértem, hogy gyenge volt a dala, megértem, hogy erről nem nagyon van mit írni, de ha fellépő társból átmegyünk kritikusba, azt azonnal leközli a bulvár, így egy A38-as még beletúrhatja magát az idei falunapi mulatságok közé.

Egyébként szerintem semmi más nem lehetett a háttérben, mint az, hogy egy kicsit visszaállítsák a szervezők a produkció imídzsét, és most egy kinézetre "igazi" férfi úszhasson a sikerben a tavalyi szerencsétlen döntés után!

Egy másik nyilatkozatában persze Boogie már a sajtóban is hibát látott, ugyanis nem állt mellette senki! Igaza van, azért legalább a fizetett média írhatott volna róla valami kiemelkedőt, hogy milyen szép a haja, a "ruhakölteménye", vagy a cipője sarka, amit - csúfos bukását követően - nagy bátorsággal döfköd bárkibe, aki miatt ő elbukott, mert amit előadott az biztosan hibátlan volt, legalábbis szerinte.

Ez az, ami megkülönbözteti a zenészt a celebtől. A zenész újraértékeli, hogy mit kell legközelebb másként csinálni, hogy elfogadja a közönség zenében megfogalmazott üzenetét. A celebnek továbbra is a média megjelenés a fontos, már az sem számít, hogy volt valamikor, valamilyen dal, a legfontosabb, hogy az újságok róla szóljanak!

Tulajdonképpen ezért nem akartam írni sem a hazai produkciókról, sem a másik ezer sebből vérző nemzetközi "gagyifesztivál"-ról. Továbbra is csak javasolni tudom mindenkinek, hogy az ilyen hülyeségek helyett menjenek koncertre, olvassanak könyvet, vagy ha tényleg kemény volt a hét, hát inkább rakjanak be egy jó DVD-t és ne foglalkozzanak többet az ilyen természetellenes jelenségekkel, mint az Eurovíziós kamufesztivál, mert ebből a szervezőkön kívül senki nem kerül ki senki győztesen!

Fiery
mjozsef.fiery@gmail.com



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet













Klipmánia