×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Cikipédia 5. - 9. rész - Mindig a másik oldalon. 

Megjelent: 2015. március 19. csütörtök 12:05
Szerző: Fiery
    Cikkek 

A gyermek nyíltan tekint a világra, minden információt befogad, elfogad, bárki mondja is. Később, mint forrófejű fiatal, elkezd szelektálni, szembeszállni az addig tanultakkal és elindul egy úton. Komoly felnőttként pedig már visszautasítja mindazokat a tanokat, amik annak idején éretté tették a gondolkodását. Így fejlődik a világ, újabb és újabb gondolatok, eszmék kerülnek napvilágra, hogy ez jó, vagy sem, mindig utólag derül ki. Az alábbiakban egy nyílt levelet adok közre annak az embernek, akinek tehetségét, tudását a végsőkig elismerem, de az emberekhez való hozzáállását már vita tárgyává tenném. Mivel neveket továbbra sem írok, talán el sem jut hozzá, én mindenesetre kiírtam magamból a véleményemet. - Fiery



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Amikor még szívből jött, minden érdek nélkül

Mielőtt elkezdtél zenélni, még semmi közöd nem volt a politikához. Felnéztél az akkori nagyokra, elhitted minden szavukat, imádtad a zenéjüket. Sosem azt nézted, hogy milyen vallású (akkor az nem is volt divat), vagy pártállású (mert csak egy létezett). Tiszta és ártatlan voltál, nem fertőzött meg ez a hirtelen ránk szakadt demokrácia. Akkoriban még a fürdőszobában vetted át kazettás magnóra a legújabb rocklemezeket, hogy lenn a téren is hallgatni tudd. Mindenevő voltál. A hard rocktól, a jazzen át, a bluesig, fogékony voltál az újra is, néha még egy kis tánczene is belefért.

Ha valaki, akkor te igazán szerencsésnek mondhatod magad, mert szinte az első komolyabb zenekaroddal lettél országos hírű. Akkor még ugyan voltak apróbb malőrök, de a dalok mondanivalója azért ott volt és az új "hang" mindent vitt. Talán ti voltatok az első alternatívok (akkor mi ezt a stílust még az új hullámosok közé soroltuk).

Egyszer mesélted, hogy egy koncerteden, az egyik - későbbi legsikeresebb - számotok eljátszása után fiatalok szaladtak oda hozzátok és nagyokat kacsingatva, széles mosollyal az arcukon, félreérthetetlenül a fületekbe búgták, hogy tudják ám, miről szólt a dal. Ti pedig csak néztetek ki a fejetekből, mert miről is szólt volna, mint arról, ami a címe, de okosan hagytátok, hiszen ez is az egyik lényege ennek a stílusnak. A szövegek akár többértelműek is lehetnek. A hatalomnak így magyarázzuk, a szerelmesek ezt érzik ki belőle, a "mélyen gondolkodók" pedig egy harmadik mondanivalót. Egy szónak is száz a vége (na, ugye!), aki szereti, amit játszotok, az megért mindent, amit mondotok, és ezt nagyon jól tudod, hiszen te is minden gondolkodás nélkül elfogadtad annak idején a nagy elődök intelmeit.

Akkor még csak az öröm volt a lényeg

Ti nem voltatok soha "megmondó" zenekar, csak megakartatok felelni az elvárásoknak, hidd el, meg is feleltetek, ezt bizonyítja a mai napig tartó, telt házas koncertjeitek és a számos eladott album. Én szeretem a muzsikátokat és a dalszövegek is szépen, intelligensen kidolgozottak, ezt ki kell hangsúlyoznom, mert rengeteg alter-banda született meg azóta, hogy ti olyan "nagyok" lettetek, és csináljanak bármit - mert az esetek kilencven százalékában sem zenélni nem tudnak, sem szöveget írni -, te mellettük állsz. Rájuk nem is haragszol, miért is kellene, hiszen titeket majmolnak, még ha tehetség, tudás, és alázat nélkül is.

Szóval jó pár éven keresztül tettétek a dolgotokat, a zenétekkel egy álló évtizedig örömet okoztatok ezreknek, de aztán valahogy csendben elmúlt a dicsőség. Kellett megint vagy tíz év, hogy újra egymásra találjatok, ehhez kellett bizony az idők változása is. Beköszöntött a demokrácia, a szólásszabadság, és egyéb nyalánkságok. Isten hozott kapitalizmus!

Ahhoz, hogy ugyanott tudjátok folytatni, ahol abba hagytátok, kellett megint egy nagy adag szerencse, hiszen megint divatba jött az alter, legalábbis itthon, Magyarországon. Újabb nagyon szép sikerek, de valami ekkorra már megváltozott. Nem a politika, nem a világ, csak ti, akarom mondani, csak te! Bár a vélemény szabadabb lett, te már hozzászoktál, hogy igaza csak a felsőbb hatalomnak lehet. Ez magában nem is lenne baj, de miért hiszed azt, hogy te a "felsőbb hatalom" vagy?

A romlás virága

Jöttek a politikai "oldalak" és te annyira elkötelezted magad, hogy akinek a "másik sáv" volt szimpatikus, az már nem volt ember előtted. Hiába volt gyerekkori bálványod, hiába tudtad fejből a szövegeit, hiába rajongtál évekig érte, már megveted. Pedig ő nem változott semmit, azóta is megmondja, ha valami nyomja a szívét, de az téged már nem érdekel. Ha tehetted – márpedig megtetted – nem voltál hajlandó vele együtt fellépni, de még itt sem álltál meg! Emlékszem, egyszer találkoztál egy régi újságíró barátoddal - akinek azért nagyon sokat köszönhetsz, hiszen folyamatosan szép cikkeket írt rólad, mert hitt benned -, és amikor beszélgetésetek közben kiderült, hogy ő is azon a bizonyos "másik" oldalon áll, te köszönés nélkül sarkon fordultál és ott hagytad az utca közepén. Nekem is megnézted a kocsim hátsó szélvédőjét, hogy nincs-e rajta "árulkodó jel", és csak azután álltál szóba velem.

Fogadd el más véleményét is, ha már egyszer demokrata vagy!

Később még sokat beszélgettünk ezekről a momentumokról, de meggyőzni téged nem lehetett. Tulajdonképpen nem is akartam, hogy igazam legyen, csak azt szerettem volna, hogy magadtól jöjj rá, hogy az élet nem csak feketéből és fehérből áll, de próbálkozásommal felsültem. Én akkor elfogadtalak így, ilyennek is, mert mint többször is mondtam, én szeretem, amit a színpadon csinálsz. Jó zenész vagy, igazán értékes a mondanivalód, de annyira túlzásba viszed a politikát, hogy az már beteges, és számomra ez jelenti az igazi kirekesztést!

Később, amikor már nem tartottuk olyan szorosan a kapcsolatot, én egy "másik oldalon álló" zenész koncert fotóját posztoltam ki egy internetes közösségi oldalon, amit te "vörös posztó"-nak néztél, és azonnal letiltottál az ismerőseid közül. Te, aki valamikor hittél abban, hogy mindenkinek joga van úgy érezni, ahogy akar, mindenkinek joga van azt tenni, amit akar, most bizonyítottad, hogy nincs más út, csak a tiéd. Én ezt a döntésedet elfogadom – még ha nem is értek vele egyet -, hiszen jogod van azzal "barátkozni", akivel te akarsz, hiszen ez a te demokráciád!

Most elérkezett az idő, hogy nem fogadod el a rockot, mert túl hangos, a jazz pedig bonyolult. A bluestól kiráz a hideg, mert szerinted az olyan emberek nyavalygása, akik turbómotoros magánrepülőre gyűjtenek. Ma már leszarod mások slágereit, a feltörekvő újak sem jelentenek neked semmit. Ma már nem is zenei alapon válogatsz, hiszen kizárólag az elv társaiddal (már nem elvtárs) vagy hajlandó egy színpadra lépni, vagy egy stúdióban lélegezni, miközben a te híres szabadság és emberszeretetedről énekelsz egy ország előtt, és ezek után még a tapsot is elvárod.

Ha elzárkózunk azoktól, akik más nézeteket vallanak, mint mi, akkor mi magunk keltjük a gyűlöletet, egy zenész esetében a helyzet még rosszabb, mert őt követik elfogult rajongói, vagy kiábrándulnak belőle, és akkor maga a zenész válik kirekesztetté, mert - ahogy tanultuk - már nekünk sem a zene lesz a lényeg...

Fiery
mjozsef.fiery@gmail.com





rovat lapozó


Még, még, még...





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Cikipédia 8. - 11. rész - Aligátor vs. Nyaligátor
Lehet szeretni és lehet utálni a labdarúgó-világbajnokságot, és ugyanígy lehet érezni a Nemzetközi Dalfesztivál iránt. Mindkettő nemzetközi verseny, ahol eredeti

Tovább...




Koncertek 2018. július 20. és 2018. augusztus 05. között: