×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Machine Head - The More Things Change (1997) 

Megjelent: 2014. szeptember 22. hétfő 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1991–ben, Oakland-ben alakult Machine Head nagyon gyorsan felmászott a már egyre inkább kifulladni látszó Pantera mellé a groove-thrash metal trónjára... Az 1994-es Burn My Eyes című bemutatkozó lemez Amerikában ugyan nem került az eladási listára, de Európában sikeresnek volt mondható, a Roadrunner Records soha korábban nem adott el ennyit bemutatkozó lemezből... Chris Kontos dobos mégis távozott utána, a helyére Dave McClain került...

A három évvel később, másodikként megjelenő - teljes címén - The more things change, the more they stay the same elsődleges célja tehát hazájuk meghódítása volt, ahol a sikerei csúcsán lévő Korn és a hozzá hasonló nu metalos bandák uralták a Billboard listáit... A lemez sikeresebb lett elődjénél az amerikai piacon is, de a Billboard 200-on csak a 138. helyre ért fel. A változások a Machine Headben így nem álltak le... A csapat első két lemezén játszó Logan Mader gitáros távozott 1998-ban, hogy az éppen akkoriban alakuló, bunkóbb Soulfly turnéját segítse... A helyére nem véletlenül került a később az Ill Ninoba távozó Ahrue Luster, aki az 1999-es Burning Redtől a 2001-es Superchargerig biztosította is az amerikai sikerhez szükséges Kornosodást...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A gerjedések, súlyos groovek és törzsi ugrálások váltják egymást a Ten Ton Hammerben, a zenekar történetének egyik csúcs szerzeményében. Ez a sötét, karcos és erőszakos világ hordozta magában a Burn My Eyes szellemiségét, de a refrénjében és a basszusgitár kiemelt hangosításában már a nu metalhoz is közeledett... A hardcore-szerű Take My Scars ugráló ritmusa és izgalmas kiállásai, meg az ének sokszínűsége csak fokozták a "divatosságra" való törekvést, de itt még Logan Mader gitárjának teljes súlya és energiája is jelen volt mindeközben, mintegy megtartva az első lemez eredményeit és bunkóságát is... Nagyon hasonló hardcore-szerűt hoz a Struck a Nerve gyors pattogása is... Mindez megásta a helyet a lassú-elvont és gyors részeket cserélgető Down to None-nak, ami legalább annyira tűnik Burn My Eyes-szinten bunkó groove-thrash metálnak, mint Kornos nu metalnak... Mindettől a kettősségétől ez a dal igazi remekműnek számít, amit egykönnyen semelyik hallgatója sem felejt...

A hasonló, csak kevésbé modernizált The Frontlines alternatívabb részeit a pörgő tempója teszi a helyére, de a basszusgitár röfögéssel és gerjedő gitárokkal indító Spine talán izgalmasabb szerzeménynek tűnik, a maga elvont üresjárataival és sikálós részleteivel... Olyan, mintha csak egy jammelős-maszatos nu metal ballada menne át benne időnként hardcore-ugrálásba... A Bay of Pigsben pedig felcserélődnek az erőviszonyok és a punk-hardcore ugrálást cserélik a refrénre jammelős-maszatos nu metal slágerre... A lassú és bugyborékoló Violate meg már-már inkább a grunge-környékére tehető a túl Black Sabbathos kinyílása miatt... A fogfúrás hangjával indító Blistering izgatott pattogást cserélget visszafogottabb tempójú súlyokkal, de aztán gyorsan megérkezik a Blood of the Zodiac című epikusabb-komplexebb mű, ami mindezt az előzményt próbálja egyetlen hosszabb dalba gyúrni, sikeresen! A bónuszok között feltűnő Ice-T-féle Colors feldolgozása pedig már előre jelezte a következő időszak változásait...

Szerintem sokan gondoljuk azt, hogy a Burn My Eyes és a More Things Change a Machine Head két legfontosabb műve... '97-óta hallgatom ezt a lemezt és ma is szívesen teszem be a lejátszómba, ha bunkó, de nem teljesen primitív zenére vágyom... Emlékszem, hogy a korabeli metál-sajtó mennyire el volt szállva ettől a grooveba mártott nu metaltól, mennyire tolták őket és az embereket is ebbe az irányba... Robb Flyn és kicserélődő csapata gyorsan tovább is lépett ebbe az irányba... Pedig talán jobban jártunk volna, ha a Kornosodás helyett, inkább a Burn My Eyes-t akarták volna folytatni, annak minden lassító-súlyzózó részletével együtt...






Track lista:

01. Ten Ton Hammer - 4:14
02. Take My Scars - 4:19
03. Struck a Nerve - 3:33
04. Down to None - 5:28
05. The Frontlines - 5:51
06. Spine - 6:37
07. Bay of Pigs - 3:46
08. Violate - 7:19
09. Blistering - 4:58
10. Blood of the Zodiac - 6:37
Digipak edition bonus track:
11. The Possibility of Life's Destruction (Discharge cover) - 1:31
12. My Misery - 4:42
13. Colors (Ice-T cover) - 4:39

Közreműködő zenészek:

Robb Flynn – ének, gitár, keverés
Logan Mader (1992–1998, Soulfly 1998–1999) – gitár
Dave McClain – dob
Adam Duce (1991–2013) – basszusgitár, vokál

Colin Richardson – keverés, producer
Andy Sneap – keverés

Lemezeik:

1994 - Burn My Eyes
1997 - The More Things Change...
1999 - The Burning Red
2001 - Supercharger
2003 - Through the Ashes of Empires
2005 - Elegies (DVD)
2007 - The Blackening (-2-)
2011 - Unto the Locust
2012 - Machine F**king Head Live
2014 - Bloodstone & Diamonds

Kiadó:
Roadrunner
Honlap:
www.machinehead1.com
facebook.com/MachineHead


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Septicflesh - Codex Omega (2017)
Az eredetileg 1990-ben alakult csapat a görög black metal színtér egyik legrégebb óta aktív, egyben legsajátosabb zenekara. Noha az új évezred elején egy rövid időre

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...
Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Iron Maiden - The Book of Souls: Live Chapter (2017)
Az 1975-ben alakult Iron Maiden jó ideje a heavy metál legnagyobb látványosságának számít! Showműsoruk felül múlja az NWOBHM-generáció minden más

Tovább...




Koncertek 2018. január 18. és 2018. február 03. között:









Klipmánia