×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 King's X - Tape Head (1998) 

Megjelent: 2013. január 22. kedd 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1980 környékén, Springfield-ben (Missouri, USA) The Edge, majd később már trióként Sneak Preview néven indult King's X-et sokan a grunge előfutárának, meg a nu metal egyik legfőbb inspirációs forrásának tartják, de ennél többről van szó. Organikus egésszé gyúrták a hard rock, a soul, a funk, a blues, a beat és a metal hangszeres elemeit, a Beatles könnyedségét árasztották a gospel több szólamú kórusával.

A trió a kezdetektől azonos felállásban dolgozik, Doug Pinnick énekes, basszusgitáros, Ty Tabor gitáros, énekes és Jerry Gaskill dobos-énekes kimagasló színvonalú lemezek sorát készítette el hosszú közös karrierje alatt, de az úttörők sanyarú sorsát ők sem kerülhették el: az igazi áttörés mindig elkerülte őket. 1999-ben jártak hazánkban egyszer, de Doug énekét hallhattuk még a 2006-os Szigetes Living Colour koncerten külön is... Cikksorozatunkban most a King's X karrierjével foglalkozunk majd behatóbban... Ez a cikk a hetedik lemezükről szól... A kiégett Ear Candy zavarossága és bukása után, hosszabb szünet következett... A grunge direktséget művészkedéssel kipótoló Tape Head album, meg egy hosszú távú Metal Blade szerződés hozta meg a feltámadást. Az album külső producer nélkül, pár fokkal hallgathatóbbra sikerült az elődjénél... De a régi kreativitás, mintha nyomokban sem lenne már itt felfedezhető...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Az 1998-2004 közötti Metal Blade-korszak a Tape Head albummal indult... Ez a korszak minden tekintetben különbözött az előzőktől, mondhatni bezárkóztak... Külső szereplők, producerek nélkül dolgoztak, szinte már-már rendes zenekarként sem üzemeltek, leginkább úgy lehet fogalmazni, hogy a három tag csak közös lemezeket adott ki. A tagok egyedül ötleteltek, majd a stúdióban születtek meg a végső változatok, amiket gyorsan fel is vettek. Jöttek, láttak, mentek, a borítókat is a tagok készítették, a fényképeket is megoldották családilag, csak minél olcsóbban ki tudjon jönni majd a végén a termék...

Ez a Tape Head album például csupán 14 nap alatt lett összerakva, megírva és felvéve... Doug Pinnicktől tudhatjuk, hogy a törzsi ritmusú grunge-blues között ingadozó, középtempós Happy, a könnyed, Beatles-esen jejejézős Cupid és a - nem túl átgondolt zenéjű, de jobb refrén melódiával sikerült - Hate You egyedül tőle származik, Ty Tabor az Oceant hozta, ami egy tőle tipikusnak mondható, furcsán művészkedően énekelt, bólogatós Beatles-utánzat dal... A többit ott helyben írták... és őszintén szólva olyanok is lettek... El vannak kapkodva...

A lemez kiemelkedő dala a Groove Machine, ami a Dogmant idéző grunge gitárt mossa össze funk-lüktetéssel, meg a régebben szintén rájuk jellemző soul-hatású énekkel és kórussal... Ez egy egyszerű koncert indító dal, aminek nincs nagyobb értelme, csak a húzása beindítja a lemezt és később a koncerteket... a bulit... A keményebb hangvételű gitár riffek üresjárataiba éneklő Fade művészkedő refrénje sem sikerült annyira rosszul, de az is biztos, hogy lehetett volna még rajta gondolkodni pár napot, mire ki tudna teljesedni... Szóval ez egy olcsó lemez, annak minden átgondolatlanságával és problémájával együtt... Szinte improvizációkról van szó, amiket rutinból felötleteltek... A minősége így meg sem közelíti a korai időszakot, de tehetségükből adódóan, még így is pozitív lett a kisugárzása... De ezt a lemezt már úgy kell hallgatni is, mint ahogy készült... Vagyis nem kell túl komolyan venni... A könnyedségre törekvő helyzetet némileg nehezíti Jerry Gaskill egykedvű játéka, szinte minden dalnak ugyanazt a tempót üti a dobos, amitől az egész produkción mintha lötyögne a gatya...

1998-ban történt még, hogy dUg Pinnick közleményben tudatta a világgal, hogy homoszexuális...






Track lista:

01. Groove Machine – 3:42
02. Fade – 3:24
03. Over and Over – 3:23
04. Ono – 3:55
05. Cupid – 4:14
06. Ocean – 3:08
07. Little Bit of Soul – 4:13
08. Hate You – 3:01
09. Higher Than God – 3:00
10. Happy – 5:38
11. Mr. Evil – 3:45
12. World – 3:36
13. Walter Bela Farkas (Live Peace In New York) – 2:32
14. Two (bonus track)

Közreműködő zenészek:

dUg Pinnick (Pinnick Gales Pridgen, Tres Mts., The Mob) - basszusgitár, ének
Ty Tabor (Platypus, Jelly Jam, Jughead) - gitár, ének
Jerry Gaskill - dob, ének

Lemezeik:

Sneak Preview (1983)
Out of the Silent Planet (1988)
Gretchen Goes to Nebraska (1989)
Faith Hope Love (1990)
King's X (1992)
Dogman (1994)
Ear Candy (1996)
Best of King's X (1997)
Tape Head (1998)
Please Come Home... Mr. Bulbous (2000)
Manic Moonlight (2001)
Black Like Sunday (2003)
Live All Over The Place (2004)
Dogman Demos (2005)
Rehearsal CD Vol. 1 (2005)
Ogre Tones (2005)
Live & Live Some More (2007)
XV (2008)
Tales From the Empire (2009)
Live Love in London (2010)
Burning Down Boston (2012)

Kiadó:
Metal Blade
Honlap:
www.kingsxrocks.com
facebook.com/KingsXFanPage


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

King King - Exile & Grace (2017)

2018-01-07 00:05:00

kép

Kingstone - interjú (2017)

2017-11-01 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Motörhead - Another Perfect Day (1983)
A londoni Motörhead a '79-es Overkill és Bomber lemezeivel sztárrá, majd a '80-as Ace of Spades és a '81-es No Sleep 'til Hammersmith élő anyagával listavezető

Tovább...
Septicflesh - Codex Omega (2017)
Az eredetileg 1990-ben alakult csapat a görög black metal színtér egyik legrégebb óta aktív, egyben legsajátosabb zenekara. Noha az új évezred elején egy rövid időre

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...
Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...




Koncertek 2018. január 18. és 2018. február 03. között:









Klipmánia