×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 King's X - Ear Candy (1996) 

Megjelent: 2013. január 21. hétfő 18:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1980 környékén, Springfield-ben (Missouri, USA) The Edge, majd később már trióként Sneak Preview néven indult King's X-et sokan a grunge előfutárának, meg a nu metal egyik legfőbb inspirációs forrásának tartják, de ennél többről van szó. Organikus egésszé gyúrták a hard rock, a soul, a funk, a blues, a beat és a metal hangszeres elemeit, a Beatles könnyedségét árasztották a gospel több szólamú kórusával.

A trió a kezdetektől azonos felállásban dolgozik, Doug Pinnick énekes, basszusgitáros, Ty Tabor gitáros, énekes és Jerry Gaskill dobos-énekes kimagasló színvonalú lemezek sorát készítette el hosszú közös karrierje alatt, de az úttörők sanyarú sorsát ők sem kerülhették el: az igazi áttörés mindig elkerülte őket. 1999-ben jártak hazánkban egyszer, de Doug énekét hallhattuk még a 2006-os Szigetes Living Colour koncerten külön is... Cikksorozatunkban most a King's X karrierjével foglalkozunk majd behatóbban... Ez a cikk a hatodik lemezükről szól... Az Ear Candy-re a kiadójuk már nem látott bennük olyan nagy potenciált, így a sztárnak számító Brendan O'Brien után, a kanadai Arnold Lannival dolgoztak, aki elődjének grunge-direktségénél sokkal jobban kedvelte a pszichedelikus és garázs hangulatot, ami a kifinomult Faith Hope Lovehoz képest, már minden régi rajongójuknak elvette a kedvét, még talán nekik is... A lemez után 1997-ben kiadták még a Best of King's X című válogatást - be kellett valamiből pótolni a tervezett bevételi hiányt -, majd röpültek az Atlantictól, hogy a lábuk is alig érte a földet...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Az Ear Candy a csapat karrierjének mélypontja... Lendületből eladtak még annyi darabot belőle, ami a Billboard 105. helyére volt elég, de ez már teljesen a leszálló pálya vége... Leállt a Dogman-nál még létező lendült... Nyilván nem volt elég új ötletük, és így lett a lassúból Beatles-esbe váltó Picture a Sneak Previews The Door-ból... Mást nem nagyon tudok okként megnevezni... Hit nélküli lett a country-pop-rock lötyögős Mississippi Moon is, pedig abban talán még fantázia is lett volna... De az egyetlenként kiadott A Box című lötyögős, alter-rockos dalból kiadott kislemezben sem hihettek túlságosan, mert bár a refrén kórusát sikerült valahogy összerázni, de maga a dal teljesen szétfolyik...

A zajos gitárjaival együtt volt az Ear Candy bukásra ítélve... Mintha elfogytak volna azok a sajátságos ötletek, de azért kiégve is, de még megírták ezt lemezt, mert a szerződés miatt meg kellett... Csak pár életképes ötletet bírok felfedezni itt, de Arnold Lanni maszatos-garázs keverése ezeket sem képes életre kelteni... A nagy masszába megfulladnak ezek a kórusok, vagy témák is... Őszintén szólva nem is bírom az elejétől a végéig egyszerre meghallgatni ezt a lemezt... Nehézkes szerkezetek, túl egyszerű megoldások, amit furcsa arányú keveréssel próbálnak feldobni nekünk, sikertelenül... Tabor szokott hasonlóan egyszerűen énekelt, elvont-garázs ötletekből szóló lemezeket készíteni, de én azokat sem tudom szeretni... Nekem azokból és innen is hiányzik az a kifinomultság, amire a koronát a Faith Hope Love-val tették fel...

Szóval volt miről gondolkodniuk utána... Nem hivatalosan majd egy évet szüneteltették a csapatot, sőt, tulajdonképpen csöndben fel is oszlottak... Külön projektekbe fogtak, 1997-ben elindult a Platypus például, amiből később Jelly Jam és Jughead is lett... De Tabor 1997-re megszülte első szóló lemezét is Naomi's Solar Pumpkin címmel... Pinnick meg Poundhound néven 1998-ra hozta össze a Massive Grooves című első szóló munkáját, aminek öt dalába Jerry Gaskill is beugrott dobolni... Szóval az Ear Candy után mindenki ment, merre látott... Ezt az alternatív kínlódás menthetetlennek tűnt... Mégis lett folytatás... Az 1998. októberre megszült Tape Head album indította újra a csapatot a Metal Blade kiadónál... Producer nélkül dolgoztak azon a művészkedő lemezen, ami végül vegyes érzéseket váltott ki a rajongóikból... De erről majd legközelebb...






Track lista:

01. The Train – 3:08
02. (Thinking and Wondering) What I'm Gonna Do – 3:41
03. Sometime – 3:47
04. A Box – 4:39
05. Looking for Love – 2:58
06. Mississippi Moon – 3:11
07. 67 – 4:41
08. Lies in the Sand (The Ballad Of...) – 3:53
09. Run – 3:27
10. Fathers – 3:21
11. American Cheese (Jerry's Pianto) – 2:54
12. Picture – 5:34
13. Life Going By – 4:04
14. Freedom (japán bonus track) - 3:33

Közreműködő zenészek:

dUg Pinnick (Pinnick Gales Pridgen, Tres Mts., The Mob) - basszusgitár, ének
Ty Tabor (Platypus, Jelly Jam, Jughead) - gitár, ének
Jerry Gaskill - dob, ének

Producer: Arnold Lanni, King's X

Lemezeik:

Sneak Preview (1983)
Out of the Silent Planet (1988)
Gretchen Goes to Nebraska (1989)
Faith Hope Love (1990)
King's X (1992)
Dogman (1994)
Ear Candy (1996)
Best of King's X (1997)
Tape Head (1998)
Please Come Home... Mr. Bulbous (2000)
Manic Moonlight (2001)
Black Like Sunday (2003)
Live All Over The Place (2004)
Dogman Demos (2005)
Rehearsal CD Vol. 1 (2005)
Ogre Tones (2005)
Live & Live Some More (2007)
XV (2008)
Tales From the Empire (2009)
Live Love in London (2010)
Burning Down Boston (2012)

Kiadó:
Atlantic
Honlap:
www.kingsxrocks.com
facebook.com/KingsXFanPage


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

King King - Exile & Grace (2017)

2018-01-07 00:05:00

kép

Kingstone - interjú (2017)

2017-11-01 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Appice - Sinister (2017)
A rockzenén belül egyedülálló, hogy két testvér ugyanazon a hangszeren fusson be nemzetközi karriert és kerüljön a szakma elitjébe. A két Appice tesóval ez történt, mind a ketten a csúcsra

Tovább...
Annihilator - For the Demented (2017)
A kanadai Ottawá-ban, '84-ben indult Annihilator a hazájának a vezető groove-thrash-heavy metál zenekara... A csapat diktátora, Jeff Waters legutóbb 2015-ben adta a

Tovább...
Motörhead - Another Perfect Day (1983)
A londoni Motörhead a '79-es Overkill és Bomber lemezeivel sztárrá, majd a '80-as Ace of Spades és a '81-es No Sleep 'til Hammersmith élő anyagával listavezető

Tovább...
Septicflesh - Codex Omega (2017)
Az eredetileg 1990-ben alakult csapat a görög black metal színtér egyik legrégebb óta aktív, egyben legsajátosabb zenekara. Noha az új évezred elején egy rövid időre

Tovább...
U2 - Songs Of Experience (2017)
A '76-ban, az írországi Dublin-ban alakult U2 a tizennegyedik stúdió lemezét adja most ki Songs Of Experience címmel, ami egyértelműen a 2014-es Songs of Innocence folytatásának készült! Az új

Tovább...




Koncertek 2018. január 18. és 2018. február 03. között:









Klipmánia