×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Ős-Pandora's Box - a különös élmények! 

Megjelent: 2012. május 18. péntek 12:05
Szerző: Fiery
    Cikkek 

Már régóta tervezem, hogy leírom mi a véleményem napjaink Ős Pandora's Box nevű zenekaráról. Úgy gondolom, kevesen ismerik és tudják, kik is ők valójában, mit csinálnak, miért Ős P.Box, mi a hasonlóság és a különbség a múlt, a jelen, és egy kicsit a várható jövő között. Lehet, vagy kell-e szeretni ezt a többszörösen átalakult rockbandát. Sokáig gondolkodtam, nem bántok-e bárkit is meg, mire rájöttem, nem is ez a lényeg. Aki szereti a magyar rock and rollt, annak tudnia kell, hogy létezik a zenekar...

Az egész úgy kezdődött, hogy Bálint Csaba barátom még 2011 őszén leráncigált a PeCsa Caféba, egy Pandora's Box koncertre. Azt mondta, ezt hallanom és látnom kell. Szót fogadtam neki, már csak azért is, mert adok a véleményére. Tudom, hogy ha valamire felhívja a figyelmemet, az minimum érdekes. Egyébként is szívesen mentem, hiszen én szerettem a nyolcvanas évekbeli P.Box-ot. Fura ízlésem miatt a Varga Mikiset jobban kedveltem, mint a Vikidállal felálló, zúzó csapatot. El kell ismernem, mindkettőre nagy szükség lenne manapság, mert ez a rengeteg idétlen szar, amit zenének hívnak és tudás nélkül előtérbe helyezi magát, már egy kicsit fáj nekem. Nos, ebben a tudatban indultam a PeCsa Caféba, ahova amúgy is mindig szívesen megyek, hiszen a kényelem, jó hangulat garantált. Nem tudtam mi lesz, és nem is készültem a régi nóták hallgatásával. Egyszerűen csak lementem néhány barátommal, hogy meghallgassam a – számomra akkor még – új bandát.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Volt is meglepetés. A koncertet kilencre hirdették meg, és negyedkilenckor még csak négyen voltunk, plusz a zenekar. Gondoltam, nem szerencsés szerdára tenni egy ilyen bulit, hiszen mindenki lusta megmozdulni, főleg a hét közepén. Aztán kezdésre mégis összeállt egy hetvenfős hallgatóság. Úgy néz ki, még mindig van egy jó pár ember, akinek a Pandora's Box többet jelent bármelyik tévésorozatnál. Ahogy hangolgattak, beálltak, nézegettem az arcokat és csak egyetlen ismerős arc állt a színpadon, Sáfár Öcsi. Ő valóban egy igazi ős P.Boxos figura. Vártam, hogy beinduljon a henger és maga alá gyűrje a jelenlévők hangulatát.

Mivel ez a cikk nem egy koncertbeszámoló, hanem egy ismertető és értékelő a zenekarról, ezért inkább beszéljünk róluk. Kezdeném a frontemberrel - Radovics László "Kyru"-val -, aki első hallásra nem nyerte el a tetszésemet. Túl mélyen élt bennem a két ős rocker hangja. Ha Varga Mikis szerzeményt nyomtak, nem vitte elég magasra a hangját, nem szárnyalt, mint a mi Vén Európánk annak idején, amikor a Vikidálos téma ment, nem volt elég veretes. Aztán lassan – hetek alatt - hozzászoktam, és már örültem is, hogy nem azok a hangok jönnek vissza, mert így egyénibb és újabb hangzású lett általa a Box. Ráadásul az új számokat is kifogástalanul adja elő.

Móré Imre az idősebb gitáros, nem az a kimondott Bencsik Samu, mégis ügyesen tolja a ritmust és szólói sem rosszak. Bár utoljára a Sörsátorban kicsit belerontott a Zöld, a Bíbor és a feketébe. Mindezektől függetlenül hiteles személyiségnek tartom. Talán rajta látszik a legjobban, hogy minden egyes perc ünnep a színpadon. Szekeres Zoltán a csapat "szépfiúja", és egyben a legfiatalabb muzsikusa is. Határozottan jó gitáros, bár néha ő is el tud kalandozni, de ettől van varázsa az élő zenének. Szabó Péter a billentyűs, aki csendesen meghúzódik a háttérben, miközben szólózik, vokálozik. Ő amolyan Gallai Péter, vagy Bornai Tibor típus, akinek nem kell hangoskodnia, hogy észrevegyék. Kifejezetten tetszik a játéka. A doboknál Bazsó József szertelenkedik. Bár az alapokat megbízhatóan hozza, szólóznia nem kellene, az valami bűn gyenge. Hiányolom az erős ütéseket és a pörgetéseket. A dupla lábgép még megy, de felül... Egyik bulin Szabó István visszaült néhány dal erejéig és életre kelt a dobszerkó. Vele még erősebb lenne a Box.

Direkt hagytam a végére Sáfár Öcsit, aki miatt tulajdonképpen megszületett ez a cikk. Hiszen az őszi koncerten annyira megfogott színes, zaftos virtuozitása, azóta, ha csak tehetem, megyek minden koncertjükre, újra és újra hallhassam. Iszonyatosan profi hozzáállás, lendületes játék. Észbontóan izgalmas, terebélyes ritmus. Minden kíséret egy érdekes szóló is egyben. Róla csak szuperlatívuszokban vagyok képes nyilatkozni. Annyira teríti a hangokat a dalokban, hogy azzal elfedi az esetleges hibákat is. Most legutóbb a Sörsátorban tartott koncerten az egyik nótánál éppen csak egy hangot kellett pötyögnie, azt is vagy egy fél percen keresztül, látni lehetett az arcán, hogy szégyelli. Pedig nem kell, azt úgy írták meg, és néha neki is kijár egy kis pihenő. Azt még nagyon fontos elmondanom, mert még mindig kevesen tudják, hogy a Zöld, a bíbor és a fekete kifejezetten Pandora's Box szerzemény. Sáfár Öcsi nótája, amit ne sajátítson ki senki magának!

Aki szereti a rockzenét, csak ajánlani tudom a Pandora's Boxot, mind a régi, mind a – semmivel sem szegényesebb – új dalok nagyon ütnek. Tele élettel. Dallammal, ritmussal, slágerrel, hatalmas szólókkal, káprázatos technikájú basszus szólamokkal. Szerintem az új albumuk a leghitelesebb a visszatérők közül. A Dinamit – bár remek zenészek alkotják – igyekezett amolyan ős Bikinis stílusban slágeresre hozni legújabb anyagát. Sajnos igen szerényre sikeredett dalok születtek. A Kugli már régen nem az, ami volt, főleg, hogy Gabón (a dobos) kívül már nincs senki a régiek közül. A Korál Forever nem készít új nótákat sajnos. Míg különböző Mobil-formációkról inkább ne is beszéljünk.



A zenekart itt lehet megtekintetni a közeljövőben:
2012. május 24. (csütörtök) - Ócsa Műv ház
2012. május 25. (péntek) - Crazy Mama
2012. június 13. (szerda) - Városligeti Sörsátor
2012. június 23. (szombat) - Bugyi Kastélypark
2012. július 06. (péntek) - Csepreg (Ismerős Arcok tábor)
2012. július 07. (szombat) - Polgárdi Motoros találkozó
2012. július 11. (szerda) - Városligeti Sörsátor
2012. augusztus 8. (szerda) - Városligeti Sörsátor
2012. augusztus 10. (péntek) - Tápiószele


Fiery




rovat lapozó


Még, még, még...





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet





Koncertek 2018. július 19. és 2018. augusztus 04. között:









Klipmánia