×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Van Halen - A Different Kind of Truth (2012) 

Megjelent: 2012. február 06. hétfő 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A 2012-es év első igazi nagy eseménye ez az album, az idén 40 éves Van Halen új stúdió lemeze! Az 1998-as Van Halen III óta nem jelent meg stúdió lemezük, ráadásul a három Halen fiú most ismét együtt bohóckodhat David Lee Roth-al, amire az 1984-es lemez óta várt a törzsközönségük...

A Tattoo című felvezető kislemezes dal kapcsán írtam arról, hogy valami egészen különös-furcsa ötletre építkeztek vele, az a daluk ugyanis a kiadatlan, korai Down In Flames című zsengéjük modernizált változata. Különös egy ötlet ez az újragondolás-felmelegítés, az ős-rajongóik alaposan ki is akadtak tőle, majd nekik is ugrottak, mondván "tessék inkább új dalokat írni", de azt hiszem a teljes lemez megjelenése után csak fokozódni fog ez a bonyolult helyzet, nem marad majd negatív hangok nélkül... A Tattoo ugyanis nincs egyedül, az A Different Kind of Truth nagyobbik fele (talán az egésze) hasonló régi dalok átdolgozásából áll... De már itt az elején le kell írnom: azt hiszem ezzel a "dalszerzési módszer"-rel, vagy (inkább fogalmazzunk úgy) "önfeldolgozó taktikával" lavinát fognak elindítani, mert elképzelhetetlen mennyiségű kiégett legenda járkál manapság hasonló "lemez-nélküli" cipőben, ez az ötlet meg könnyen ellopható...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Azzal kell kezdenem, amit a magam részéről utoljára a Kiss 2009-es Sonic Boom-ja kapcsán éreztem: meg vagyok elégedve (és a Kiss-t nem véletlenül említem)! Itt vannak a hetvenes évek! Mindaz a könnyedség, lazaság, elegancia, ötletesség és persze technikai bravúr itt van, amit az 1978-as első lemez óta szeretni lehetett a Van Halen-ben! Mintha egyetlen év sem telt volna el... Vagyis alapvetően "meg vagyok elégedve", hogy magamat idézzem, ez a lemeznyi dal ugyanis, minőségét tekintve minden tekintetben megfelel az igen-igen magas, mondhatni: 80 milliónyi eladott lemeznyi követelménynek! Pörögnek-forognak, okoskodnak, ösztönből nyomulnak a csajokra, izmoznak és érzelegnek, ahogy az a Van Halen nagykönyvében meg van írva... Ami a Hagar-érában modernebb és dallamosabb külsőt öltött, az most itt újra képes volt David Lee Roth-hoz visszaváltozni! Úgy érzem, az pedig egy ettől független, másik kérdés, hogy hogyan sikerült ezt az átfogó tulajdonságot elérniük... és itt következik az önfeldolgozó-megosztó rész...

Mert a Down In Flames Tattoo-vá válásához hasonló példákat hosszan lehet sorolni! Némi történeti elemzéssel kell kezdenem... A zenekar 1972-1977 közötti időszaka demózással és főleg feldolgozásokat műsoron tartó koncertekkel telt... Ebben az időszakban sok demót készítettek, amik akkoriban egyik kiadót sem érdekelték. A jó részük bootlegeken érhető el, manapság már félhivatalos cédéken. Én például az 1974-1977 közötti időszakról gyűjtő Demo Daze-t és az 1976-os keltezésű Zero (vagy másként the Gene Simmons sessions) demókat egyszer az egyik legismertebb londoni cédébolt polcáról vettem meg, érdekességként a sorlemezek elé voltak rakva, és említés sem esett bootlegről... A Zero ráadásul (ha jól tudom 2002-óta) tökéletes hangzásban érhető el, szerintem még jobban is szól, mint az első hivatalos lemezük... Nem véletlenül kaptak utána olyan gyorsan szerződési lehetőséget... Na, így mivel a Zero ilyetén formán minden ősrajongó polcán megtalálható, amivel még én is megértem a felháborodást, hogy most akkor miért dolgoztak át onnan négy dalt...





Szóval a Zero-ról (alias Gene Simmons session, 1976) származik az itt másodikként szereplő She's the Woman, ami kvázi egy az egyben lett átemelve az eredetiből. A Zero-s vátozat a fiatalság okán egy fokkal lendületesebb volt, de itt dögösebb lett a gitár! Aztán a Zero-n szereplő Let's Get Rockin'-ból lett itt Outta Space, a gitártémát és az ének modorát is megtartva, csak szintén mindent dögösebbé téve. Aztán ami a Zero-n Big Trouble-ként futott, az itt Big River-ré alakult, ami változás körülbelül a dal szerkezetében végzett tevékenységet is jól jelzi... Aztán ami a Zerot záró Put Out the Lights címen futott, az itt - szintén zárásként - Beats Workin'-re lett átkeresztelve, de különösebb szerkezeti átalakításon, vagy mondjuk modernizáláson ez a dal sem esett át... Csak egy fokkal jobban szól az egész és érettebb lett az ének és új instrumentális részek, szólók kerültek beléjük... Itt kell megjegyeznem, hogy Put Out the Lights-ba rakott riff volt szerintem a valaha írt legKiss-esebb riffje Eddie-nek, Gene Simmons nem véletlenül akarta őt annyira akkoriban az alkoholista-drogos Frehley helyére... (Itt kell még zárójelben azt is megjegyeznem, hogy ezeknek a daloknak milliónyi változata létezik. Ezek közül a leghíresebb a Warner Brothers demos néven futó 1977-es változat, amin a Let's Get Rockin', a Put Out The Lights és a Big Trouble is szerepelt.)

Nagyobb átalakításon esett át az 1984-es lemezről lemaradó (az úgynevezett 1984 outtakes demókon megtalálható) Ripley című, eredetileg instrumentális darab, ami ének-szerűséggel már szerepelt a The Wild Life című filmben, itt Blood and Fire címmel teljesen normális Halen dallá változott!

A többi dal hangulatban többnyire illeszkedik az említettekhez, felismerhetően előkerültek még 1984-környékéről ötletek, a China Town pörgése és lüktetése például nagyban emlékeztet a Hot for Teacher-éhez... De abban is biztos vagyok, hogy a Hagar-éra sem maradt ki, a Blood and Fire néhány részletének zeneileg szellősebb világát én leginkább valahová a For Unlawful Carnal Knowledge és a Balance közé tenném...

A maradékról jelenleg nem tudom pontosan, hogy korábban léteztek-e... Az mondjuk a hangulatukból érződik, hogy lehetett valamiféle előzményük... Mindezzel együtt, ahogy korábban írtam: meg vagyok elégedve! Persze néhány dalhoz nem volt annyira szerencsés hozzányúlni, de az eredmény azért még magáért beszél! Az érzés pedig akkor és most is megvan, szóval a dolog egyáltalán nem nevezhető rossznak... Ezzel együtt a kételkedőknek is van min és miért fanyalogniuk! Én mindenesetre megszerettem ezt a lemezt, napok óta ki sem veszem a lejátszóból! Persze nyilván sok legendás rocksztár használja fel a régi demóinak az ötleteit, de ennyire direkten és egyértelműen eddig nem volt ez szokásban. Arra lehet ezek után számítani, hogy mondjuk az évek óta dalszerzői, kreativitási problémával küzdő Twisted Sister és társai is le fogják porolni, elő fogják kapni a lemezekről eddig lemaradt dalaikat...

Arra mondjuk kíváncsi leszek, hogy az egykori basszusgitáros Michael Anthony perre viszi-e a majd dolgot, tekintettel arra, hogy van talán némi köze az eredeti változatokhoz, mindenesetre az eredeti vokál-harmóniákhoz biztosan volt neki ötlete ... Vagy esetleg Gene Simmons akar-e majd pereskedni. Ő, mint producer, annak idején kifizette a Zero-demós stúdió időért a számlákat, nyilván az akkori végeredményhez is kapott valami jogszerűséget, ha már kikupálta a zenekart a füstös pubokból a kiadós szerződésig... Mondjuk biztosan voltak olyan profik, hogy a szerzői jogokat azért még a kiadás előtt tisztázzák, de ki tudja manapság, hogy kinek-kinek mennyire erőszakos jogtanácsosai vannak.. Meg, hát ugye valakiknél működhet a "csakazértismegmutaton"-effektus is.... De ezek már tényleg csak elmélkedések az adott szituáción...


track lista:

01. Tattoo - 4:43
02. She's the Woman - 2:56
03. You and Your Blues - 3:43
04. China Town - 3:14
05. Blood and Fire - 4:26
06. Bullethead - 2:30
07. As Is - 4:47
08. Honeybabysweetiedoll - 3:46
09. The Trouble with Never - 3:59
10. Outta Space - 2:53
11. Stay Frosty - 4:07
12. Big River - 3:50
13. Beats Workin' - 5:04

Deluxe Edition DVD - The Downtown Sessions - akusztikus felvételek
01. Panama - 5:30
02. You and Your Blues (Intro) - 3:20
03. You and Your Blues - 3:32
04. Beautiful Girls - 3:42

Közreműködő zenészek:

David Lee Roth – ének
Eddie Van Halen – gitár, vokál
Alex Van Halen – dob
Wolfgang Van Halen - basszusgitár, vokál

producerek: John Shanks, Ross Hogarth, Van Halen

Van Halen lemezei:

Van Halen (1978)
Van Halen II (1979)
Women and Children First (1980)
Fair Warning (1981)
Diver Down (1982)
1984 (1984)
5150 (1986)
OU812 (1988)
For Unlawful Carnal Knowledge (1991)
Live: Right Here, Right Now (1993)
Balance (1995)
Best of Volume I (1996)
Van Halen III (1998)
Little Guitars: A Tribute to Van Halen (2000)
Best of Both Worlds (2004)
Tattoo (2012, single)
A Different Kind of Truth -2- (2012)

David Lee Roth lemezei:

Crazy from the Heat EP - 1985
Eat 'Em and Smile - 1986
Skyscraper - 1988
A Little Ain't Enough - 1991
Your Filthy Little Mouth - 1994
DLR Band - 1998
Diamond Dave - 2003

Az élet Dave után - interjú 1991-ből, első rész
Az élet Dave után - interjú 1991-ből, második rész

Kiadó:
Interscope Records
Honlap:
www.van-halen.com
facebook.com/VanHalen


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
Communic - Where Echoes Gather (2017)
A heavy-power-prog metál zenében utazó Communic zenekar 2003-ban alakult a norvégiai Kristiansand-ban, Oddleif Stensland énekes-gitáros vezetésével. A 2011-es The Bottom Deep

Tovább...
Supersonic Blues Machine - Californisoul (2017)
A 2016-os West Of Flushing, South Of Frisco után elkészítette második lemezét a Supersonic Blues Machine nevű amerikai

Tovább...
The Dark Element - The Dark Element (2017)
A Frontiers bemutatja a Dark Element nevű friss szimfonikus metálos projektjét, amiben Anette Olzon tér vissza a Nightwish világába... Az énekesnő mögött

Tovább...
Hollywood Undead - Five (2017)
A manapság odaát egyre népszerűbb rap-rock műfaj egyik követője a Hollywood Undead nevű kapucnis-maszkos fiúcsapat, ami Los Angeles-ben alakult 2005-ben. A friss

Tovább...












Klipmánia