Prognózis - Nyári éjszakák 

Megjelent: 2011. október 05. szerda 18:05
Szerző: Fiery
    Dalszövegek 

Utazás a MagyaRock földjén 37. rész – "És majd ha egyszer az álom véget ér, emlékeinkről senki nem beszél..."

Egy kislemez. Az első. Új hang. Új, őrültebb ritmusok. Szép, romantikus zenei hangok. Prognózis. A zenekar úgy tört be a köztudatba, mintha máris sztárok lennének. A dalaik mindenesetre szinte azonnal a csúcsra repítették a bandát. Legalábbis a médiában. Tele van a város, Ajtók előtt, Hajsza közben és természetesen a most általam kiválasztott Nyári éjszakák. A Prognózis együttes ott állt a siker kapujában 1981-ben, az ajtók előtt és mégis...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Elfeledtél mindent, nem gondolsz reám;
De a végtelenbe hulló éjszakák
Kísérik léptem, most nékik mondom el,
Még akkor is, ha senki nem felel.

Oly nagy az idő, s az élet semmi más,
Csak könnyeinkkel írott vallomás;
És majd ha egyszer az álom véget ér,
Emlékeinkről senki nem beszél.

Elmúló nyárban egyedül megyek,
Körülöttem fáradt, elhamvadt szívek;
...így mit reméljek, nyári éjszakák.

Kérdeztem már százszor, így meddig érek el;
Hogy a kocka fordul, de nincsen rajta jel.
Ha értenél, ha hívnál; a szó semmit nem ér,
Tőled indul, hozzád visszatér.

Elfeledtél mindent, nem gondolsz reám;
De a végtelenbe hulló éjszakák
Kísérik léptem, most ők karolnak át;
Tiszta fényű nyári éjszakák,
Tiszta fényű nyári éjszakák.

...És mégis valahogy nem jött a nép. A Budai Ifiparkban alig voltunk a koncertjeiken. A nézőtér szinte mindig üresen tátongott, de ha néha voltunk is többen, az se volt jelentősnek mondható. Sosem sikerült megfejteni, miért nem jött ki nekik a lépés. Mára megmaradtak ugyan a slágereik, melyeket néha még sugároz némely adó, de a banda külvárosi kis zenekar maradt mindig. A dalaik örökérvényűek és szépek, a zenészek nagyszerűek. A Prognózis együttes többet érdemelt volna az élettől.

A katonaság alatt Vörös István megalakította a Hadirock zenekart, amiből 1981-ben létrehozta a Prognózis együttest. Két nagylemez megjelenése után feloszlottak. 1988-ban felülve az éppen futó divatnak a rövid életű Piknik Club együttest. 1991-ben Vörös István és a Prognózis néven új együttest alakított.

írta: Fiery (2011.10.05.)

rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Prognózis 2. (1985)

2012-05-17 18:00:00

kép

Prognózis 1. (1982)

2012-05-15 18:00:00

kép

Prognózis - PM cikk 1984

2009-10-08 18:00:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 18. és 2017. november 03. között:









Klipmánia