×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Interjú Sáfár (Öcsi, Dödöle) Józseffel - második rész (2011) 

Megjelent: 2011. szeptember 01. csütörtök 00:05
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Tegnap az első részben Sáfár Öcsivel áttekintettük pályája elejét, a V'73-as időszakot és a Volán zenekart. Ma a P. Box első két évét vesszük sorra... P. Box. Hogy talált meg Pityi és Samuka? Ha jól tudom, te voltál az első tag utánuk, a többieket már együtt választottátok ki...

Épp kezdtem volna varrni a farmerokat, merthogy kiszálltam a zenéből, erre egyszer csak felhív Cserháti Pityi. Nem tudtam kiszállni. A Bajcsyn találkoztunk egy kávézóba hárman. Mindenki elmondta a terveit. Ők a Bad Company, én meg Jaco Pastorius szerelmese vagyok. Ilyen zene, olyan zene, beunikumoztunk. Megváltjuk a Magyar Rockzenét. A '70-es években Ők a P. Mobilban, én a V'73-ban két külön sínpáron haladva figyeltük egymást. A dobos-keresés volt a legnehezebb. Legalább 20 dobost hallgattunk meg. Ők olyant kerestek, mint a Mareczky volt a P. Mobilban, én meg egy Herpait. Végül huszonkettediknek jött a Szabó Pisti, akit a konziból ismertem...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Szándékos volt Samuék részéről, hogy egyfajta zenei kettősséget teremtettek a bevételeddel, vagy ez csak így alakult?

Nem hiszem. Talán inkább az történhetett, hogy ők felnéztek a V'73-ra. Azt gondolhatták, hogy ha egy ilyen lila zenekarban játszom, akkor nagyon könnyedén játszhatok bármit. Mert a V'73 is tudta a rockot, csak épp nem volt gitár. Ezzel a gyerekkel nem lesz semmi baj. Mondjuk mi is elmentünk a V'73-mal az Ifiparkba megnézni a P. Mobilt. Lerch Pisti erőltette, hogy menjünk el, főleg a Sanyi miatt. Ez egy vicc volt akkor, hogy a V'73 az a zenekar, ahol a Lerch és a Sáfár kíséri a Herpait. István szeretett volna egy kicsit szikárabb alapot. Na, elmentünk, kakasülő, eszegettünk... de jó hely volt. Na most ott láttam Bencsiket és rögtön gondoltam: de ügyes ez a csávó. Meg a Bajnok. Janekot a mai napig imádom és zeneileg is tisztelem, ma is jó barátom, sokat lógtunk együtt, volt, hogy napokig nálunk volt.

Te meg a Samu - nekem úgy tűnik - két ellentétes pólust képviseltetek. Mennyire volt viharos a „viszony”?

Sokat tudtunk veszekedni, de mind szakmaiak voltak. Én kerekebb dalokat szerettem volna, ami jobban megjegyezhető, a közönség jobban befogadja. Egy kicsit el akartam szakadni a '70-es évektől, nem akartam P.Mobil 2. lenni.

A névválasztás nyilvánvalóan utalás a P. Mobilra. Te ehhez hogyan viszonyultál?

Hát az elején, az első napokban még kóstolgattuk egymást. Beszéltünk a névről. Pityit neveztük zenekarvezetőnek, de mégiscsak a Samuka volt a zenekar döntő vezetője. Én meg köztük valahol. Mégiscsak én voltam az „új fiú”, hisz kettejük kettőse már rég működött. Na, Samuka egyszer csak beállított egy idegen szavak szótárával és azt mondja: „Megvan. Pandora’s Box.” Mondom, mi a túró? Hát ez egy csajnév. Erre felolvasta a mitológiai történetet. De hát, végül is, ha azt mondjuk, hogy... Beatrice, hát össze pisáljuk magunkat a röhögéstől. De kóstolgattuk. És akkor a Samu tagoltan, lassan azt mondja: És a rö-vi-dí-tés? Óóóóóó. Szóval nem bírta ki, hogy oda csapjon a P. Mobilnak. De nem lesz ebből baj? – kérdeztem. Dehogynem.

Pedig én az elején azt akartam rögzíteni, bármit csináltunk, ne akarjunk hasonlítani a P. Mobilra. Na persze a Samu közben meg azt akarta megvalósítani, amit nem lehetett a P. Mobilban. Csak én először azt hittem, hogy a P. Mobil egyszerűségét akarja túlszárnyalni, miközben valójában ugyanazt akarta megcsinálni, csak sikeresebben.

A rajongók mennyire nyelték le, hogy Samu és Pityi leléptek az anyazenekarból? Voltak ebből eredő atrocitások?

Ment az árulózás, persze. Már a Dinamitnál kezdte Schuster a közönség hergelését, akkor még Vikidál ellen. Mint egy focimeccsen. A zenekarok ilyen egyesületek voltak, nem jó, meg rossz zenekarok, nem az volt, hogy én ezt és ezt a négyet-ötöt (!) szeretem. Nem, drukker-hadak voltak. Schuster Samukának se tudott megbocsátani a kilépéséért. Fél évig nagyon kínos dolgok voltak. Miskolcon még nekem is üvöltötték, hogy áruló. Le kellett állnom, hogy elmondjam: „Gyerekek, én sohase voltam tagja a P. Mobilnak.” Kint volt az URH, verekedés P. Box meg P. Mobil táblákkal. Egyszer a mikrobusz körül meg benzin volt, elvágták a kábeleket. Még jó, hogy észrevettük és nem indítottuk be a kocsit. Érthetetlen volt nekem ez a hiszti. Közben nem akartam, hogy Samuka meg ezt a zenébe bevigye.

Amikor 1980 őszén összejött a P. Box, gondolom rögtön elkezdtétek írni az új anyagot, de volt már olyan dal, amit a tagok korábbról hoztak. Melyek voltak a régiek, melyek a már teljesen újak?

Hát ugye el kellett kezdeni a lemezanyagot megírni. Több korábban kidolgozott dalötletet felhasználtunk. Pityi hozta a Hölgyválaszt, az Éjféli szekér már megvolt csírájában Samukának, sőt a Halálkatlan is. Én hoztam a Bolondot a V'73-ból. Megtetszett nekik, a Varga Mikinek jól állt. Kicsit eklektikus lett a lemez, de legalább az irány megszületett.

Konkrét lemezígéret volt már a kezdetektől a Lemezgyár részéről? Voltak-e a Lemezgyárnak kimondott elvárásai a lemezzel kapcsolatban?

Pityiék kiválása a P. Mobilból sokrétű volt, de a legfontosabb a lemeztelenség volt. Úgy vágtak neki a P. Boxnak, hogy itt lesz lemez. Ígéret volt rá.

Konkrét koncepció volt az első lemeznél, hogy szakítotok a '70-es évek szikár hard rockjával, ütemváltós, esetleg páratlan ritmusú darabokkal operáltok? Szándékos volt a váltás?

Az eklektikusságát a tagok más irányból való érkezése okozta. A lemezt 8 sávos magnón vettük fel a Filmgyár stúdiójában, hát mit mondjak, még így is pár hónap alatt 84 ezer fogyott belőle.

Nézzük át az első album dalait...

Másnak szól - Samukás, egy kicsit a Bad Company világát idézi. Cserháti István van szövegírónak írva. Volt egy pontrendszer köztünk, a jogdíjakat ennek alapján próbáltuk elosztani. 90 pontot próbáltunk súlyozni. Hát persze Pityi meg Samu kicsit túlsúlyozták magukat, ebből volt persze torzsalkodás. Ők úgy dolgoztak, hogy hoztak egy riffet és azon szöszöltünk. Én meg mindig annak voltam a híve, hogy menjünk haza és ki-ki írja meg a nótát egyedül otthon. De ezt leginkább csak én csináltam. Így hát a legtöbb darabban felismerhető, melyik rész kinek a keze munkája.

Éjféli szekér - Csiga Sanyi nagyon eltalálta a szövegét. Egyébként Samuka volt a szövegfelelős, ő lektorálta és javította szigorúan mindet. Sok változatot íratott. Sok instrukciót adott.

Dödöle - Egy 10/8-ados őrület, még V'73-as ihletésű. Tetszett nekik. A címe is rám utal, én írtam, de nem gondoltam, hogy rákerülhet a lemezre, még meg is lepődtem, hogy Samukának mennyire tetszett. Jó dili.

Hölgyválasz - Nekem nagyon tetszett. Itt négy szerző van feltüntetve, még a Vikidál is. Ugye valószínű azért, mert ezt nemhogy a P. Mobilból hozta a Pityi, de még akkorról, mikor még a Vikidál is tag volt.

Szupergép - Ebben rengeteget én írtam, de nincs rajta a nevem.

Levél - Itt sincs a nevem, de szerintem felismerhető a kezem nyoma. Akkor még volt egy Mini moog-om, arra írtam egy kis betétet. A lemez készítése során összevesztem a hangmérnökkel, elég ramatyul szólt minden. Kiborító volt, kicsit elment a kedvem az egésztől.

Már az első album végén fontolgattam, hogy kilépek. Pityi simította mindig a konfliktusokat. Pityi olyan volt, mint egy székely góbé. Imádtam. Megnyugtató jelenség volt. Bármilyen ordítozás volt, mindenki mondta a magáét, mire Pityi: „No-no.” És akkor csönd lett. Halkan, lassan szólt : „Az az i-gaz-ság”... és akkor olyan csöndbe hallgattuk, abba nem ugatott bele senki. Szerencsés alkat volt. Lelassultnak nézett ki mindig... a pia se látszott rajta. Én és Pityi vörösborosok voltunk. Samuka vodkázgatott egy kicsit, de mindig csak egy picit. Szabó nem nagyon ivott. Nem voltunk piásak. Pláne buli előtt. Volt egyszer-kétszer, amikor egy kicsit megszédültünk, de... vicc volt. Visszatérve. Bementünk Pityivel egy kocsmába, ő nekiállt komótosan flipperezni, majd leültünk. Szép lassan kért egy vörösbort. Azt mondja: „Dödi. Tudod, hogy milyen a Samuka. Én régóta jól ismerem, tudom kezelni és úgy látom, ebben a zenekarban még több van.” Akármi is van, gondoljam át, mert Ő számít rám. Megnyugtatott. Utána Samuka feljött hozzám, boroztunk. Mutogattam neki zenéket. Brian Adams. Amikor még rockos volt. Utána Journey. De Samuka nem akart engedni a Mobilos vonaltól.

Miért maradt le minden nagy és kislemezről a Fekete bárány című szám?

Betiltották. Szigorúan. Valószínű a Fekete Bárány Fesztivál miatt. Ezt az alapot még a Volán Rt-ben írtam.

Az 1981-es évben még játszottatok P. Mobil dalokat is. Mekkora volt ebben a dafkeség a két alaptag részéről? Van olyan koncertfelvétel, ahol Varga direkt kiemeli, hogy „a szerzők itt vannak a színpadon”. Vagy ez csak azért történt, mert a korai, saját repertoár esetleg kevés lett volna egy teljes, 80 perces koncertanyaghoz?

Volt, hogy mondtam a Samunak, hogy azt hitted, hogyha kilépsz a P. Mobilból, akkor megszűnik a Schuster? Hát nem az a típus, az biztos. Mindenkit kicserél, de a P. Mobilt, azt nyomni fogja. Az elején játszottuk a feldolgozásokat, de rájött Samu egy idő után, hogy ez nem szerencsés. Voltak jó saját dalok.

Voltak dalok, amik hosszú ideig fiókban maradtak. Ilyen volt a Pandora tánca és a Zöld a bíbor is. Voltak más fiókban maradt, próbán nagyjából kidolgozott dalok?

Nem nagyon tudok ilyenről. Nem.

Már 1981 elején is játszottatok részletet a Honfoglalásból. Te még a zenekarban voltál, amikor ment a huzavona, hogy a P. Mobil Honfoglalás lemezén ki és mennyit játszon fel belőle?

Erről semmit nem tudok. Valami pereskedés is ment?

1981 elején Vikidál néhány koncerten vendég volt nálatok. Ennek mi lehetett az oka? A fellelt dátumok alapján esetleg arról volt szó, hogy éppen ekkor készült a Dinamit második lemeze és épp ráért, vagy egyéb oka is volt?

Gyula mindig imádta a Mikit. Később az István királyban össze is kerültek. Látta, hogy gyorsan fejlődik. A lemezfelvételnél is jóságos apaként tanácsokat osztogatott neki. Akkor szó sem volt róla, hogy Gyula tag legyen.

Emlékszel olyan koncertre, ahol más zenész volt vendég a zenekarnál? Volt-e olyan koncert, ahol jammeltetek valakivel?

Nem. Samuka nem szerette. Illetve a legelső, bemutatkozó koncerten, a Corvin Moziban Som Lajos volt vendég, a Himnuszt játszotta. Én is, Samu is annak volt híve, hogy a számok úgy be legyenek gyakorolva, hogy koncerten már lehessen elrugaszkodni, hisz megvan a pontos alap. És ebbe a begyakorolt közegbe nem szerette, ha valaki belép próba nélkül. Nem volt laza zenész. Tudtam, hogy a "Kis Hercegnél" nem lehet kukoricázni. Anyukája úgy kényeztette (mint engem otthon), reggeli az ágyba, elment a fix barátnőjével, soha nem piázott, egy kicsi vodka és kész. Á. A Pityi? Hát az csapzott, loncsos, bőrszerkó. Na ő volt a rocker a csapatban. Fazon. A Samuka türelmét néha próbára tettem olyanokkal, hogy koncertkezdés előtt a basszusgitáromat ki se vettem a tokjából, Samu meg mindig idegeskedett, hogy: „Be se hangolsz?! Dödöle, bazdmeg, 10 perc múlva kezdés!” Ő már akkor egy órája le és fel, gyakorolt a gitáron. Mondom neki nyugodtan: „Figyelj Samu. Gyárilag van hangolva.” Szét tudott robbanni a pali. Hát ilyen szemét voltam amikor mindenbe belekötött. Persze, be voltam hangolva mindig, csak nem egy órával a kezdés előtt.

Fú, egy ilyen emberrel ezek nagyon kegyetlen viccek.

De soha nem történt semmi. Volt olyan, hogy koncert-kezdés, fölmentünk és nem volt nálam jack-jack. Samuka rám nézett és láttam, hogy kimegy a vér a fejéből. Mutattam a roadnak, hozzanak, bedugtam, három-négy és az első hang már meg is szólalt. Vagy egy másik Ifiparkos koncertnél fél órával koncertkezdés előtt már megint jön, hogy „Dödi, a gitárodat nem nézed meg?” Há' mondom, mi baja lehet? Hát aszongya, tudod, a múltkor is valami volt az erősítőddel. Mondom a roadnak, hogy hozd már ide légyszi a gitáromat. Aszongya: „Hát tegnap hazavitted.” Rámnéz a Samu: „Nem... Nem. Ezt nem.” Be a kocsiba, haza, fel, vissza, még átöltöztem, bedugtam és kezdődött a buli klakkra. Ezeken ő kikészült. Azután egy kicsit ebből vissza is vettem. Én meg a próbákon kaptam hisztérikus rohamokat amíg össze nem állt egy-egy opusz – mivel én is egy komplexusos kis törpe vagyok -, de mikor kimegyünk a színpadra, ott már lazának kell lenni, a hibák sem tudnak kihozni a sodromból.

Pityi meg? Hát ő még kinn volt a büfében kezdés előtt percekkel. Bejött, komótosan letette a korsót, kiboríthatatlan volt. Mindenkire jó hatással van egy ilyen nyugis arc.

Hogyan jött a pesti, havi rendszerességű klub ötlete és lehetősége? Úgy tudom először a BHG Klubban, majd nemsoká a Désiben volt törzshelyetek.

A BHG a Galambócz utcában, a Telefongyárban, aztán a Metró klub, később a Dési Hubert. Ezekben a klubokban alakult ki az igazi P.Box törzsközönségünk...

Folytatás itt!

Bálint Csaba (2011.09.01.)
www.rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 21. és 2017. november 06. között:









Klipmánia