×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Csütörtöki CIKIPÉDIA 12. rész 

Megjelent: 2011. június 30. csütörtök 18:00
Szerző: Fiery
    Dalszövegek 

A CIKIPÉDIA egy cikksorozat dalokról, amelyek nem szólnak semmiről, vagy csak a nagy semmiről szólnak. Kivesézzük a szövegeket az utolsó szóig. Megvizsgáljuk, vajon mi állhat a háttérben. Az adott szerzemény bugyuta, rossz, vagy csak egyszerűen hiteltelen. „Láss, ne csak nézz!”

Bikini – Az utolsó pohár - Most egy olyan zenekar daláról következzék ítéletem, amelyiket a kezdetektől szeretek. Nagyszerű zenészek. Lukács Peta az ország egyik legtechnikásabb gitárosa, Makovics Dénes pedig az örök visszatérő. Az eredeti felállásból Németh Alajos maradt az egyetlen hírmondó. Nagy Feró még kiválása után, ugyan sokáig nem hagyta magára a zenekart, szövegíróként tartotta a szintet, aztán lassan ő is eltávolodott. A Bikini a mai napig egy kiváló együttes, bár szerintem túl sokat „tolják” őket a közízlés irányító rádiókban. Benne van abban a kb. harmincas körben, akik a csapból is folynak.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A dal zenéjének hangját hallgatva, továbbra is hozza azt a rockos műfajt, amit megszoktunk a Bikinitől. Az aktuális divatot követik, ezért picit laposabb a zene és az album szövegei közül talán kettő dal kivételével, egyik sem üti meg a zenekar által felállított mércét. Az általam kiválasztott nóta pedig még az összes többit is alulmúlja. Egyszer-kétszer ellehet viccelni az alkohollal, de egy idő után már inkább idegesítő (Ki visz majd haza, Egy korsó, egy pohár, Egy láda sör az asztalomon). Na, akkor ezek ismeretében adjuk ki a már megszokott parancsot, és vizsgáljuk meg a dalt, miért is csípi a szemünket.

Megszólal a rádió és jó reggelt kíván,
Forog a világ és rám feküdt egy zöld színű elefánt,
Alka - Seltzer a gyomorban, semmi nincs a helyén,
Lakás volt, ma romhalmaz, fekszem a legtetején.

Már az első szavak után világossá válik, hogy egy slágergyár legújabb termékét hallgatjuk. Új ötletek híján ismét egy „rádiós” nóta. Hogy fognak ennek örülni... Tízszer már bejött, tizenegyedére is lenyomható a buta tömeg torkán. A második sorban leírtak alapján a másnaposság köszön ránk egy forgó világ és egy zöld színű elefánt képében, ami megint csak lopás, hiszen a Bonbon már egyszer megvívott egy rózsaszínű elefánttal. Mindegy, bejött, akkor bejön most is. A Richter Gedeon gyógyszergyár titkon elrejtett reklámja biztosan szintén nem kevés apanázst hozott a zenekar konyhájára. A dal megjelenése óta nyílván többen tolják arcukba a megnevezett pezsgőtablettát. Abba pedig már ne is menjünk bele, hogy hogyan fekhet valaki egy lakás tetején...



Ünnepeltünk éjjel, hiszen ünnep minden nap,
néhány üveg körbejárt, vártuk a lányokat.
Jó a party, egy könnyű tánc, ha elég jól iszom,
ki a hibás, hogy eldurvult, talán a víziszony.

Igen. Az élet mindig ünnepnap. Ezt már egyszer Feró is megírta. Akkor hitelesebb volt. Picit zavar, hogy a Bikini is beállt ebbe a divatos szleng témába. „Jó a party”, hát ezt a nótát írhatta volna Bebe, a Pély Barna, de akár Szolnoki Peti is a Bonbonból.

Nem kellett volna már az az utolsó pohár,
az utolsó pohár másnap reggel fáj.
Nem kellett volna már az az utolsó pohár,
az utolsó pohár másnap reggel fáj.

Sajnos ez a refrén. Több szót nem is érdemel. A Bikini együttes eladta a lelkét az ördögnek. Már nem a minőség a fontos, hanem a megfelelés a média felé. nagyon rossz az irány. Az értékteremtést felváltotta a népbutítás. Olyan ez, mintha az eddigi szemétgyűjtés helyett kukaborogatásba kezdett volna a csapat. Őszintén sajnálom őket, hogy ennyire rá lehetnek szorulva húsz kiadott album után is. Értem én, hogy pénzből élünk, de azok, akik azért jártak koncertre, mert szerették a zenekart és elismerték tudásukat, már eltávolodtak. Ma azért mennek el az emberek Bikinire, mert az ömlik a médiából. tehát divat lett.

Nem kellett volna már az az utolsó pohár,
az utolsó pohár másnap reggel fáj.
Nem kellett volna már az az utolsó pohár,
az utolsó pohár másnap reggel fáj.

A dalszöveg olyan, amilyennek megrendelték. Elrejtett üzenetek, reklámok. A dal – és ezáltal a zenekar is – hiteltelenné vált. Sokan már akkor elfordultak a bandától, amikor a 92-es búcsú koncertet követően mégis visszataláltak a színpadra Bikini néven. De akkor a higgadtabb rajongók még megbocsájtottak, mert született még néhány maradandó szám. Aztán lassan (de biztosan) elindultak azon a lejtőn, amiről nem biztos, hogy visszatérhetnek.. Ez a nóta nagyszerűen bizonyítja a Cikipédia létjogosultságát. Ez a dal a hiteltelenségről szól.

Írta: Fiery (2011.06.30.)




rovat lapozó


Még, még, még...





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet





Koncertek 2018. július 23. és 2018. augusztus 08. között: