Piramis - Koncert a zuglói arénában (PM '79) 

Megjelent: 2010. augusztus 01. vasárnap 00:05
Szerző: bcsaba
    Rockmúzeum 

Csillagszórós karácsony estéket varázsolt a Piramis rajongók tábora a Kisstadionba. A több nagyszabású rendezvényen (Budai Ifjúsági Park, Szolidaritási Rockfesztivál) már sikerrel szerepelt rock-csoport először lépett színpadra a zuglói arénába május elején - a jó hangulat a dupla hangversenyen nem maradt el...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A hűvösre fordult estéken a higgadt szakasz, a "salakon" fázott és vacogott, amikor megindult a Smog-machine gomolygó köde (a vasárnapi nézőket a szél megfosztotta e látványtól). Nem így az oldalszektorok, melyeknek ifjú közönsége már ekkor megfogadta a koncertek későbbi fölhívását (Gyere közelebb) és amennyire a korlátok és a rendezők engedték, előre nyomult a színpad irányába. A padokon állva, zászlókat, táblákat, karjaikat lengetve, torkukszakadtából üvöltve fogadták a pódiumra érkezőket, a Piramis tagjait. A lelkes zsivaj úgyszólván egy percre sem csöndesedett az egész koncert folyamán. A tempóra ugráló, tapsoló és ringatózó sokaság igazán jól szórakozott. A legnagyobb ováció most is Révész Sándor színre ugrását kísérte, aki egymaga rögtön betöltötte a színpadot. Végig igazi "Kölyök" módjára fickándozott. Féktelenségéhez még pótterületet is kapott, egy erre a célra ácsolt kifutó dobogót - amúgy Rolling Stones-módra. A hangulat igazán ünnepi volt.

A Ha volna két életem, a Kívánj igazi ünnepet és az Ajándék verzióját egy torokból harsogta a Piramis-tábor. Az Égni kell annak, aki gyújtani akarra gyertyák, csillagszórók, papírfáklyák és öngyújtók lobbantak körbe az arénában. Már-már úgy tűnt, mintha tényleg karácsony lenne.

Som Lajos basszusgitárjából remek ritmusokat és valóságos szólógitár hangokat csalt elő. Néha kissé túlontúl belebonyolódott a ritmusképletekbe. Závodi (sic!) János szólói időnként hosszúra nyúltak és hiányzott belőlük a dinamika. Jó és sikeres hangszerelési ötlet volt a Závody és Révész duó gitárjátéka. A tercben, kvintben, olykor oktávban megszólaló dallamok és effektusok új és eredeti színt adtak a már ismert daloknak. Révész hangja újra a régi magasságokban mozgott. Hihetetlen energiája, lelkesedése és még mindig elhihető kamaszsága, a Piramis legfőbb ütőkártyája. Nem vált a majd két órás program rovására, hogy a pirotechnikát és más látványos show-elemeket a minimumra csökkentették - az együttes elsősorban a zenére összpontosított. Tetszetős volt - bár az ötlet valószínűleg a Status Quotól ered - a Piramistól eddig szokatlan koreográfia, Som, Závodi és Révész együttmozgása is.

A pénteki kétharmad ház és a vasárnap se teljes teltház alapján a két koncert még túlzásnak látszik. Mindezek ellenére lemondható, hogy a Piramis megérett a Kisstadionra.

A hangversenyek vendég-együttese viszont egyértelmű csalódást okozott. A magyar pop-élet örökös underground zenésze (ha úgy tetszik, fekete báránya) Radics Béla, legújabb Tűzkerék együttesével csak önmaga régi fényének megfáradt árnyéka volt. Arcáról és játékából kiábrándultság és keserűség áradt. Talán túlságosan beletörődött saját, koncert előtt mondott szavaiba: "Harminchárom éves vagyok, mostmár úgyis minden mindegy". Gitárja elhangolódott, ráadásul a második koncerten, húrszakadás miatt - félbehagyták a programot. Az udvarias tapsok és a már csak nagynéha fölhangzó Béla kiáltások jelezték, hogy "R. B. kapitány" tábora is megfogyatkozott.

Bálint Péter (Megjelent a Pesti Műsor egy 1979 májusi számában)

A szerkesztő megjegyzései: Mindkét koncerten előzenekar volt a Tűzkerék. Egy IM cikk erről ITT. Egy 1978-as PM cikk a Piramisról ITT. És egy 1980-as PM cikk ITT!

www.rockmuzeum.ini.hu (2010.08.02.)

rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. szeptember 26. és 2017. október 12. között:









Klipmánia