rockmuzeum.ini.hu

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Ten - Gothica (2017)

 Látogatottság
Összesen
86597875
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Interjú Barta Alfonzzal, az Edda egykori billentyűsével - első rész

Interjúk

Amikor egy kedves barátom elmesélte, hogy az Egyesült Államokban élő unokatestvére épp feleségül készül menni az egykori Edda billentyűs Barta Alfonzhoz, azonnal lecsaptam a lehetőségre, hogy egy interjút készítsek vele. Alfonz, azaz Talfi készséges volt, de sajnos az időeltolódás és egyebek miatt is 4 hónap telt el a kapcsolatfelvétel és a beszélgetés létrejötte között. Hála az internetnek (és egy Fekete Pákó féle Kölyköd voltam karaoke-nak) végül teljesen véletlenül épp mindketten ráértünk egy bő órára, nem zavartatva magunkat a háttérből időnként feltörő hangos nevetéstől és a segítőkész szomszéd megjelenésétől sem... Mivel Talfi – mint kiderült – 1983 óta nem adott interjút, érdekes volt az ő álláspontját is hallani a bakancsos Edda korszakáról, hiszen játékával meghatározó eleme volt a zenekarnak, és az is kiderült, hogy az elmúlt 27 évben mi történt vele, amióta elhagyta a várost... - Horváth Roland interjúja



Ha jól tudom, klasszikus zenét tanultál. Hogyan lett Belőled mégis rockzenész?

Igen, klasszikus zenét tanultam. Azt hiszem, hogy 7 évesen írattak be a zeneiskolába azért, mert volt, illetve van még mindig egy 2 évvel idősebb nővérem, aki már elkezdte a zongorát, ezért ha már zongora volt otthon, akkor én is. Más zenét nem lehetett tanulni annak idején. 64-ben kezdtem a zeneiskolát, de az első év az még csak szolfézs volt, és a második évtől aztán jött a hangszeres oktatás. Utána olyan 12-13 évesen kezdett érdekelni, hogy amit a rádióban hallottam, saját magam le tudom-e játszani. Még emlékszem, hogy teljesen primitív módon csak az akkordot kerestem meg, meg a basszust, ezt a kettőt. És akkor már ilyen módon le tudtam játszani egy-egy számot. De azt tudom, hogy a Deep Purple, Uriah Heep, ilyesmi stílusú bandák zenéi voltak a kedvenceim és hát a Deep Purple-t azt 14 évesen próbáltam leutánozni. Volt az egyik számban (Highway Star) egy nagyon kemény szóló, aminek a hangjait már kiszedtem, de abban a tempóban nem tudtam eljátszani, mint ahogy az eredeti volt. Annyira cseszte a csőrömet, hogy majd’ egy fél évig gyakoroltam, amíg egyszer nagy örömömre abban a tempóban le tudtam játszani, ahogy a szalagon az eredeti felvétel megvolt. Így kanyarodtam át fokozatosan, észrevétlenül másféle zenei stílusra, jött magamtól, mondhatni.

Milyen zenekarokban játszottál, mielőtt az Eddába kerültél?

Ezen el kell gondolkozni... A legelső a gimnáziumi évek alatt volt a Paxit. Sajószentpéteren volt egy bányász művelődési központ, ahol minden második szombaton volt egy bál. Ott már volt egy adott felszerelés, és a „Lord”, aki nem túl régen halt meg, egy miskolci gitáros srác, vele ismerkedtem meg valamilyen módon és ő kérdezte, hogy egy ilyenben benne lennék-e. Itt különböző stílusú zenék voltak, ezek ilyen 8-tól 2-ig típusú bálok voltak. Amire konkrétan emlékszem, hogy 55 forint volt a gázsi és mivel busszal jártunk ki Miskolcról Sajószentpéterre, ami 14 forint volt, 41 maradt belőle egy ilyen 6 órás játékért. Ezt ilyen 16-17 évesen kezdtem. Aztán jött az érettségi, a Paxit elmaradt. Ezután a jogsi letételhez kellett anyagiak miatt Sárospatakon játszottam valami trióban 2 hónapot, ez egy névtelen zenekar volt, de volt. Utána jött a Flamingo nevezetű zenekar, ami szintén Miskolcon, a Hámor étteremben ilyen hétvégi rendezvényeken játszott. És több nem is volt.



Az első Edda könyvben azt mondtad, hogy sokáig nem tudtad eldönteni, hogy beszállj-e a zenekarba. Mi volt a bizonytalanság oka?

Ennek az volt az oka, hogy Attiláról Miskolcon keringett egy rosszfajta hírnév. Pontosan már meg nem mondom, hogy mi volt az a fajta szóbeszéd, de valami, ami nem jó. És ez volt az oka annak, hogy amikor ott volt, nem egyedül jött hozzám, hanem Dudi barátommal, Darázs Istvánnal, aki a kezdeti Eddában benne volt, mert két énekes volt, csak hát 2 dudás nem fér meg egy csárdában, ezért ő egy idő után távozott a zenekarból. Jöttek, megbeszéltük, tetszett az ötlet, benne voltam. Elmentek, megint elkezdtek a gondolatok jönni-menni, ami úgy megcsapta a fülem,– hozzá kell tennem, hogy egy tizenévesről volt szó, de maximum olyan 20 lehettem kb. – és ezt eldönteni, hogy belemenjek egy ilyen emberrel, akiről most nem biztos, hogy igaz, amit hallottam, de mégis akkor miért beszélnek ilyen dolgokat... Ez volt az oka annak, hogy igen-nem, igen-nem, igen-nem. Na, ezt Attila aztán lezárta azzal, hogy csinált egy olyan szerződést, hogy az iskolát hagyják befejezni, tehát abba nem szólhatnak bele, de ha a zenekarból kiszállok, akkor 200 ezer Forintot kell fizetnem. Így aztán meg lett kötve a kezem. Persze annak idején 200 ezer Forint... nem ugyanaz, mint ma 200 ezer Forint.

Az első album dalai nagyjából 79 nyara körül születtek meg, de az a bizonyos klasszikus felállás már 78 végétől együtt zenélt. A köztes időszakban milyen dalokat játszottatok a koncerteken?

Akkor már Slamónak több szövege is volt. Itt csak Slamóról beszélhetünk szövegről, mert ő volt, aki az „a” betűtől a „z” betűig mindent megírt. Akárki akármit hihet, vagy ír, ez biztos, hogy Slamótól jött minden szöveg. A zenék nagy része is tőle jött. Hogy a kérdésedre válaszoljak, első koncerteken keverve játszottuk a saját számokat, meg a Deep Purple-t, vagy akármit. Az eredeti vagy ősrégi Eddánál, ami egy egyetemi zenekar volt, ott még Sugar Baby Love-tól elkezdve mindent énekelt Attila. Az első album dalai onnantól indultak, amikor ez az Edda összeállt, amikor a Slamó bejött a képbe, akkor elkezdtünk próbálni, és addig egy koncertet sem játszottunk, amíg nem volt meg annyi szám, amennyi mondjuk egy koncertet kitölt. Az más kérdés, hogy ezeknek a számoknak a hangszerelése, ami jóval több időt vett persze igénybe, hogy hol mi szóljon, milyen hangszínen, milyen hosszú ideig, milyen ritmusban, ez aztán iszonyatos próbát és időt igényelt. Ebben Attila soha nem vett részt. Ő elment intézkedni Pestre, neki meg lett mondva, hogy hol mit énekeljen. Attilának ennyi volt ezekben a számokban a szerepe.



Mennyit változtatott a csapatmunka a Slamó által eredetileg megírt vázlatokhoz képest?

Ez jó kérdés, mert az eredetihez képest egyes számoknál, amit eljátszott gitáron, hogy ez az elképzelése, onnantól kezdve annak a számnak a kibontása, mint az előbb is mondtam, a hangszerelése, az nagyon sokat változtatott az eredeti számon. Hisz’ egy szar számot, ha valaki nagyon jól meghangszerel, akkor az nagyon jól fog hangzani, az embereknek a fülében rögtön pozitív érzetet kelt. Egy rosszul meghangszerelt jó számot viszont úgy el lehet cseszni, hogy az senkinek nem kell. Ezt talán azzal érzékeltethetném, ez az én véleményem, hogy az utána lévő időkben volt Slamónak a No zenekara. Amennyit én tudok, mert én már Svájcban éltem akkor 83 óta, tehát annyira már nem voltam benne a magyar zenei életben, de amennyire én ezt látom, ez a No zenekar nem jött be neki. Pedig ott is ő írta a szövegeket s a zenét is. Szerintem azért nem, mert hiányzott az a bizonyos páros munka, amit mi együtt csináltunk. Az a bizonyos klasszikus zenei hangvilág, amiért én sokszor kaptam tőle, vagy tőlük, hogy „hú hát az a rockzenébe nem jó, fú ez ciki ez az akkord”. Tehát szerintem lényegesen változtatott a dalokon a hangszerelés, az én zenei világom, amennyit bele tudtam szólni, de itt dobról, basszusról, mindenről van szó. Érdekes, hogy erről sohasem, sehol nem esett szó. A hangszerelés, mint olyanról. Ki szerezte a számot? Ki írta a szöveget? - ezek a megszokott, klasszikus kérdések. De ki hangszerelte? - ezt ritkán hallani.

Szerzőként más nem is vett részt a dalok megírásában?

Nem. Szerzőként más nem vett részt. Akkor még nem. Lehet, hogy aztán az utánam lévő időszakban már más volt a helyzet, arról én nem tudok nyilatkozni. Én csak 83 június 30-ig mondhatok biztosat, a füzesabonyi koncert volt a legutolsó, én utána július 1-én indultam Svájcba. Ekkor kezdődött az 1 hónapos, előre megbeszélt zenekari szünet.

Szövegre alakítottátok a zenét, vagy előbb a zene született meg általában?

A szöveg volt meg előbb, és a szövegre alakult a zene. Nagyon sok szöveg készen volt és úgy egyet-egyet elővett Slamó a papírocskái közül, hogy most melyiket csináljuk meg.

Ezek szerint volt olyan mondjuk 82-ben, ami már 79 óta várt a megzenésítésre?

Erre Slamó tudna válaszolni igazán. Azt tudom viszont, hogy nem úgy volt, hogy teljesen ki volt fogyva a szövegtára, aztán megszületett egy újabb szöveg, és akkor az meg lett zenésítve. Nem tudom, hogy ő mikor írhatta ezeket a szövegeket, lehet, hogy már jóval előtte. De képzelj el úgy 10-12 ilyen A4-es papírt és akkor azt elkezded nézegetni, hogy most melyiket kéne megcsinálni. Ilyesmi stílusban ment.

A nagy pesti bemutatkozáson a Budai Ifiparkban a legenda szerint azért volt csak alig 200 ember, mert a Piramis aznap a Kisstadionban játszott. A korabeli újságok és a visszaemlékezések szerint a Piramis 1 hónappal korábban játszotta ezt a bulit. Te hogyan emlékszel vissza erre?

Ezt meg nem mondom neked. Ezt nem tudom már. Amennyi dereng az emlékezetemben, hogy a Piramis aznap játszott a Kisstadionban, és nagyon-nagyon sok embert elvont ez a másik buli, és ezért jöttek ilyen kevesen. Többet én erről nem tudok. Aki nagy emlékező a zenekarban, az Zsöci, én sajnos sok mindent elfelejtettem. Nem azért, mert korral jár, hanem azért, mert nem túl fontos dolgokat nem "akar" az agyam tárolni.

Az olyan dalok, mint a Hosszú az út, vagy később a Változás miért nem került fel egyik albumra sem? A Változás anno pl. lement a Pártfogolt c. filmben is, tehát a rendszer nem tiltotta úgy, ahogy az Engedjetek-et, vagy a későbbi tervezett 3. album anyagát.

Voltak számok, amiket egyes szavak miatt nem engedtek felvenni. Nem tudom, melyik két szám volt a rádiófelvételen, amit egy-két szó miatt, vagy sor miatt löktek ki, ami érdekes módon fél- vagy egy évvel később rákerülhetett a lemezre.

A folytatás, a második rész ITT!




 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Interjúk
· Szerkesztette: bcsaba


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Interjúk:
Interjú Szaszával és Matyival, a Sex Action tagjaival...


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.77 Seconds