Tűzkerék @ 1978. VII. 26. - Iváncsa 

Megjelent: 2010. június 09. szerda 18:10
Szerző: bcsaba
    Rockmúzeum 

Hát kérem! Előkerült a bizonyíték, hogy Radics Béla mégiscsak a kortárs visszaemlékezésekkel egyezően Gitárkirály volt. Megvallom, az eddigi felvételek alapján én is tamáskodtam. Mintha nagyobb lenne a legenda, mint a valós teljesítmény. Felvételek Radicstól leginkább végstádiumából léteznek, a koraibb korszakokról készült felvételek minőségileg nagyjából értékelhetetlenek. Kivétel ez alól talán az 1972. május 1-es Taurus premier, de ott annyira nem villogott, bemutatták az új dalokat. Az a koncert a tömegtől és a rácsodálkozástól volt legendás. A sok rossz hang- és játékminőségű felvétel ellenére minden zenész, akit megkérdeztem csak szuperlatívuszokban nyilatkozott, hogy nem volt jobb Radicsnál. De hogy ezt mikori emlékeik alapján mondták? Sokáig arra gyanakodtam, hogy felvételről nem volt akkora hatása, mint esetleg élőben, hogy a személyisége csak személyesen látva tette hozzá azt a pluszt, amitől mindenki hanyatt esett...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Ettől függetlenül tény, hogy az életút végére exponenciálisan esett a játékteljesítmény. Fordított arányban az alkoholizmus elhatalmasodásával, gondolom. Nem lehet tudni, pontosan mikor is roggyant meg végleg Radics, és lett szánalmas roncs, akit a végén már csak színpadnehezéknek használtak, meg hogy a neve alatt menjen a koncert. A meglévő 1978-as felvételeken már erősen ingadozik a játékminőség, az 1979-es Kisstadionról – ahol a Piramis előtt játszott - meg tudjuk, hogy botrányos lett. Innentől kezdve van még pár éppen átlag alatti 1980-as felvétel, 1982-ből pedig egy Ifiparkos felvétel, ahol értékelhetetlenül, szétesően szerepel. Som - Piramis Vádirat című könyvében említ egy 1979 eleji koncertet, ahol Radics vendégfellépőként őt elkápráztatta, és azt hiszem hihetünk Somnak, tudott objektív lenni egykori bálványával.

És akkor itt van ez az anyag, ahol valami egészen káprázatosan játszik, imprózik, együtt él minden idők legerősebb Tűzkerék ritmusszekciójával, a Póka-Döme párossal. (Tény, hogy a Som-Vadölő korszakról felvétel híján nem tudok nyiltakozni.) Pontos, átélt, hittel játszik, szakad meg a visszaemlékezés alapján az éppen akkor zajló Foci VB miatt néptelen nézőtérnek. (Tiszta Kopaszkutya nyitány lehetett, ahogy a Johnny B. Goode-ot játszák a riktás népeknek.)...

Póka vokálozik néhány számban, sőt konferál is egy keveset. Egyébként nem sokat dumálnak. A felvétel nem mellékes érdekessége, hogy a szetlistából olybá tűnik, még mindig feltérképezetlen a Radics által játszott repertoár. Itt játszák a The Train Kept-A-Rollint, a Spoonfult a Creamtől és a Dazed And Confused-ot. Szédületes e három szám alkotta egyveleges, imprós zárótétel. A Train tulajdonképpen a Stroll On című Yardbirds dal, ezt vélhetőleg Béla még a Nagyítás című filmben láthatta, hallhatta. A dalban Jimmy Page is játszott eredetiben, és a Dazed And Confused pedig Led Zeppelin dal. Utóbbit ének nélkül, instrumentálisan tolják, Póka csillog benne leginkább. Zseniális az egész!

A felvétel készítőjéről, a megtalálási körülményekről, feldolgozásról: A felvételt Radics egykori technikusa Morcz Csaba készítette, vonalból felvette a koncertet. Hogy miért éppen Iváncsán jött az ötlet, sajnos már nem tudja megmondani, tavaly nyáron meghalt. Ismertem én is, tudtam, kinek kevert, kérdeztem is a felvételekről, határozottan tagadta, hogy lennének. És ezt mondta másoknak is.

Halála előtt pár hónappal mégis kiadta a felvételt Almássy Ányos barátomnak, aki évekig „járt a nyakára”. Neki beszélt korábban is a szalagról, de neki se akarta odaadni, ehhez Ányosnak évekig bizonyítania kellett állhatatosságát, Radics iránti elkötelezettségét. (Hajaj, hány ilyen esetet tudnék én is mesélni, mikor évekig kell énekelni a hollónak a sajtért.) A dráma része, hogy Morcz Csabi vélhetőleg érezte, hogy meg fog halni, tovább kell adnia a stafétát, amit 1978 óta szent grálként őrizgetett. Megjegyzendő, hogy Morcz nem! az elvileg Radics Bélára felesküdött Radics Béla Emléktársaságnak adta oda a felvételt, hanem egy fiatal gyereknek. (Mindenesetre elgondolkodtató e mozzanat.)

A felvételt egy Tesla magnóval vette fel Morcz, és digitalizálni is csak úgy volt hajlandó engedni, ha a régi magnójával játsszák le. Van ráció az elgondolásban, amihez csökönyösen ragaszkodott, például, hogy a fejállás talán így a legeltaláltabb. Ugyanakkor a Tesla nem a hi-end csúcsa. Ennek örömére belekeveredett a felvételbe a digizéskor éppen aktuális rádióadás. Főleg a konfok és hangolások alatt zavaró. De a lényeg: Ányos elcipelte a számítógépet (mivel a szalagot Morcz nem adta ki a kezéből), és feldigizték. Sajnos a szalag nincs már meg, ezt a kellemetlen zörgést nemigen tudjuk korrigálni.

A cikk aktualitását adja, hogy 13-án a Pecsában a lemezbörzén lesz a premerje egy új Radics kiadványnak, LP formában adják ki ezt a koncertet. Valami bűvészkedés van rajta masteringben, erről nem tudok nyilatkozni, még nem hallottam. Az LP limitált példányszámban készült a csillogó fekete lemezre, összesen 300 darab kerül belőle forgalomba. Nem vagyok híve az efféle hülyéskedéseknek a CD technológia korában, de ez a koncert akkora Császár, hogy ereklyeként én is meg fogom venni...



Morcz Csabi épp Radicsot hangosít a BIP-en


1978. VII. 26.
Iváncsa

Összjátékidő: 53'51"
forrás: anyaszalag

Guitar Boogie
Radics: "Hello. Szeretettel üdvözlünk mindenkit...eme...kellemetlen időpontban. Pont egy (?)."
Johnny B. Goode
Póka: "Köszönjük szépen. (hangolás)"
Megátkozott ember
(hangolás)
Highway Chile
(hangolás)
Cat's Squirell
R: "Köszönjük."
P: "Döme Dezső. A dobnál."
Gonosz asszony
R: (hangolás)
The Train Kept-A-Rollin
Spoonful
Dazed And Confused

R: "Hello, köszönjük, és ezzel búcsúzunk is. Hello."

Bálint Csaba www.rockmuzeum.ini.hu (2010.06.09.)



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. szeptember 26. és 2017. október 12. között:









Klipmánia