Piramis (Lemezpódium, PM 79) 

Megjelent: 2010. május 10. hétfő 18:05
Szerző: bcsaba
    Rockmúzeum 

Vannak, akik csalónak tartanak, mert harminc éves fejjel énekelek a tizenöt évesek gondjairól. Miért baj, ha a tapasztalataimat próbálom átadni a nálamnál alig fiatalabbaknak - kérdi Som lajos. Az éppen befejezett harmadik nagylemez stílusáról, mondanivalójáról kezdtük a beszélgetést, de nehéz ennél a témánál maradni. Szaporodnak a Piramissal kapcsolatos hozzászólások, s többségük nem dicsér. - Nem baj - legyint Lajos, aztán emlékezetből megkísérli idézni az egyik megjegyzést: a Piramis kiszámítottan, tudatosan próbálja eltalálni a tizenéveseknek tetsző mondatokat, kihasználni érzékenységüket és naivságukat. - Pedig mi is történt? Írtunk jópár dalt saját emlékeinkből és úgy gondoltuk, a mai fiatalok is hasonló konfliktusokkal találják szembe magukat: elszakadás a szülői háztól, lábraállás, önállóság. Nyilvánvaló volt a jószándék, mégis félreértették páran. Közönségünk nem - siet hozzátenni -, az elhitte a szövegeket és nem érdekelte őket a korkülönbség. Ami viszont ennél még fontosabb, mi mindenkihez akarunk szólni. Csakhogy harmincon felül valahogy óvatosabbak lesznek az emberek, de tapasztaltabbak is. Titkolják érzéseiket, az őszinte barátság keresésében minduntalan előnyszerzést gyanítanak. És zavarja őket, ha másokat lelkesedni látnak. Ezért éneklünk banalitásokról, ahogy valaki elnevezte ezeket az alapigazságokat: Valami új kell, Őszintén akarok élni, Engedj utamra, Gyere közelebb.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Ezek a gondolatok már alaposan öregek. Miért jelent újdonságot, miért okoz felháborodást, ha ti is kimondjátok?

Azért, mert mi közben mosolygunk. Nyersen ejtjük ki a szavakat és szemébe nézünk annak, akihez beszélünk. Persze nem hiszem, hogy bármi is megváltozna. Csakhogy vannak tabuk, kényes témák, amelyeket sokan altatnak, mert hallgatni a legkényelmesebb. Hát ezeknek adunk egy fricskát - gondoltuk, és megtettük. És bármikor újra megtesszük.

Ez már nyílt szembenállás, vagy csak figyelmeztetés? Ha gátlásokat szabadítotok fel, nem váltok-e magatok gátlástalanná?

Mi nem. Vannak, akik eljönnek a koncertünkre és zenénkkel nem együtt élnek, hanem azzal visszaélnek. Majd kiszorítják őket a többiek. A mi felelősségünk az, hogy megőrizzük az új generáció tiszta gondolkodását, hogy egy pillanatra se csapjuk be azokat, akiknek a létünket köszönhetjük. Ehhez nyitott fül kell, tiszta szem. Ez fogalmazódik meg a harmadik nagylemezünk egyik dalában: ahol a szemben tiszta fényt nem látsz, ott ne keress engem sosem. Megfigyelni és közvetíteni az aktualitásokat - ez a dolgunk. Ha aktuálisak vagyunk, erősebbek lehetünk a divatáramlatoknál. Egyébként is új jelenség - ha Piramisról van szó, ne az együttesről beszéljünk, inkább a közönségéről.

Hát... nehezen választható el a kettő. Viszont igaz, hogy a rólatok szóló írásokban a zene - a mindennél fontosabb - lassan háttérbe szorul.

Kirakatba kerültünk. Persze érthető, hiszen mi három év alatt értük el mindazt, amit más együttes tíz év alatt. Hatványozott a siker, hát kevesen gratulálnak. Persze ennek szakmai gondok, a közönség nem érti, nem is rá tartozik. Csakhogy ez számunkra létkérdés. Egyedül vagyunk, még egykori barátaink közül is sokan visszaléptek.

Beszéljünk mostmár a harmadik nagylemezről.

Idáig is azt tettük.

Hogyhogy?

A dalok szövegét mondtam el, néha áttételesen. A tavalyi év megkeseredett élményhalmazát. A sok utazást, amelyet azért kellett vállalni, mert ez az egyetlen mód, hogy halljanak minket az országban. El kellett menni mindenhová. A lemez még adna alkalmat a megismertetésre, de a mi közönségünk lelkes koncertlátogató, viszont nem biztos, hogy megengedheti a lemezjátszót magának, sokszor meg kell várni a karácsonyt, hogy összejöjjön az ajándékra való. Hát ez az élet adta a témákat.

Megakadt volna a Piramis szekere?

Gyere el a legközelebbi koncertünkre, majd meglátod. A gondok kifelé nem látszanak. Aztán meg egy zenekarnak nem egy év határozza meg az értékét. A bűvös szám nem a második - ahogy egyszer írtad - hanem a harmadik lemez.

A harmadik? Az hová sorolható?

Folytatása az előző kettőnek. A MAFILM zenetermében játszhattuk fel szalagra a dalokat és bár ez a stúdió a legkorszerűbb az országban, mi nem nagyon éltünk a technikai lehetőséggel. Nincsenek a lemezen trükkök, rájátszások, hangeffektusok, csak az szól, amit élőben is be tudunk mutatni. Lehet, hogy e miatt puritánabb lesz a hangulat, de ez illik hozzá. Révész Sándor gitározik is a legtöbb számban - ez a plusz az előzőkhöz képest. És néha olyan magasan énekel, mint az induláskor. A második lemez megjelenése után ugyanis, hallva a középmagasságokat, sokan kérdezték: mi van, kikopott a Sanyika hangja? Hát most a mennyezetig írtuk az éneket.

A lemez címe: Piramis 3. Áprilisban jelenik meg. Ha választhatnál hosszabb elnevezést, mit írnál a borítóra?

Egy sort az egyik dalból: Nézz rám, itt állok előtted, döntsd el te, meddig érek és mir érek?

Bálint Péter, megjelent a Pesti Műsor 1979. március 7-i számában

A szerkesztő megjegyzései: Som a Piramis vádirat című könyvében elismeréssel szólt Bálint Péterről. Látszik is a cikkeiből, hogy mindig pozitívan állt a zenekarhoz.

www.rockmuzeum.ini.hu (2010.05.13.)

rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Piramis (Lemezpódiu!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. szeptember 26. és 2017. október 12. között:









Klipmánia