×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 A Safari (PM cikk 1984) 

Megjelent: 2009. október 22. csütörtök 00:00
Szerző: bcsaba
    Rockmúzeum 

Jó egy esztendeje hallatott magáról először a svéd-magyar rock-trió, előbb mint P. S. Band, majd hamarosan már Safari néven. A társulás különlegességet sejtetett, hisz tagjai sorában két jeles magyar rockzenész, Varga Miklós és Papp Gyula vállalt közösséget az ugyancsak magyar származású és Svédországban közismert muzsikussal, Bela Stephannal, azaz Stefán Bélával. Varga Miklóst a hard-rock hívők már jól ismerték még P. Box korszakából, de a tavalyi nyár, az István a király "címszólamának" emlékezetes tolmácsolása óta már valóban nemzetközi rangú hírességnek számít. Papp Gyula évekig a hazai rockszférák élvonalában mutatkozott, előbb a Skorpió, majd a Dinamit billentyűs-frontembereként, utóbbi csapat megszűnte óta kevesebbet tartózkodik a reflektorfényben, pedig számos sikeres lemezvállalkozásban vett részt, így többek között ő is jelentős szólamokat játszott az István a király, a király zenei alapjában. Bela Stephanról eddig csak igen kevés információ jutott el hozzánk, pedig Svédországban a legkeresettebb stúdiómuzsikusok egyike, s emellett mint gitároktató egy híres iskola tanári karának is tagja...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Zenei működése során a legnevesebb skandináv muzsikusokkal dolgozott együtt és kötött barátságot, így szinte természetes, hogy ezek a zenészek szívesen vállaltak szerepet a Safari debütáló nagylemezének elkészítésében. Így többek között Finn Johansson, ő az ABBA háttérzenekarának vezetője volt, Janne Schaffer, Marcello Masci, Magnus Persson, Christian Weltman és így tovább - valamennyien márkás nevek. a lemezfölvételnél, a stúdiózenészek élgárdájába tartoznak.

Az a bizonyos debütáló album a lehető legjobb körülmények között készülhetett, az alapokat és a ráéneklést a svéd Vivaldi-stúdióban, a lemez utómunkálatait pedig sok ezer kilométerrel odább, egyenest Hollywoodban végezték. Az északi félszigeten már hónapok óta boltokban az album, s igen kedvező fogadtatásban részesült a kritikusoktól, s előzetes tárgyalások folynak arról is, hogy licence-változatban esetleg idehaza is megjelenik.

A Safari-trió mindenesetre bizakodó, hogy a nemzetközi előélet nyomán az alappillért tekintve kétharmadrészt magyar formáció a hazai lemezgyűjtők arzenáljába is bekerülhet. Annál is inkább, mert hamarosan hírverő körútra indulnak, augusztus 5-től számos jelentős hazai pódiumon bemutatkozik a Safari, méghozzá a lemezen közreműködött muzsikusokkal és Svédországból hozandó fény- és hangapparátussal. A turné hangzásarányairól a lemez hangmérnöke, Bernie Goodman gondoskodik majd. Annak ellenére, hogy a Safari nagylemez még nem került el Magyarországra, néhány dala már ismert a hazai közönség előtt, hisz Varga Miklós énekelte őket előadói estjén, s fölhangzott már a tévében és a rádióban is a Love Of My Life, az Is This The End Of Our Love, vagy a közelmúltban kislemezre is "kimásolt" Give Me Your Love Tonight.

A Safari hármas követve a Skandináviában kedvelt és az angolszász országokban meghatározó zenei vonalat, nálunk eléggé szokatlan, ámde harmonizálásában és dallamvilágában igen gazdag és árnyalt anyagot vett lemezre. A komponálásban és hangszerelésben is Bela Stephan és Papp Gyula vállalta az oroszlánrészt. Varga Miklós, úgy tűnik, nemcsak a magyar rocknyelvezetben jártas, hisz remek kiejtéssel párosulva, a megtévesztésig angol-amerikai ízzel énekel a Safari nagylemezen. A nemzetközi vállalkozásban készült nagykorong magyarországi bemutatósorozata részben alkalmat kínál arra a fölmérésre is: vajon hol állnak és milyen eshetőségei vannak a hazai rockzenészeknek bekapcsolódni a nemzetközi rock vérkeringésébe.

A szerkesztő megjegyzései: Mekkora képmutató már a cikkíró! Méghogy márkás nevek. Szerintem lövése nem volt, kik a felsorolt nemmagyar arcok... Továbbá a kiváló cikkíró Papp Gyulánál megemlíthette volna azt a zenekart, ahonnan ő Név lett, vagyis a Minit - mégha ez csak egy két éves időszak is volt -, ahol még tisztán alkotott, mindenféle szennyező hatások nélkül.

Egyébként ez a zenekar is olyan fura volt. Úgy volt eladva, mint svéd-magyar kooprodukció, de közben csak arról volt szó, hogy egy kint élő magyar is volt a zenekarban. A zenei anyag is fura, nem rossz munka, de felejthető. És ezért hagyta ott a P. Boxot Varga. Megszédítette a lehetőség. Sok magyar zenekar kerget délibábokat a nemzetközi karrierrel kapcsolatban szerintem akkor is, előtte is, most is.

rockmuzeum.ini.hu (2009.10.17.)

rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: A Safari !




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Pulzus 44 - 1984 április - Végre egy kis Lgt!
Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei

Tovább...




Koncertek 2017. október 21. és 2017. november 06. között:









Klipmánia