Prognózis - PM cikk 1984 

Megjelent: 2009. október 08. csütörtök 18:00
Szerző: bcsaba
    Rockmúzeum 

A Prognózis "prognózisa" az Előjelek. Gondolom e mondat a fiatal rockformáció rajongóinak nem okoz fejtörést, hisz az Előjelek a csapat rég várt albumának a címe. S valóban sokan várták már e nagylemezt - a Prognózis azon ritka feltörekvő társaságok közé tartozik, amelyek komoly közönségbázissal rendelkeznek. Ennek ellenére sokan lehetnek azok is, akik csak most, e lemez kapcsán találkoznak először a Prognózis zenéjével, így legelőbb arra kérem Vörös Istvánt, a zenekarvezetőt, hogy mutassa be a csapatát, s önmagát.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





- 1981-ben alakítottuk meg a Prognózist, persze nem zenei előélet nélkül. Magam a "vízöntő jegyének fia" vagyok, s hangszeres pályafutásomat a Nevada, majd az Olympia berkeiben kezdtem, igazi hard-rock stílusban. Ezt követte a Hadi-rock, amely már saját csapatomnak, a Prognózis közvetlen elődjének számított; működése sorkatonai szolgálatom idejére esett, igazi katona-zenekar volt. Bevallom, akárcsak a Prognózis kezdetén, nehezen találtuk saját "hangunkat", sokáig mi is "őszintének és kőkeménynek" számítottunk. Első kislemezünk fölvételének idején sokat beszélgettünk Kóbor Jánossal, az Omega Stúdió "főnökével", mit is kéne és hogyan. Azt hiszem, ez meghatározóan fontos szerepet játszott abban, hogy végre kilábaltunk a poros rockpanelek közül.

Ma úgy gondolkodunk: ha bármelyikőnk zenei ötlete, szerzeménye kicsit is hasonlít valamire, azt rögtön elvetjük, mindenképpen eredetiségre törekszünk, de azért nem görcsös erőfeszítések árán. Nem akarunk hullámokat lovagolni, se "újat", se "nosztalgiát". Korszerű hangzást és színpadi előadást szeretnénk teremteni. Fontos az egészséges popularitás, s ehhez elengedhetetlen az, hogy számaink, s a koncertek mindig változatosak, izgalmasak legyenek. Ezt alkalmanként "külsősökkel" is segítjük, így került műsorunkba Torma, a "magányos masiniszta", alkalmilag a zenekari tagok sorában Mr. Workinson "illusztrátor", Muck Ferenc szaxofonos, és hamarosan bemutatkozik velünk Izga Dóra is, Róla azonban egyelőre csak ennyit.

- És az állandó "belsősök" miről nevezetesek?

- Valóban ők annyira hozzátartoznak a Prognózis jellemzőihez, hogy nehéz személyekre "lebontani". Jankai Béla a billentyűsünk, talán a zenekar "hivatásos szeleburdija", de mindenekelőtt nagy ötletembere. Basszusgitárosunk - nekünk csak Cirmos Kormos - a markáns arculat alappillére, Bártfai György, dobosunk, a bohém feeling megteremtője, Klem Ervin, a gitárosunk jellemzője pedig a mindenre vonatkozó precizitás.

- Önmagadat hogyan értékelnéd ebből a szempontból?

- Elsősorban ötletember vagyok, ez pedig nálunk elengedhetetlen, hiszen zenénk és koncertjeink ötlet-centrikusak. Minden előadásunkra tartogatunk valami meglepetést, ha csak egyet is. Játszani szeretünk, együtt a közönséggel. Igyekszünk bevonni őket, így alakul a happening hangulat.

- Sokáig késlekedett ez az album, pedig már tavaly hozzáfogtatok.

- Azt hiszem, a mi lemezünk is eltévedt a lemezkészítés kifürkészhetetlen útvesztőiben olyannyira, hogy előbb jelent meg műsoros kazettán. Szerencsére végül mégis megjelent, s közönségünk fogadtatására mi sem jellemzőbb, mint az "első napi" dedikálásunk a Vörösmarty téri hanglemezszalonban, ahol az első ötszáz lemez rögtön elfogyott. Időközben persze már tetemes új zenei anyag is fölgyülemlett, ezek közül szeretnénk, ha karácsonyra elkészíthetnénk egy kislemezt, a Mai zsoltárt. Az újabb dalokban talán több a gitárszólam, mint az eddigiekben, persze ez nem jelenti azt, hogy háttérbe szorulna a billentyűpark, hiszen épp most vettünk egy "összkomfortos" Yamaha szintetizátort. Ennek az új programnak a címe: Dehogy vagyok ideges. Augusztus 26-án is ezzel mutatkozunk be a Budai Ifjúsági Parkban, addig azonban bulgáriai meghívásunknak teszünk eleget, s turistaként a zenekar többi tagja az NSZK-ba is ellátogat.

(fábián - Pesti Műsor 1984 nyara)

www.rockmuzeum.ini.hu


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Prognózis 2. (1985)

2012-05-17 18:00:00

kép

Prognózis 1. (1982)

2012-05-15 18:00:00

kép

Prognózis - Nyári éjszakák

2011-10-05 18:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 18. és 2017. november 03. között:









Klipmánia