Furcsa életutat tudhat maga mögött a montreáli (Quebec, Kanada) Madking Ludwig zenekar. 1997-ben alakultak, de csak 2005-ben mutatkoztak be albummal. Ez a Seven Stairways a második albumuk. Zenéjük is furcsa fúzió. Az ösztönből előadott melódikus stoner gitár torzulás és a fuvolával dúsított progresszív rock keveréke... Mindez nagykon van öntve férfi és női énekhanggal...

Nem túlságosan meglepő ez az album, könnyen körül írható. Nagyon valószinű, hogy ez az egyértelműség a banda hiányossága. Ez vezetett a sikertelenséghez és a lemeztársaságok kerüléséhez is. Pedig tehetséges a csapat, csak a dalok írásában nem teljesít túl fényesen... Ez az album ugyanis nagyon könnyen emészthető. Az egyik oldal a slágeres stonerkedés, sokszor amatőr megoldásokkal, de végig torz kora-Black Sabbath riffekkel. A másik oldal átlagos progresszív rock, fuvolával felkeverve, meglepetések nélkül. A kettőt nagyon nehéz érdekesen keverni...

Vannak jobb részek, ezek elsősorban az Anekke vezette The Gathering környékén kereshető elszállások képében hallhatóak. Sajnos csak pillanatra kerülnek elő, pedig hasonlóra sokan lennénk vevők. Azt hiszem, hogy húsz évnyi útkeresés elég gázosnak mondható. Márpedig ez az album is valami hasonlót tartalmaz. valahogy az embernek az az érzése, hogy nem tudják eldönteni, hogy melyik úton akarnak haladni... Ráadásul, mind a kettőben vannak hiányosságaik...

Az viszont előnyüknek mondható, hogy sokunk szerelme, Anneke Van Giersbergen tiszta hangképzése és dallamai sokszor kerülnek elő a Seven Stairways-on. Persze ez egyedül édes kevés, de azért valami...

10/6