×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Radics Béla - Az lehet szabad (1982) 

Megjelent: 2008. június 30. hétfő 00:52:53
Szerző: bcsaba
    Dalszövegek 

Sokáig azt hittük Radics Béla 1973 után már nem írt saját számot. 1973-ból még ismert tőle 2 saját (Gonosz asszony, és szerintem legjobb dala, a Napfényes napok című blues), továbbá másik 2 dal, amiben játszik, de valószínűleg nem ő írta őket. (Tovább, Varázslatos utazás). Persze ezeknek is csak a zenéjében vett részt, a szövegeket az akkor ifjú titán, Horváth Attila írta. Béla egyetlen saját szövegű dala a Zöld csillag.

’73 után haláláig begubózott egy sértődött állapotba, várván, hogy majd a Lemezgyár megjelenik a kiskonyha ajtajában és tálcán hozza a lemezszerződést. Alkoholizmusa – ha lehet - csak erősbödött az évek során. Nagyjából 1978-tól már a koncerteken mutatott teljesítménye is ingadozott, 1980-tól már kifejezetten rosszul, szétesően játszott. Árnyéka volt már csak saját legendájának.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Lehet Bélát hősként és vesztesként értékelni a szerint, hogy úgy fogjuk fel magatartását, mint aki passzív rezisztenciával lázadt a rendszer (a könnyűzenei rendszer) ellen, vagy hogy egyszerűen csak feladta a küzdelmet. A kérdés megítélését csak nehezíti ez a nemrégiben előkerült dal. Zeneileg nem túl bonyolult, kicsit bugizgatós 2-4, semmi komoly, mégis jó dal. Egyszerűségében nagyszerű.

Viszont a szöveg szerintem nagyon erős. Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ezt a Béla írta. Egyrészt, mert ekkorra már senki sem volt mellette, aki ilyet írhatott volna, másrészt, mert a Zöld csillagból megismert stílusjegyek is szerintem erre utalnak, továbbá Béla aktuális lelki és létállapotának pengepontos leírása is megjelenik a versben.

Horváth Attila 1972-es váteszi erejű Megátkozott emberéhez mérhető e dal aktualitása Bélával kapcsolatban. Béla sok mindenen túl lett ekkorra, a szabadság utáni vágyának mámorában megrázza magát, írt egy igazi - élete történetét ismerve - drámai Hattyúdalt.

Az lehet szabad (Radics Béla)

Mindenki elhagyott, senki nem keres már
Szomorú, de kifogyott utolsó cigarettám

De kezem a húrokon s bátran énekelek
S a képzelet madarát szállni felrepítem

Akire többé nem vár semmi sehol már
Az lehet szabad igazán

Mindenki elhagyott, senki nem keres már
Sóhajtok? a szívem? fáradt, öreg kutyát

De kezem a húrokat s halkan énekelek
S a boldogság madarát szállni felrepítem

Akire többé nem vár semmi sehol már
Az lehet szabad igazán

(szóló)

Mindenki elhagyott, senki nem keres már
Sóhajt a szívem fáradt, öreg kutyát

De kezem a húrokat és bátran énekelek
S a képzelet madarát szállni felrepítem

Akire többé nem vár semmi sehol már
Az előtt minden ajtó nyitva áll

(1982 tavasza)

A dal szövege egy 1982-es BIP-es koncert bootlegjéről lett rekonstruálva. (legutolsó koncertjei egyike) Sajnos a felvétel minősége miatt nem mindenhol 100%-osan érthető a szöveg. Béla úgy konferálja a dalt, hogy: ”Egy eléggé új számunk.” Érdekes, hogy ez a dal még legendaszinten sem mozgott a köztudatban. Persze a vége felé kevés ember tartott ki mellette. Kevés hírmondó maradhatott. „Mindenki elhagyott, senki nem keres már”.

Bálint Csaba
www.rockmuzeum.ini.hu
2008.06.30.

rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Radics Béla 70

2016-01-23 00:00:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet













Klipmánia